Klubrádió: elnémult az FM 92,9

Bűnös, aki némít

Belpol

2021. február 14-én éjfélkor elhallgatott a Klubrádió műsorsugárzása a 92,9-es frekvencián. Egy régi történet újabb, minden korábbinál keserűbb epizódja ez, ami még akkor is nyomasztó képet fest a magyar médiahelyzetről, ha van minimális esély arra, hogy nem marad ez így nagyon sokáig.

Ahhoz képest, hogy országos összevetésben milyen kevés hallgatót ért el a Klubrádió analóg sugárzása, akár meglepőnek is tűnhet, hogy a rádió ügye milyen sokakat foglalkoztat. Az utóbbi években már csupán Budapesten, nagyjából másfél milliós vételkörzetben fogható csatorna a magyar sajtószabadság szimbólumává vált – nem véletlenül lett ez a rádió sokat ismételt mottója: „a világhírű magyar adó”. A legutóbbi fejlemények is élénk nemzetközi figyelmet váltottak ki, a francia és az amerikai külügytől az Európai Unió megfelelő bizottságaiig sokan kiálltak a csatorna mellett. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, hogy mindennek lesz-e bármi hatása; lehet, hogy a kedvezőtlen nemzetközi visszhang elfogadható ár lesz a kormány és a kormányfő számára.

Közlekedj okosan!

A 92,9-es frekvenciától búcsúzó különleges adásnapon a régi időket feleleveníteni hivatott kétórás Anno Klubrádióban a régi motoros munkatársak sem tudták már pontosan felidézni a szűk negyed százada történteket. Ami biztos: a Magyar Autóklub vezetősége a 90-es évek második felében határozta el, hogy létrehoz egy budapesti vételkörzettel rendelkező „közlekedési, érdekvédelmi, baleset-megelőzési és tájékoztatási” célú rádiót. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kiírására az Autóklub 1998 májusában két frekvenciára nyújtott be pályázatot, és ezek közül végül a budapesti 95,3 MHz-re kapott sugárzási engedélyt az év decemberében. A rádió stúdiójának kiépítése és stábjának az összeállítása is ezután indult el, így néhány hónappal később, 1999. április 12-én reggel 6 órakor szólalhatott meg az első magyar közlekedési rádió. A Hegedűs Oszkár Autóklub-elnök szavaival indító adó az első és egyetlen európai autós csatorna volt, amelyik a nap 24 órájában sugárzott.

Hogy mekkora hallgatottsága lehetett az „eredeti” Klubrádiónak, azt ma már nehéz kideríteni, de a csatorna lehetőségeinek kihasználatlanságára, ugyanakkor az átalakuló médiapiacon belül megnövekedett értékére utalhat, hogy viszonylag rövid idő után megvált tőle az Autóklub. Az akkori főtitkár, Kovács Zoltán 2001 tavaszától intenzív tárgyalásokat folytatott a lehetséges befektetőkkel, akik közül végül az Arató András többségi tulajdonában lévő Monográf Rt.-vel jutottak megegyezésre. A Monográf előbb többségi, majd 2002 második fél­évétől kizárólagos tulajdonosa lett a rádiónak. Három év után tehát elhallgatott az egyetlen magyar közlekedési rádió, és a helyén, változatlan névvel, de alapjaiban átalakult műsorszerkezettel és arculattal, vélemény- és hírrádióként szólalt meg az új Klubrádió 2001. december 10-én.

Az akkoriban az SZDSZ-hez kötött új tulajdonosi kör kettős építkezésbe kezdett: egyfelől vidéki frekvenciák felvásárlásával az országos csatornává válás irányába indultak el, ezzel párhuzamosan pedig igyekeztek a hallgatottságot is gyorsan növelni, kiegészítve a stábot az első Orbán-kormány utolsó időszakában erősen a Fidesz szája íze szerint átformált állami rádiókból kihulló műsorkészítőkkel. Ennek a korai időszaknak a szimbolikus pillanata volt, amikor a Kondor Katalin elnökölte Magyar Rádióból a tíz évig nagy népszerűséggel futó Beszéljük meg! felülről vezérelt megszüntetését követően távozott a műsort vezető Bolgár György, ám alig néhány hét kihagyás után a betelefonálós adás majdnem azonos címmel folytatódott a Klubrádióban. Bolgár műsorának költözése alighanem számos hallgatót átvitt a kis fővárosi rádióhoz – a Megbeszéljük pedig azóta is, két évtizede a csatorna húzó produkciója.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Budapest egyelőre megúszta, nem inkasszálta az államkincstár a számláit

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy a Magyar Államkincstár mégis inkasszálta a szóban forgó 10,2 milliárd forintot. 

A tét már rövid távon is Budapest működésének fenntartása. Bár az állam és a főváros voltaképp 120 milliárd forint elvonásán vitázik, ebből már 10,2 milliárd forint mínusz is kritikus lenne. És hol van még az év vége és a 2026-os költségvetés.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.