Bizonyos feltételek mellett már nem kell maszkot hordani Kínában

  • narancs.hu
  • 2020. május 17.

Belpol

A főtanácsadó szerint a valóságosnál kevesebb fertőzöttről számoltak be Vuhanban.

Enyhítettek az új koronavírus-járvány miatt életbe léptetett maszkviselés szabályain a kínai hatóságok, miközben az észak-kínai Csilin városát lezárták új belföldi fertőzöttek megjelenését követően.

A kínai járványügyi központ egy vasárnapi sajtótájékoztatón közölte: a továbbiakban Kínában nem kötelező a maszk viselete kültéren – parkokban, az utcán és játszótereken –, amennyiben nem gyűlik össze egy helyen nagyobb tömeg.

A megfelelő szellőztetéssel rendelkező beltéri helyszíneken – például irodákban, konferenciatermekben, építkezéseken és iskolákban – a közösségi távolságtartás szabályainak betartása mellett szintén nem kell ezentúl maszkot viselni. Változatlanul kötelező azonban a védőmaszk használata azokon a helyeken, ahol sok ember gyűlik össze zárt légtérben, egyebek mellett a tömegközlekedési eszközökön, valamint a liftekben.

A szabályok enyhítése nem vonatkozik olyanokra, akiknek az új koronavírus-fertőzésre jellemző tünetei – köhögés, láz – vannak. A kórházakban a látogatóknak és a betegek kísérőinek is változatlanul védőmaszkot kell viselniük.

Kína szárazföldi részén szombaton öt újabb pácienst diagnosztizáltak az új koronavírus okozta Covid-19 nevű betegséggel, közülük ketten külföldön, hárman pedig az észak-kínai Csilin tartományban fertőződtek meg. Bár a betegségből eredő halálozást már több mint egy hónapja nem jelentettek az országból, az elmúlt időszakban regisztrált új esetek miatt szigorításokat vezettek be Csilinben.

Az Oroszországgal és Észak-Koreával határos tartomány második legnagyobb városában, Csilinben egy kerületre korlátozódnak az újabb fertőzéses esetek, ezért ezt a kerületet magas kockázati szintűvé nyilvánították. Háztartásonként csupán egy ember léphet ki az utcára a szükséges cikkek beszerzésére.

A város vonatközlekedését még szerdán felfüggesztették, a lakosságot pedig arra szólították fel, hogy csak szükséges esetben hagyják el a várost.

Bár a több mint 1,4 milliárd lakosú ország szárazföldi részén a hivatalos adatok szerint jelenleg kevesebb, mint száz beteget kezelnek Covid-19-cel, a súlyos esetek száma pedig csupán tíz,

Nem a valós adatokat közölték

Csung Nan-san, a légzőszervi megbetegedések vezető kínai szakértője a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában arra figyelmeztetett: Kína helyzete jelen pillanatban nem jobb, mint a külföldi országoké, mivel a kínai lakosság túlnyomó része nem immunis az új koronavírussal szemben.

Bár a járvány kezdetén a vírus eredeti gócpontjából, Vuhanból a valóságosnál kevesebb fertőzöttről számoltak be, Csung közlése szerint a hivatalos adatok január 23-át – vagyis a közép-kínai város vesztegzár alá vonását – követően a valós helyzetet tükrözték.

Kína szárazföldi részén a hivatalos adatok szerint összesen 82 947 igazolt Covid 19-es beteget regisztráltak, közülük 4633-an hunytak el, és 78 227-en gyógyultak meg szombat éjfélig. Az országban ezen felül jelenleg 515 tünetmentes vírushordozót tartanak orvosi megfigyelés alatt.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.