Bodolai rejtélyes szerepe a Magyar Hírlap eladásánál

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020.07.31 17:41

Belpol

Amikor a Magyar Hírlap Széles Gáborhoz került, Bodolai Lászlóra is hárult egy apró, rejtélyes szerep.

Az elmúlt hetekben, az Index szétrobbantása kapcsán gyakran előjött a Magyar Hírlap történetének egyik epizódja is. Az Index igazgatótanácsának egy tagja (és pár napig vezérigazgatója) Szombathy Pál ugyanis egy ideig a Magyar Hírlap főszerkesztője és tulajdonosa volt. A jelenlegi tulajdonos Széles Gábor pedig pont ebben az időszakban vásárolta meg a napilapot.

A Magyar Hírlap a rendszerváltás után némi kerülővel a svájci Ringier magyar leányvállalatához került. Miután a kiadó megvette a Népszabadságot is, meg kellett szabadulnia a Magyar Hírlaptól. 2004 októberében, de nem találtak vevőt, s megszüntették a nagy múltú napilapot, melynek főszerkesztője ekkor már Szombathy volt. A szerkesztőség azonban együtt maradt és pár napon belül A Pont néven új napilapot indítottak. Még novemberben sikerült megvenniük „több mint százmillió forintért” a Magyar Hírlap jogait és az előfizetői listát. Az „új” Magyar Hírlap fő tulajdonosa a nyomdatulajdonos Doktor Ferenc lett, egy kisebb hányad maradt a lap munkavállalóinál és Szombathynál.

A veszteségeket halmozó napilapnak azonnal elkezdtek egy komoly pénzügyi háttérrel rendelkező befektetőt keresni, akit hamarosan meg is találtak Széles Gábor személyében. A milliárdos ekkor kezdett médiabirodalmat építeni, az Echo Tv és az Echo Hírügynökség mellé épp kapóra jött egy eladó napilap. Ezzel el is érkeztünk a történet számunkra most érdekes részéhez.

Szombathy Pált hallgatja Bodolai László az Index szerkesztőségében

Szombathy Pált hallgatja Bodolai László az Index szerkesztőségében

Fotó: Bődey János

2005 szeptemberében, pár hónappal a választások előtt jelentették be, hogy a jobboldali vállalkozó, az ország egyik leggazdagabb embere megvette a Magyar Hírlapot. Széles Gábor és Vissi Mária 76 százalékos tulajdonsok lettek a lapban, a maradék 24 százalék pedig Szombathy Pálnál maradt. Vissi Széles helyettese volt a Videoton-csoportnál, bevonására pedig azért volt szükség, mert a médiatörvény korlátozta, hogy kinek mennyi tulajdonrésze lehet médiacégekben. Mivel Szélesnek már volt egy tévéje és egy hírügynöksége, trükközni kellett: az üzletember így papíron 25 százalékot vásárolt csak, Vissié lett a fennmaradó 51 százalékos tulajdonrész.

Ez a felállás azonban alig egy hónapig volt érvényben, októberben ugyanis felbukkant a tulajdonosok között egy Delawere-i offshore cég. A Central European Publishing Investment kézbesítési megbízottja pedig nem volt más, mint Bodolai László,

aki jelenleg az Index igazgatóságának elnöke, és komoly szerepe volt abban, hogy a portál újságírói egy emberként mondtak fel, miután Bodolai kirúgta Dull Szabolcsot az Index éléről.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Bodolai és Szombathy gimnázium óta ismerik egymást, és épp ezzel a régi ismeretséggel indokolta Bodolai, hogy odavitte az Indexhez Szombathyt.

Akkori sajtóhírek szerint a Delaware-i offshore cég, amit Bodolai képviselt, 8 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Hírlapban. További 8 százalékot vett meg a lap dolgozói által alapított egyesület. Az újságírók és az offshore cég is Szombathy üzletrészéből vásárolt, akinek a tulajdoni hányada így szintén 8 százalék lett.

Széles 2005-ös érkezésekor főszerkesztő maradt a kisebbségi tulajdonos Szombathy. Széles ekkor még arról beszélt, hogy nem akar változtatni a liberális napilap szellemiségén: „ne legyen se jobboldali, se baloldali médium”, mondta bemutatkozásakor. (Emlékezetes, hogy indulásakor az Echo Tv-nél is törekedtek a kiegyensúlyozottságra. A csatorna jobboldali vezetést kapott, de a Szubjektív című műsort Tamás Gáspár Miklós, Szentmihályi Szabó Péter, Gyurkovics Tibor, Fiala János és Sándor György szerkesztette) .

A választások közeledtével azonban Széles kezdett egyre inkább beleszólni a lap szerkesztésébe. 2006 márciusában a Heti Válasznak adott interjújában úgy fogalmazott, azt szeretné, hogy a Magyar Hírlap „a középtől egy picit jobbra álljon. Ugyanakkor szeretném elkerülni, hogy az újság valamiféle jobboldali szócsővé váljon.” Egyfajta „nemzeti-liberális szemléletet” akart megerősíteni a lapnál.

false

Az interjú után pár héttel a kampány kellős közepén Széles kirúgta Szombathyt, mert kifogásolta, hogy „előnytelen” kép jelent meg a címlapon Orbán Viktorról és Mikola Istvánról (ő volt a Fidesz jelöltje a miniszterelnök-helyettesi posztra). Szélesnek nem ez volt az első konfliktusa a főszerkesztővel. Korábban azt kifogásolta, hogy a Magyar Hírlap is leközölte a világszerte nagy vihart kavaró Mohamed-karikatúrákat. Széles az Orbán-Mikola fotó után még visszavette Szombathyt, de már tudni lehetett, hogy napjai meg vannak számlálva a főszerkesztői poszton.

Szombathynak végül novemberben kellett távoznia a Magyar Hírlap éléről. „Mivel Szombathy nem volt hajlandó aláírni Popovics Gizella főszerkesztő-helyettes, Szále László és R. Székely Zsuzsanna főmunkatársak menesztését, Széles leváltotta. A lap vezetését Farkas György korábbi főszerkesztő-helyettes vette át. Szerkesztőségi forrásaink szerint az újságírók csak azért maradtak Szombathy távozása után, mert abban reménykedtek, hogy Farkas lesz az új főszerkesztő. November 15-én csalódniuk kellett, mert a lap élére a Magyar Televíziótól érkező Gazsó L. Ferenc került”, írta akkor a Magyar Narancs.

Szombathy leváltása után távozott a szerkesztőség jelentős része, a lap pedig viharos sebességgel indult meg a (szélső)jobb irányába.

Távozása után, 2006 decemberében Szombathy eladta a Magyar Hírlapban meglévő tulajdonrészét is Szélesnek. Érdekes módon a rejtélyes Delawer-i offshore cég (melynek Bodolai volt a képviselője) is épp aznap szűnt meg tulajdonosnak lenni, mint amikor Szombathy.

Schmidt Mária magánakciója indíthatta el az Index szétesésével záruló folyamatot

A végjátékhoz azonban szükség volt a főszereplők közötti torzsalkodásokra is. Így nyírták ki az Indexet: a teljes történet minden kínos és szomorú részlétével együtt elolvasható a Magyar Narancs holnap (csütörtökön) megjelenő nyomtatott kiadásában. Az alábbiakban néhány részletet közlünk a cikkből, melyek rávilágítanak a függetlenségre törekvő magyar sajtó - az elmúlt 10 esztendőben egyre sokasodó - nehézségeire, az Európában példa nélküli korlátozására.

Neked ajánljuk