Mindössze két dologban látszott egyetértés Donáth Anna momentumos EP-képviselő és Varga Judit igazságügyi miniszter között kedd esti, a Tranzit Facebook-oldalán közvetített vitájukon. Az EU-nak mindkettőjük szerint nagyobb figyelmet kellene fordítania a kisebbségvédelemre (a téma megjelenhetne a jövőbeli jogállamisági jelentésekben is), és mindketten elhibázottnak tartják a német uniós elnökség kompromisszumos javaslatát a jogállamisági mechanizmusról.
A német megoldást persze különböző oldalakról bírálták. Varga szerint a javaslat még mindig lehetővé tenné a tagállamok büntetését (az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztését) általánosan megfogalmazott jogállami aggályok miatt. A magyar kormány továbbra sem támogatja a javaslatot, amit politikai zsarolásnak, a 7-es cikkely szerinti eljárás megkerülésének, ezért az alapszerződésekkel ellentétesnek tartanak.
Donáth Anna ugyanakkor úgy vélte, a kompromisszummal éppen az a baj, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács nyári alkuja által előrevetített módon gyengíti az Európai Bizottság eredeti, 2018-as jogállamisági javaslatát. "Csak az unió pénzügyi érdekeit védenék, nem foglalkoznának a jogállamiság általános állapotával" - mondta Donáth, aki szerint a szankciók alkalmazhatóságát is megkérdőjelezi, hogy a szavazási szabályt fordított minősített többségről a nehezebben összehozható sima minősített többségre változtatná a német javaslat.
Visszalőnek
Az eredetileg augusztus végére tervezett, de a koronavírus-helyzet miatt elhalasztott vita központi témája a jogállamiság volt, így arra az alapfelállásra lehetett számítani, hogy Varga Judit védekezik majd a Momentum kritikáival szemben. Ehhez képest a miniszter - a Hír TV-s moderátor, Földi-Kovács Andrea hathatós támogatásával - egyből támadásba ment át. A Momentum fejére olvasta, hogy összejátszanak Vera Jourovával, a kormány által lemondásra felszólított uniós biztossal, de azt is, hogy a 2006-os "szemkilövető" Gyurcsánnyal és az antiszemita Jobbikkal szövetkeznek, vagy hogy a tavalyi román elnökválasztáson nem a magyar jelöltet, hanem a liberális Dan Barnát támogatták.
Donáth Anna erre azt mondta, a Fidesz által manipulált választási törvény miatt kénytelenek együttműködni a többi ellenzéki párttal, de olyan szövetségbe nem mennek bele, ami gyengítené a demokráciát és a jogállamot. A romániai választásra utalva azt fejtegette, hogy a kisebbségek képviselete nem azon múlik, ki hova született, az etnikai alapú politizálás helyett szerinte a mainstreambe kell emelni a kisebbségvédelmet.
A momentumos EP-képviselő ezen a ponton támadni kezdte a kormány romapolitikáját. Megemlítette a lex Gyöngyöspatát, az Igazgyöngy Alapítvány, az Iványi Gábor vezette MET és a Dr. Ámbédkar Iskola támogatásának megvonását, illetve azt, hogy a miniszterelnök több beszédében cigányellenes húrokat pengetett. Varga Judit szerint a gyöngyöspatai megoldást a "józan ész diktálta", az iskolai támogatásoknál "minden a hatósági eljárások szerint zajlik", egyébként meg "a magyar roma stratégia érdemei elvitathatatlanok."
Közbeszólnak
A miniszter előadta azt a sokszor hallott kormányzati érvet is, mely szerint a jogállamiságnak nincs pontos definíciója, nincs abszolút jó vagy rossz alkotmányos berendezkedés, a jogállamiságról ezért szerinte csak "egymást tisztelő párbeszédet lehet folytatni." Elmondta továbbá, hogy az uniós alapértékek között a szerződések nem csak a jogállamiságot említik, hanem például a demokráciát is, ezért nem lehet tiszteletlenül beszélni a demokratikusan megválasztott kormányról.
Donáth Anna szerint is egységben kell kezelni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Ez pluralizmust is jelent, tiszteletben kell tartani, hogy nem minden állampolgár ért egyet a Fidesszel - 2018-ban is a szavazatok kevesebb mint felével jutottak kétharmadhoz -, egy egészséges demokráciában szerepe van az ellenzéknek is. A momentumos politikus úgy látta, nem lehet a jogrendszer egy-egy elemét kiragadni, és rámutatni, hogy az más országokban is hasonlóan működik, a kontextust, a rendszer egészét kell nézni. "Ez egy kommunista trükk, Sargentini-tempó" - szólt közbe igazságügyi miniszterünk. A vita összességében is elég nehezen követhető volt, a felek gyakran egymás szavába vágtak, egyszerre beszéltek, és a helyzeten nem javítottak Földi-Kovács közbeszólásai sem.
Az igazságügyi miniszter egy zavaros elméletet is előadott arról, miért támadják a magyar jogállamiságot. Szerinte a kritikák egy konkrétumok nélküli "liberális mantra" részei, a Momentumot is azért bírálta, mert "külföldi divatokat hoznak be, folyamatosan egyeztetnek az ellenségeinkkel, rontják a határon túli magyar jelöltek esélyeit." Varga szerint a nyugati fősodratú médiában - a Spiegelt, a Guardiant és a Politicót említette név szerint - "hivatásos aggódók" táplálják bele a nyugatiak agyába, hogy Magyarországon rosszul mennek a dolgok, amikor - 2009 és 2018 között - még az Európai Parlamentben dolgozott tanácsadóként, próbált fellépni ez ellen.
"Napi szinten esett le a tantusz, hogy miről szól valójában az európai együttműködés" - utalt a miniszter EP-beli múltjára, bár hogy pontosan miről szól valójában, azt sajnos nem fejtette ki. Donáth Anna azt hozta fel, hogy a jogállamisági kritika nem ideológiai kérdés, hiszen például a Sargentini-jelentést a néppártiak többsége is megszavazta. "Liberális diktatúra van Európában, ezért nem tudják vállalni a konzervatívok a véleményüket" - mondta erre Varga, hozzátéve, belülről nézte végig a Néppárt "hanyatlását." Donáth szerint viszont nem állnak manipuláció alatt azok a konzervatívok, akik a Fidesszel szemben például az elesettek megsegítését tartják a kereszténység alapértékének.
