A Berlini Fal leomlásának 30., illetve Németország újraegyesítésének 29. évfordulója alkalmából rendezett programsorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A „Humanitárius kötelesség – biztonsági kockázat? A társadalmi integráció esélyei Németországban 2015 előtt és után” című záróelőadás azonban meglepő pillanatokkal zárult - számolt be a rendezvényről a 444.hu.
Az előadó az a Hans-Georg Maassen volt, akit azután távolítottak el a német Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, hogy a 2018-as chemnitzi gyilkosságok után meghazudtolta Angela Merkelt. (A kancellár akkor videófelvételekre hivatkozva állította, hogy a városban szélsőjobboldaliak vadásztak a menekültekre.)
A tavaly novemberben nyugdíjazott Maassen gyakori bírálója Németország menekültpolitikájának, a konferencián pedig arra is kitért, hogy a németországi menekültek számának csökkenése inkább köszönhető a balkáni útvonalon lévő országok, például Magyarország kemény fellépésének, mint az EU-török megállapodásnak. A nem várt fordulatot Maassen előadása azzal a megfigyeléssel alapozta meg, hogy a bevándorlás hatására az extrém szélsőjobboldaliak tábora is megerősödött. Ez pedig szintén veszélyes szerinte, mert olyan polarizálódáshoz vezet, ami gyengíti az államot.
| ||
Az előadás utáni beszélgetést Balog Zoltán, az emberi erőforrások egykori minisztere kezdte. Maassennel egyetértésben leszögezte, hogy az állampolgárok erkölcsi érzületeit és az államhatalom politikai feladatait nem szabad összekeverni: „A migránsok a felebarátaink, emberek, isten teremtményei, de a migráció rossz. Tönkre fogja tenni Európát.”
Balog azonban nem ezzel a gondolattal zárta a mondandóját. „Egy súlyos kérdést viszont látok, amire nem is tudom a jó választ: hogyan tudja a magyar kormány fenntartani a jogos veszélyérzetet anélkül, hogy ezeket az embereket ne mutassa be sértően, megalázóan. Ez egy vékony út."
Erre válaszolt Prőhle Gergely (az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója) azzal a történettel, hogy gyereke egy rádióban hallott bűnügyi hírt egyszer úgy kommentált, hogy„biztos a migráncsok voltak.”
Hivatalos megszólalásaihoz képest szokatlan megfigyeléssel élt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is. Megemlítette ugyanis, hogy a Migrációkutató Intézet vezetőjeként Nigériában rádöbbent, hogy „micsoda különbségek vannak életek és életkörülmények közt. Emberi ésszel felfoghatatlan.” Bár hozzátette, hogy ez olyan migrációs hullámhoz fog vezetni, amire nincs felkészülve Európa.
