Interjú

„Egy év négy hónapra beárazták az életemet”

Orosz Bernadett, egy párkapcsolati erőszak túlélője

Belpol

Alkotmánybírósághoz fordul, s ha kell, nemzetközi bíróságig viszi ügyét Orosz Bernadett, akit 2019 júniusában egy honvédségi üdülőben a felismerhetetlenségig összevert az akkor még alezredes párja. A másodfokú ítéletig eltelt majdnem hat év tanulságairól – hatósági hozzáállásról, áldozathibáztatásról, társadalmi szolidaritásról – beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ön hatgyermekes édesanya. Hány évesek a gyerekek?

Orosz Bernadett: A legnagyobb 28, a legkisebb tízéves, és van három unokám is. Már lányként is sok gyereket szerettem volna és egy tanyát a domb tetején, picit elvonulva a világtól. Ebből a sok gyerek megvalósult, és bizonyos értelemben az elvonult élet is, mert noha az ügyem miatt ismernek, a hétköznapokban eléggé visszavonultan élek. Azt nem tudom, hogy ha a bántalmazásom nem történt volna meg, akkor is ilyen életem lenne-e.

MN: Az elmúlt években a hatóságoknak és az újságíróknak is jó párszor kénytelen volt elmondani az önnel történteket. Hogy bírja?

OB: A hatóságok nem hagyják, hogy elkopjanak az emlékek, ez pedig tartós stresszt okoz. Azért is fontos lenne, hogy hatékonyan, gyorsan kezeljék a bántalmazási ügyeket, hogy a sértettek minél előbb lezárhassák magukban a történteket, és a gyógyulás útjára léphessenek. Ha teljesen idegenként bántalmazott volna az elkövető, akkor gyorsított eljárásban, vagyis hamarabb született volna ítélet. Az én esetem amolyan „köztes legrosszabb” volt: a vád nem tartalmazta a kapcsolati erőszak törvényi tényállását, mivel sem házas-, sem élettársak, sem egyenes ági rokonok nem voltunk, márpedig, ha a bántalmazó és a bántalmazott között nincs ilyen viszony, akkor a büntetés is enyhébb. A gyakorlatban viszont végig úgy vizsgálták az ügyemet, mint aki párkapcsolatban volt az elkövetővel, ezért is húzódhatott el ennyire.

Belém égett a történet, már csak azért is, mert sértettként nem tévedhetünk, mindenre pontosan kell emlékeznünk. Miközben az elkövető gyanúsítottként bármit hazudhatott rólam az eljárás során, nekem mindent, a bizonyítékot is bizonyítékokkal kellett alátámasztanom. Ez a vegzálás amellett, hogy lelkileg nagyon megterhelő, rengeteg időmet elvette a családomtól, a munkámtól. A másodfokon meghozott enyhébb ítélet (lásd keretes írásunkat) azért volt hatalmas ütés számomra, mert arra számítottam, ha megszületik, akkor letehetem ezt a keresztet, de még mindig nem tudom letenni.

MN: Gondolt rá, hogy a nemzetközi bíróságig elmegy?

OB: A Karsai Dániel Ügyvédi Iroda elvállalta az ügyemet. Az Alkotmánybírósághoz fordulunk, és az eredmény függvényében a stras­bourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Közben magam is igyekszem tenni az áldozatokért, létrehoztuk a BÉKE (Bántalmazottak Érdekképviseleti Egyesülete) Központot. Ennek égisze alatt különböző közhasznú munkákban veszek részt, amilyen például a Fővárosi Áldozatvédelmi Fórum, ahol áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek dolgoznak együtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.