"Nem vette be a gyomrunk, hogy ne tegyük szóvá a káros intézkedéseket"

Belpol

Két megbecsült budaörsi igazgató pályázatát utasította el az Emmi. Velük beszélgettünk.

Hiába támogatta őket a tantestület és a szülők elsöprő többsége, a minisztérium visszadobta Árendás Péter, az Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Turcsik Viktor, a Herman Ottó Általános Iskola igazgatójának intézményvezetői pályázatát, kinevezésüket öt helyett csak egy évre hosszabbították meg.

A holnap megjelenő Magyar Narancsban hosszabb interjút olvashatnak a két igazgatóval, most ebből közlünk néhány részletet.

Magyar Narancs: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere szerint erőfitogtatás a minisztérium részéről, hogy nem fogadta el a pályázataikat. Egyetértenek?

Árendás Péter: Akkor lehetne teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy ez Budaörsnek szól, ha mind az öt helyi iskola igazgatójának most járt volna le a mandátuma, mindenki újrapályázik, de senki nem kapja meg az öt évre szóló kinevezést. Mivel nem ez a helyzet, nem tudom, hogy tényleg a városnak, vagy csak a mi két iskolánknak akart üzenni a minisztérium. (...)

Árendás Péter és Turcsik Viktor

Árendás Péter és Turcsik Viktor

Fotó: Sióréti Gábor

Turcsik Viktor: Nekem ez a második egyéves kinevezésem, már tavaly sem kaptam meg öt évre a megbízást. Akkor és most sem hallottunk semmilyen magyarázatot, csak találgatni lehet az indokokat. Nyilván a találgatás eredménye az, hogy politikai döntés született, mivel szakmai választ nem kaptunk a minisztertől. (...)

MN: Árendás úr nyilatkozta a Klubrádióban, hogy nem végrehajtó típusú igazgató, és ez is ellenérv lehetett vele szemben. Mit kellene ma végrehajtania egy igazgatónak?

Árendás Péter: Az államosítás rendszerszinten megtörtént, 2013-ban az iskolák fenntartója, 2016-ban működtetője is az állam lett. Ez volt a centrális hatalom kiépítésének első lépése. Azóta a kormányzat analizálhatja az intézményeket, és eltelt annyi idő, hogy tudhatják, melyik iskolában van végrehajtó típusú igazgató, és melyikben olyan, akitől nem lehet várni a központi direktívák szolgai követését, mert például felszólalt a tankötelezettségi korhatár csökkentése, a szakképzés átalakítása vagy a tankönyvkínálat szűkítése ellen. A hatalom nem szereti, ha igazgatók megszólalnak, kiállnak valamiért. Ez, plusz az, hogy Budaörs nem kegyelt város, együtt vezethetett a mi elutasításunkhoz.

MN: Az engedetlenségnek volt előzménye? Például a 2016-os tanármegmozdulásokon, a sztrájkban részt vettek?

Turcsik Viktor: A Herman aktív volt, felhúztuk a kockás zászlót, amennyire tudtunk, ellenálltunk az államosítás keservének. A budaörsi fenntartóval nagyon jó helyzetben voltunk, tudtuk, hogy az állami fenntartásnak csúnya következményei lesznek, és ennek megpróbáltunk hangot is adni. Persze a kormány felől nézve a legjobb véleménynyilvánítás a hallgatás, de nem vette be a gyomrunk, hogy ne tegyük szóvá a nyilvánvalóan káros intézkedéseket.

A Magyar Narancs 2019. augusztus 1-jei lapszámában megjelenő teljes interjúban a két igazgatót arról is kérdeztük, mit gondolnak a budaörsi pedagógusok Orbán Viktornak írt nyílt leveléről, és hogy az egyéves kinevezés után újra beadják-e a pályázatukat. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.