Ahhoz képest, hogy országos összevetésben milyen kevés hallgatót ért el a Klubrádió analóg sugárzása, akár meglepőnek is tűnhet, hogy a rádió ügye milyen sokakat foglalkoztat. Az utóbbi években már csupán Budapesten, nagyjából másfél milliós vételkörzetben fogható csatorna a magyar sajtószabadság szimbólumává vált – nem véletlenül lett ez a rádió sokat ismételt mottója: „a világhírű magyar adó”. A legutóbbi fejlemények is élénk nemzetközi figyelmet váltottak ki, a francia és az amerikai külügytől az Európai Unió megfelelő bizottságaiig sokan kiálltak a csatorna mellett. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, hogy mindennek lesz-e bármi hatása; lehet, hogy a kedvezőtlen nemzetközi visszhang elfogadható ár lesz a kormány és a kormányfő számára.
Közlekedj okosan!
A 92,9-es frekvenciától búcsúzó különleges adásnapon a régi időket feleleveníteni hivatott kétórás Anno Klubrádióban a régi motoros munkatársak sem tudták már pontosan felidézni a szűk negyed százada történteket. Ami biztos: a Magyar Autóklub vezetősége a 90-es évek második felében határozta el, hogy létrehoz egy budapesti vételkörzettel rendelkező „közlekedési, érdekvédelmi, baleset-megelőzési és tájékoztatási” célú rádiót. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kiírására az Autóklub 1998 májusában két frekvenciára nyújtott be pályázatot, és ezek közül végül a budapesti 95,3 MHz-re kapott sugárzási engedélyt az év decemberében. A rádió stúdiójának kiépítése és stábjának az összeállítása is ezután indult el, így néhány hónappal később, 1999. április 12-én reggel 6 órakor szólalhatott meg az első magyar közlekedési rádió. A Hegedűs Oszkár Autóklub-elnök szavaival indító adó az első és egyetlen európai autós csatorna volt, amelyik a nap 24 órájában sugárzott.
Hogy mekkora hallgatottsága lehetett az „eredeti” Klubrádiónak, azt ma már nehéz kideríteni, de a csatorna lehetőségeinek kihasználatlanságára, ugyanakkor az átalakuló médiapiacon belül megnövekedett értékére utalhat, hogy viszonylag rövid idő után megvált tőle az Autóklub. Az akkori főtitkár, Kovács Zoltán 2001 tavaszától intenzív tárgyalásokat folytatott a lehetséges befektetőkkel, akik közül végül az Arató András többségi tulajdonában lévő Monográf Rt.-vel jutottak megegyezésre. A Monográf előbb többségi, majd 2002 második félévétől kizárólagos tulajdonosa lett a rádiónak. Három év után tehát elhallgatott az egyetlen magyar közlekedési rádió, és a helyén, változatlan névvel, de alapjaiban átalakult műsorszerkezettel és arculattal, vélemény- és hírrádióként szólalt meg az új Klubrádió 2001. december 10-én.
Az akkoriban az SZDSZ-hez kötött új tulajdonosi kör kettős építkezésbe kezdett: egyfelől vidéki frekvenciák felvásárlásával az országos csatornává válás irányába indultak el, ezzel párhuzamosan pedig igyekeztek a hallgatottságot is gyorsan növelni, kiegészítve a stábot az első Orbán-kormány utolsó időszakában erősen a Fidesz szája íze szerint átformált állami rádiókból kihulló műsorkészítőkkel. Ennek a korai időszaknak a szimbolikus pillanata volt, amikor a Kondor Katalin elnökölte Magyar Rádióból a tíz évig nagy népszerűséggel futó Beszéljük meg! felülről vezérelt megszüntetését követően távozott a műsort vezető Bolgár György, ám alig néhány hét kihagyás után a betelefonálós adás majdnem azonos címmel folytatódott a Klubrádióban. Bolgár műsorának költözése alighanem számos hallgatót átvitt a kis fővárosi rádióhoz – a Megbeszéljük pedig azóta is, két évtizede a csatorna húzó produkciója.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
