Bizonyos feltételek mellett már nem kell maszkot hordani Kínában

  • narancs.hu
  • 2020. május 17.

Belpol

A főtanácsadó szerint a valóságosnál kevesebb fertőzöttről számoltak be Vuhanban.

Enyhítettek az új koronavírus-járvány miatt életbe léptetett maszkviselés szabályain a kínai hatóságok, miközben az észak-kínai Csilin városát lezárták új belföldi fertőzöttek megjelenését követően.

A kínai járványügyi központ egy vasárnapi sajtótájékoztatón közölte: a továbbiakban Kínában nem kötelező a maszk viselete kültéren – parkokban, az utcán és játszótereken –, amennyiben nem gyűlik össze egy helyen nagyobb tömeg.

A megfelelő szellőztetéssel rendelkező beltéri helyszíneken – például irodákban, konferenciatermekben, építkezéseken és iskolákban – a közösségi távolságtartás szabályainak betartása mellett szintén nem kell ezentúl maszkot viselni. Változatlanul kötelező azonban a védőmaszk használata azokon a helyeken, ahol sok ember gyűlik össze zárt légtérben, egyebek mellett a tömegközlekedési eszközökön, valamint a liftekben.

A szabályok enyhítése nem vonatkozik olyanokra, akiknek az új koronavírus-fertőzésre jellemző tünetei – köhögés, láz – vannak. A kórházakban a látogatóknak és a betegek kísérőinek is változatlanul védőmaszkot kell viselniük.

Kína szárazföldi részén szombaton öt újabb pácienst diagnosztizáltak az új koronavírus okozta Covid-19 nevű betegséggel, közülük ketten külföldön, hárman pedig az észak-kínai Csilin tartományban fertőződtek meg. Bár a betegségből eredő halálozást már több mint egy hónapja nem jelentettek az országból, az elmúlt időszakban regisztrált új esetek miatt szigorításokat vezettek be Csilinben.

Az Oroszországgal és Észak-Koreával határos tartomány második legnagyobb városában, Csilinben egy kerületre korlátozódnak az újabb fertőzéses esetek, ezért ezt a kerületet magas kockázati szintűvé nyilvánították. Háztartásonként csupán egy ember léphet ki az utcára a szükséges cikkek beszerzésére.

A város vonatközlekedését még szerdán felfüggesztették, a lakosságot pedig arra szólították fel, hogy csak szükséges esetben hagyják el a várost.

Bár a több mint 1,4 milliárd lakosú ország szárazföldi részén a hivatalos adatok szerint jelenleg kevesebb, mint száz beteget kezelnek Covid-19-cel, a súlyos esetek száma pedig csupán tíz,

Nem a valós adatokat közölték

Csung Nan-san, a légzőszervi megbetegedések vezető kínai szakértője a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában arra figyelmeztetett: Kína helyzete jelen pillanatban nem jobb, mint a külföldi országoké, mivel a kínai lakosság túlnyomó része nem immunis az új koronavírussal szemben.

Bár a járvány kezdetén a vírus eredeti gócpontjából, Vuhanból a valóságosnál kevesebb fertőzöttről számoltak be, Csung közlése szerint a hivatalos adatok január 23-át – vagyis a közép-kínai város vesztegzár alá vonását – követően a valós helyzetet tükrözték.

Kína szárazföldi részén a hivatalos adatok szerint összesen 82 947 igazolt Covid 19-es beteget regisztráltak, közülük 4633-an hunytak el, és 78 227-en gyógyultak meg szombat éjfélig. Az országban ezen felül jelenleg 515 tünetmentes vírushordozót tartanak orvosi megfigyelés alatt.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.