Bíróság tiltja a nemzeti konzultáció 5. pontjának terjesztését

  • narancs.hu
  • 2017. december 8.

Belpol

Nemcsak valótlanságot állít, de a Helsinki Bizottság jó hírnevét is sérti.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján nem terjeszthető tovább a nemzeti konzultáció 5. pontja – erről a Magyar Helsinki Bizottság két ügyvédje, Győző Gábor és Fazekas Tamás tájékoztatta az RTL Híradóját.

Az 5. pont szerint Soros György azt akarja elérni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. A konzultációs kérdőívben nevesítik a Magyar Helsinki Bizottságot, és azt állítják a szervezetről, hogy védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.

A jogvédő szervezet azért fordult bírósághoz, mert szerintük sérti a jó hírnevüket, hogy a nemzeti konzultációban azt állítják a szervezetről, hogy védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A bíróság megalapozatlannak találta a kormány állítását, és ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy a továbbiakban internetes oldalakon elérhető legyen a konzultáció 5. pontja, és megtiltja a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára azoknak a kiadványoknak a további terjesztését, amely tartalmazza ezt a részt.

A civilek és a kormány közti per csak jövő szerdán kezdődik, de az Ítélőtábla döntését az elsőfokú ítéletig is végre kell hajtani, a bíróság a Helsinki Bizottság jó hírnevének ideiglenes védelmében hozta ezt a döntést.

A nemzeti konzultációs kérdőív tartalmát korábban Soros György pontról pontra cáfolta.

Soros: Hazudik a magyar kormány

Pontról pontra cáfolja a konzultációs kérdőívek tartalmát. A milliárdos a Financial Times című brit lapban hétfő reggel megjelent telefoninterjúban elmondta, eddig tartózkodott attól, hogy nyilvánosan kommentálja Orbán Viktor kormányfő támadásait, ám most úgy érzi, meg kell szólalnia, mert félti az általa támogatott civil szervezetek biztonságát.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.