Bocsánatot kért Kósa Lajos a hétvégi beszédéért

  • narancs.hu
  • 2019. december 2.

Belpol

Az antiszemita megjegyzések sokakban felháborodást keltettek.

„A Fidelitas szombati rendezvényén elhangzott mondataimban, talán félreérthető módon, arra utaltam, hogy az ellenzéki együttműködés a holokausztban elveszített zsidó honfitársainkon korábban gúnyolódó jobbikosokra is kiterjed, őket legitimálja. Ha szavaimmal, megfogalmazásommal akár egyetlen magyar zsidó polgártársamat is megsértettem, úgy azért tőlük bocsánatot kérek” – írja Kósa Lajos a Facebookon.

A Fidesz alelnöke azt mondta a hétvégén: „a zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”. Kijelentésére a kormánnyal jó viszonyt ápoló Köves Slomó, valamint a Mazsihisz elnöke is reagált.

Még Köves Slomó is kiakadt Kósa Lajos a Fidelitas kongresszusán tett antiszemita kijelentésén

Visszautasítja, hogy a magyar politikai közélet erkölcstelenségének terhét bárki is a zsidóságra terhelje át. De azért mentegeti Kósát, nyilván csak elragadtatta magát a belpolitikai harc hevületében. Mint ismert, Kósa Lajos a Fidelitas tisztújító kongresszusán azt találta mondani, hogy "zsidók kénytelenek voltak - vagy lehet, jól is esett nekik - a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe".

A Mazsihisz elnöke költői kérdést intézett Kósa Lajoshoz: Valóban nem tudja, hogy megyéjéből 1944-ben deportálták a zsidókat?

És hogy a maradék ott élőkkel nem lehet sem megnyerni, sem elveszíteni egy választást? Heisler András, a Mazsihisz elnöke három általa megválaszolatlannak tekintett kérdést tett fel Kósa Lajos a Fidelitas tisztújító kongresszusán tett antiszemita kijelentése okán. Ezek úgy hangzanak: Kósa Lajos valóban nem tudja, hogy megyéjéből 1944-ben Auschwitzba deportálták a zsidókat?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.