A Magyar Narancs csütörtökön megjelent legfrissebb számában olvasható cikkben beszámolunk a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagy Libri-bevásárlásáról, megvizsgáljuk a hátteret, keressük a magyarázatokat. Részlet a cikkből.
A piac két vezető szereplője, a Libri-vezérigazgató Kovács Péter, illetve a Líra-tulajdonos Kolosi Péter egyaránt visszafogottan reagált a készülő tranzakció hírére. „Az operatív vezetés csúcsán én ülök, a szakmai döntéseket én hozom meg, bizonyos stratégiai kérdésekben és összeg fölött pedig az igazgatóság dönt” – válaszolta kérdésünkre Kovács Péter. A vezérigazgató a feltételes módban megfogalmazott közlemény nyilvánossá tételét üdvözölte, mondván, hogy ez legalább tiszta helyzetet teremt, nem kell magyarázkodnia a munkatársaknak, hogy miért zajlik átvilágítás. Kérdésünkre, hogy a többségi tulajdonos Balogh Ákos miért nem él a több forrásunk által is emlegetett elővásárlási jogával, azt válaszolta: hogy ezt nyilván az érintettektől kell megkérdezni, de általában csak akkor van elővásárlási jog, ha részvénycsomag megvételéről van szó; ha viszont teljes céget érint a tranzakció, akkor ilyesmiről nem lehet beszélni. Márpedig az MCC közleménye is úgy fogalmaz, hogy az Axialis Holding Zrt. felvásárlásáról folynak a tárgyalások.
Kolosi Tamás érdeklődésünkre ezt mondta lapunknak: „Én egyelőre nem pánikolnék, amikor a Libri és a Shopline egyesült, akkor Spéder még a NER egyik vezető embere volt, tehát igazából ugyanez a helyzet volt már akkor is, mint most.” Abban mind Kolosi, mind Kovács egyetértett, hogy hiába volt Spéder Zoltán a Libri–Bookline Zrt. igazgatósági elnöke, szakmai kérdésekbe soha nem avatkozott bele.
Ami persze nem jelenti azt, hogy az új tulajdonos hasonló attitűddel képviselné az érdekeit. A közlemény szerint ugyanis stratégiai kisebbségi tulajdonosként „a többségi tulajdonossal közösen irányítja majd a cégcsoport működését”. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem világos, arra ugyanakkor Kovács és Kolosi mellett a többi, általunk megkérdezett könyvpiaci forrásunk is kevés esélyt lát, hogy mondjuk az MCC-részesedésen keresztül egy a kormánypárt támogatását élvező jobboldali könyvkiadói kör törne be a piacra. Az olyan könyvek ugyanis, mint a Magyar Művészeti Akadémia kiadványai, a 2018-ban elhunyt Kerényi Imre elindította Nemzeti Könyvtár sorozat, vagy a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és csatolt részei (Terror Háza, Kertész Imre Intézet) kiadványai vagy nem a Libriéhez hasonló kiskereskedelmi modellre vannak kitalálva, vagy már most is részben ott vannak a boltokban, hiszen eddig sem volt akadálya a terjesztésüknek. Vagyis annak nagyobb a valószínűsége, hogy az MCC – Spéderhez hasonlóan – csendestársként ül be egyelőre a Libri–Bookline kisebbségi tulajdonosi székébe, s legfeljebb akkor fejt ki feltűnőbb aktivitást, ha nagyobb elmozdulás történne a könyvpiacon.
(Címlapképünkön: Orbán Balázs (j), a Miniszterelnökség államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke)
A teljes cikket elolvashatják a Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?