Újabb országos hetilap került a Fidesz médiabirodalmába

Beszántott Szabad Föld

Belpol

A vidéki Magyarország tájékoztatására létrehozott országos hetilap, a Szabad Föld fél évszázada kedvelt célpontja a politikának. Egy hete ismét a jobboldal pozícióit erősíti, miután az MSZP volt pénztárnoka, Puch László nem tudott nemet mondani Mészáros Lőrinc médiagömböcének. Az még nyitott kérdés, hogy a Népszavát is lenyeli-e a Fidesz.

Azzal, hogy Puch László eladta múlt héten a Szabad Földet kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t a Mediaworksnek, házon belülre engedte Mészáros Lőrincet a Jókai utcában, az MSZP néhai fellegvárában. Az irodaházban található a Népszava napilap szerkesztősége és a most megszűnő, a Népszavába olvadó hetilap, a Vasárnapi Hírek is. A ki­adó eladásának még nincs nyoma a cégbíróságon, az érintettek nem juttatták el sem az értékesítésről szóló taggyűlési jegyzőkönyvet, sem az új tulajdonosok bejegyzése iránti kérelmet, így nem tudjuk az eladás pontos idejét, körülményeit, a vevő kilétét. A cégeljárásról szóló törvény szerint harminc napjuk van a bejelentésre, a kiadó május végi taggyűlése óta azonban semmilyen kezdeményezés nem történt a Mezőgazda részéről – tudtuk meg a cégbíróságon.

Az MSZP volt pénztárnokának többségi tulajdonában lévő Horizont Handels und Industrie AG a Mészáros Lőrinchez kötődő Talentis Group Zrt.-nek az MTI-n keresztül ki­adott közleményéhez csatlakozva jelentette be, hogy megválik a Mezőgazda Kiadótól.
A százmilliárdos felcsúti gázszerelő médiagömböce, a Mediaworks révén szerezte meg a hetilapot és a Mezőgazda portfóliójának további részét képező Diéta és Fitnesz, valamint a Vidék íze magazinok kiadói jogát. (Ezzel együtt jelentették be, hogy a Vasárnapi Hírek a Népszava szombati mellékleteként folytatja.) Az eladásról hetekkel korábban dönthettek, erre utal a Puch-médiaportfólió átalakításának egyetlen, a cégnyilvántartásban is elérhető mozzanata: október közepén a Népszavát kiadó, szintén a Horizont alá tartozó XXI. Század Média Kft. megalakította az önálló Vasárnapi Hírek Kiadó Kft.-t.

Az 50 főt foglalkoztató Mezőgazda Kiadó árát nem hozták nyilvánosságra, de alighanem meghaladja az 1 milliárd forintot, ahogyan saját tőkéje és könyv szerinti eszközeinek értéke is. Ezt az 1 milliárdot 2017. januárban Puch cége, a Horizont tette a kiadóba, miután megvette a Socus nevű társaságtól, amelynek tulajdonosa a Puch üzleti köreihez tartozó Geoholding-csoportban tűnt fel. A geoholdingosok a 2000-es évek közepétől vitték az 1991-ben indított lapkiadót. A Mezőgazdát a 2012-es socusos kitérő után Puch 2016 végén vette át a Horizont révén.

 

Sántító indokok

Az eladást Puchék azzal indokolták, hogy a politikainapilap-piacra szeretnének összpontosítani, vagyis a médiaportfólió megmaradt darabját, a Népszavát igyekeznek fejleszteni. Pénz egyébként lenne a Népszava megtámogatására házon belül is, mert a XXI. Század Média tavaly 1,6 milliárd forint bevételt produkált, 256 millió osztalékhoz juttatva tulajdonosait. A Népszava kiadója a rekorderedményt úgy tudta abszolválni, hogy 2017 tavaszán a 2016 októberében beszántott Népszabadság arculatát idéző layoutra váltott, amit több tízmilliós közterületi és televíziós reklámkampánnyal, piackutatással támogatott meg. A laptárs megszűnésével az eladott napi példányszám több mint 10 ezerrel nőtt, most 20–25 ezer között van – Puch egyébként a 30 ezret tűzte ki célul. A cég mutatóit azonban leginkább a Rogán Antal miniszter felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központtól származó állami hirdetések dobták meg. Sem a Népszava, sem a Szabad Föld, sem a Vasárnapi Hírek nem maradt ki a nemzeti konzultáció és sorosozás egész oldalas hirdetéseiből, a Szabad Föld online felületén jelenleg is fut a családok védelméről szóló kampány. A kormányzati hirdetésdömping mindegyik Puch-lapnál látványosan javította az üzleti eredményt, a Szabad Föld és a Népszava kiadója egy év alatt 1 milliárddal szárnyalta túl korábbi legmagasabb bevételeit (a Népszava adózott eredménye konkrétan megtízszereződött). A HVG számolta össze, hogy a Népszavában és a Vasárnapi Hírekben 2017-ben a teljes hirdetési bevétel 56, illetve 44 százalékát tették ki az állami reklámok. A Népszava a nemzeti konzultációs hirdetési tortából nagyobb szeletet kapott (110 millió forintot költöttek náluk), mint a kormányhű Demokrata vagy Figyelő. (Lettek áldozatai is a kormányzati simogatásnak: 2016 végén Gál J. Zoltán mondott le a VH főszerkesztéséről, utódja, Kertész Anna pedig egy évvel később; utóbbi búcsúzóul azt írta, „aljas, uszító propagandahirdetést jelentetett meg a kormány a szeretve és érzékenyen készített ünnepi lapszámunkban, amelynek cikkei – ahogy minden héten – az elfogadás és a szolidaritás jegyében születtek”.)

A Szabad Föld eladásának indoklása azonban ezzel együtt is suta, hiszen a hetilap jövedelmező vállalkozás: tavaly május végén Puchéknak 157 millió forint osztalékot fizetett. Mi több, a Vasárnapi Hírek megszüntetésével a helyzet csak javult, hiszen e hetilap veszteségeit rendszeresen a Szabad Föld bevételeiből fedezték. A VH és a Népszava fúzióját ugyan már korábban is tervezték, de a Szabad Föld eladásával Puch lényegében lefejezte baloldali médiaérdekeltségét. A volt pártpénztárnok két éve a három lap megmentőjeként érkezett, egyik kinyilvánított célja a Szabad Föld piacvezető hetilapos státuszának a megtartása volt.

Az eladás magyarázata azon a ponton is átlátszó, hogy a Szabad Föld úgymond korlátozta volna a Népszava kibontakozását. A két ki­adó munkáját inkább a szimbiózis jellemezte, például a Népszava hr-ügyeit a Mezőgazdából látták el. Ha ma Mészáros Lőrinc úgy döntene, belátogat a Jókai utcai Corner Six irodaházba, a Mezőgazda Kiadó irodáiban jó eséllyel nem csak a Szabad Földdel kapcsolatos információkhoz juthatna.

 

Mészáros és Miki egér

A Szabad Föld megszerzése nem váratlan húzás a Fidesz folyamatos médiaharácsának ismeretében. Két évvel ezelőtt már majdnem lejátszották ezt, de végül a kormánypárt erős emberei visszaléptek. Hogy ebben mennyi szerepe volt nyilvánosság előtti lelepleződésüknek, nem tudható, mindenesetre akkor nem erőltették tovább. 2016 őszén ugyanis a Puch kiadójának nevére hajazó liechtensteini bejegyzésű XXI. Century Invest AG kopogtatott be a három lapért. Daniel Vogt ügyvezetőből a 24.hu-nak sikerült kihúznia, hogy a XXI. Century Invest a Geomédia-csoport addigi tulajdonosától, a Socus Agricultural Service Provider Llc-től (lásd a korábban említett Socus Mezőgazdasági Kft.-t) megvásárolta a Geomédia médiaportfólióját, „azaz a Szabad Föld és a Vasárnapi Hírek hetilapokat, továbbá a Geomédia magazinjait és a Népszava napilapot”. A Socus tulajdonosa azonnal cáfolta, hogy a Népszava és a VH eladásában részt vettek volna, a Geomédia-lapok sorsával kapcsolatos tárgyalásokat azonban elismerte, ahogy a Mezőgazda Kiadó akkori ügyvezetője, Lelkes Lajos is – azt viszont cáfolta, hogy kiadóját eladta volna a liechtensteinieknek.

Minimum zavaros volt az egész akció, ám annyi világossá vált, hogy az offshore-szálak a Fidesz hátországához vezetnek. Az atlatszo.hu felrajzolta a kapcsolatot a miniszterelnök irodájának ajtajáig Tombor Andráson keresztül, akinek az ügyvédjétől sikerült egy-két szót kicsikarni. Illés Géza nem cáfolta, hogy képviseli a XXI. Century Invest AG-t, és belement, hogy közvetítsen Daniel Vogttal. Tombor az elmúlt években a Fidesz-kormányzás egyre befolyásosabb megmondóembere, hitelezte Habony Árpádot, biztonságpolitikai tanácsokkal látta el Orbánt, a Tokaji borvidék elöljárójává is emelték egy időre, tart egy pincészetet, televíziós és online reklámcége pedig irgalmatlanul hasít. Az Atmedia két évvel ezelőtt sem kevés, 9 milliárdos bevételét egy éven belül megháromszorozta. A 27 milliárdos összeg már Mészáros Lőrinc ingerküszöbét is elérte, Printimus nevű reklámcégével Tombor partnere lett, egy hónappal ezelőtt pedig az ATV is a Tombor–Mészáros-céget választotta reklámfelületeinek értékesítésére. Németh Szilárd, a tévécsatorna vezérigazgatója bájos hasonlattal indokolta lépésüket: nem hiszi, hogy Mészáros Lőrincnek van köze Miki egérhez attól, hogy az Atmedia adja el a Cartoon Network reklámidejét. (Az Atmediáról lásd: Gazdaságon kívüli kényszer, Magyar Narancs, 2017. január 12.)

A Puch László-féle Horizont AG megjelenésével véget érő 2016-os eseménysor azonban jelezte: Orbánék kontrollálni akarják a két baloldali lapot és a vidéken népszerű gazdaújságot. Sőt, ha komolyan vesszük Homa János volt fideszes képviselőnek a párt 1999-es kongresszusán mondott szavait, a Fideszben már húsz évvel ezelőtt megfogalmazódott a Szabad Föld kiemelésének óhaja, amelyet akkor tettek is követtek (lásd erről keretes írásunkat).

 

Nem hagytak választást

Mészáros Lőrinc két év múltán ismét nekifutott a Szabad Földnek, és Puch nem akadályozta. Miközben a Népszavánál Puch Fidesz-közeli szerepét tisztán látják, a 444.hu azon értesülését már erősnek tartják, hogy Puch személyesen Orbánnal egyezett volna meg. (A miniszterelnök állítólag lehívatta Puchot a Mészáros Lőrinc által bérelt hatvanpusztai majorságba – a történet szerint saját autóját egy bicskei parkolóban kellett hagynia –, és megbízta a lap életben tartásával, hogy a Népszava nehogy Simicska Lajos ellenzéki médiabirodalmánál kössön ki.) Az egyik népszavás munkatárs egyszerűbb verzióval állt elő: „Puch kapott egy valag zsét meg parancsot.” Ezt a Fidesz elmúlt 25 évének belső üzleti mozgásait ismerő, és abban korábban aktívan részt vevő forrásunk azzal árnyalja, hogy parancsra nem is volt szükség. Szerinte Puch jó üzletet kötött a Fidesszel. Egy másik, aktív szocialista vezető politikus viszont lapunknak azt vélelmezte, Puchnak nem hagytak választást Orbánék.

A Szabad Föld megszerzésének és a Vasárnapi Hírek megszüntetésének napján jelentették be az örömhírt, hogy a Médiaworksszel együtt tíz kiadóvállalat csatlakozott önfelajánlással a kormányfő által megálmodott Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz, amelynek élére Liszkay Gábort, a Magyar Idők felelős kiadóját kérték föl.

Szabad vándor

 

Szabad Föld első száma a Magyar Kommunista Párt földmíves hetilapjaként 1945. augusztus 29-én jelent meg. 1948-tól az MDP, majd a Földmunkások Országos Szövetsége adta ki, 1958-tól a Hazafias Népfront, illetve a hozzá tartozó Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Félmilliót meghaladó példányszámai miatt a rendszerváltozástól kurrens célpontja volt a politikának, íme mutatóba néhány állomás a kiadó fordulatos történetéből. 1990-ben Demján Sándor CEIC Holdingja vette meg, majd a kiadására alapított Szabad Föld Rt.-ben a Magyar Hitel Bank szerzett többséget. A bank médiaportfóliójára 1995-ben rátette kezét az Állami Vagyonkezelő Rt., hogy még abban az évben újraprivatizálja. A nyertes Postabank egy évre rá bevette az MSZP által létrehozott József Attila Alapítványt, amely három év múltán a Ringier kiadóhoz passzolta üzletrészét. 2000-ben már a kormánypárti Magyar Nemzet-kiadó, a Nemzet Kft. adta ki. 2003-ban a Szabad Föld Rt. visszavándorolt az ÁPV Rt. tulajdonába. A kormány ezek után bevonta a Geoholding-cégcsoportot a lap kiadásába a Szabad Lap Kft. révén, állítólag 250 millió forintos lelépési díjat fizetett a Liszkay Gábor-féle Nemzet Kft.-nek. Liszkay most a kormánybarát ki­adókat összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány fejeként ismét megszerzi az ellenőrzést a Szabad Föld fölött.

Neked ajánljuk