Mesterházy fegyelmi ügye és az MSZP

Buzgárok és csurgások

  • M. László Ferenc
  • 2019.04.14 11:03

Belpol

Mivel a pártvezetés az utolsó pillanatban visszatáncolt, Mesterházy Attila megúszta az ellene indított fegyelmi eljárást. Az MSZP-ben árulókról, szivárogtatókról beszélnek, de az igazi tét az, hogy ki tud életet lehelni a pártba a tavaszi EP- és az őszi önkormányzati választás előtt. És hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt 2022-ben.

„Nem emlékszem olyanra, hogy egy volt pártelnököt nyíltan azzal gyanúsítottak volna: szándékosan rosszat tesz a pártjának. Arra sem volt példa emlékeim szerint, hogy fegyelmi bizottság elé idéztek volna egy volt MSZP-vezetőt, kétszeres miniszterelnök-jelöltet” – így értékelte a Magyar Szocialista Párt egyik elnökségi tagja a Mesterházy Attila elleni, múlt héten zárult eljárást. Forrásunk ezzel arra utalt, hogy a volt elnöknek már az is komoly presztízsveszteség, hogy az ügye a párt etikai és fegyelmi bizottsága elé került. Igaz, az ötfős testület március 5-én rekordgyorsasággal, egyhangúan döntött úgy, hogy megszünteti a Mesterházy elleni eljárást.

A volt pártelnököt Kurtyán Ferenc, az MSZP Tolna megyei alelnöke nyomta fel az etikai testületnél azt állítva, hogy az európai parlamenti lista összetételét megvitató február 15-i választmányi ülésen Mesterházy a telefonjával felvételeket készített, és azt kiszivárogtatta a kormánypárti sajtónak. De Kurtyán szerint legalábbis infókat csöpögtetett, mert erről az egyébként indulatos vitába torkolló ülésről elég részletesen számolt be a média.

Az eljárást bizonyítottság hiányában szüntették meg. Mesterházy párton belüli ellenfelei szerint két dolog történhetett: a pártvezetés elszámította magát, hiszen kiderült, hogy Mesterházynak még mindig elég szövetségese van ahhoz, hogy visszaverjen egy ilyen támadást. Az etikai testület vezetője, Legény Zsolt például neki köszönhette, hogy négy év kihagyás után 2014-ben az MSZP országos listájáról visszakerült a parlamentbe, majd frakcióvezető-helyettessé választották. Másrészt forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy Tóth Bertalan pártelnök hátrált meg végül, s ha volt is bizonyítéka, nem rukkolt elő vele, mert nem vállalta Mesterházy erővel történő kiszorítását – ami leginkább az 1990-es évek kisgazdapárti botrányait idézte volna.

 

Érte, nem ellene

Pedig most Mesterházy ellenfelei közül sokan bíztak abban, hogy Tóth kenyértörésre viszi a dolgot, és lezárja a tavaly júniusi megválasztása óta tartó konfliktust. A fegyelmi bizottság múlt keddi ülése előtt ugyanis a párt egyik prominense egyenesen arról beszélt a Magyar Narancsnak, hogy információi szerint az elnök fiókjában ott lapulnak a Mesterházy elleni bizonyítékok. És nemcsak arról van szó, hogy valaki hajlandó „tanúskodni”, hogy látta, amint a volt pártelnök „piszkálgatja a mobilját”, hanem egy dokumentum is előkerülhet, ami igazolja, tényleg információkat küldött át a kormánypárti sajtónak.

Ám ezek szerint e bizonyítékok vagy nem léteznek, vagy továbbra is Tóth fiókjában lapulnak. Egyébként nem most először gyanúsítják meg a korábbi elnököt azzal, hogy szoros kapcsolatokat ápol a Fidesszel és csatolt részeivel. A 2013/2014-es kampányhajrában kezdett terjedni – az Együtt háza tájáról –, hogy Mesterházy kormánypárti háttéremberek segítségét vette igénybe a Bajnai Gordonnal folytatott vetélkedése során. Többen tudni vélték, hogy Orbán Viktor kommunikációs tanácsadója, Habony Árpád találkozóra invitálta Mesterházy Attilát egy kőbányai sportklubba. Ezt viszont soha senki nem tudta bizonyítani. Két évvel ezelőtt lapunk – amikor felidézte az akkori baloldali összefogás kudarcát – meg is kérdezte erről a volt pártelnököt, aki ezt határozottan cáfolta, azt állítva, ez csupán a párton belüli harcokban korábban is rendszeresen bevetett suttogó propaganda terméke; szerinte csak be akarták feketíteni, hogy rombolják a tárgyalási pozícióit (lásd: Roncsderbi, Magyar Narancs, 2017. június 29.).

Mesterházyra ugyanakkor sokan ki vannak akadva az MSZP-ben, mivel a párt vezetőit karaktergyilkoló kormányzati propagandaoldalak láthatóan kesztyűs kézzel bánnak vele. A fegyelmi vizsgálat előestéjén például a köztévé hírcsatornája, az M1 Galló Bélát hívta be, hogy szakértse az MSZP-ben előállt helyzetet. A politológus többek között arról beszélt, hogy az EP-listáról zajló vitában Mesterházynak van igaza, azaz Tóth nem a szocialisták érdekeit képviseli; és emiatt Mesterházy ellen „bosszúhadjárat” folyik, pedig ő volt „az utolsó sikeres MSZP-elnök”, viszonylag kis százalékban kapott ki a Fidesztől (valójában a harmadik helyre szorult a Jobbik mögé – M. L. F.), azóta viszont pártja „egyre csúszik lefelé”. Gallóról közismert, hogy korábban annak a Szili Katalinnak volt a tanácsadója, aki 2010-ben ült ki a szocialisták parlamenti frakciójából, évek óta Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottjaként ténykedik, és nyilatkozataiban élesen bírálja az ellenzéket, illetve dicséri a kabinet politikáját.

Nem ez volt az első eset, amikor Mesterházyért, illetve szövetségeseiért „aggódott” az állami és a fideszes média. A Pesti Srácok tavaly decemberben – amikor kezdetét vette a vetélkedés az MSZP-n belül az EP-helyekért – elképesztő történettel rukkolt elő. Azt állította, hogy „a 2018-as országgyűlési választások előtt Soros Györgyhöz köthető magyarországi személyek, köztük egy volt SZDSZ-es miniszter, illetve egy egykori ellenzéki miniszterelnök-jelölt tanácsadói köre több vezető MSZP-s politikust figyeltetett meg egy izraeli hátterű biztonsági céggel”. A Fidesz-frakciótól korábban pénzt kapó site szerint a fő célszemély az MSZP-n belül több alkalommal is túl szoros kormánypárti kapcsolatokkal meggyanúsított Molnár Zsolt volt, de Mesterházy Attila, Hiller István, Molnár Gyula is a megfigyelési ügy „áldozata” volt. A lap megkereste Molnár Zsoltot, aki készségesen nyilatkozott, miszerint 2017 óta „hallja”, hogy vannak ilyen próbálkozások. Érdekes, hogy a „megfigyelési botrányként” tálalt ügy ezzel el is halt.

A legnagyobb felháborodást az MSZP-ben egy tavaly augusztusi ügy váltotta ki. A kormánypárti média beszámolt egy állítólagos belső levélről, amelyet, mint írták, Tóth pártelnök küldött a szocialistáknak. Eszerint a párt csődközelben van, számos ingatlant el kell adni, így sor fog kerülni a Villányi úti konferencia-központra is. Ám kiderült, a levél hamisítvány, Tóth aláírását valaki rászkennelte a dokumentumra. A levelet közlő médiumok viszont azt állították, a levelet a szocialisták köreiből szivárogtatták ki. Hogy pontosan kicsoda, nem derült ki, ezért Tóth ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett. Bár az MSZP-sek mindig is imádták kiteregetni belső vitáikat a sajtóban, ezt az akciót mindenki olyan súlyúnak ítéli meg, amely a kellő bizonyítékok megléte esetén kizárást vonna maga után, bárki legyen is a vétkes. Ezért egyre többen követelik a pártelnöktől, lépjen az ügyben, statuáljon példát. A pártban akadnak jó néhányan, akik Mesterházyt sejtik a kamulevél mögött – csak éppen e vélelmüket semmi nem támasztja alá.

Azt, hogy az MSZP-ben ott ülnek a Fidesz „beépített emberei”, már jó ideje készpénznek veszik a jól informáltak. Erre hivatkozva mondott le a miniszterelnök-jelöltségről fél évvel a 2018-as választások előtt Botka László, de többek között erre hivatkozva lépett ki a pártból Demeter Márta is (aki később az LMP társelnöke lett).

 

Összefogás, de hogyan?

A pártvezetés most attól fél, hogy az EP-, illetve az önkormányzati választás szocialista stratégiáját képtelenség lesz titokban tartani az „árulók” miatt, ráadásul a belső ellentétek önmagukban is gyengítik a pártot, akadályozzák a szövetségi rendszer kiépítését. A szövetségkötések ügyében viták vannak a Mesterházy- és a Tóth-csapat között. Előbbiek szerint – ahogyan ezt lapunknak kifejtették – ezek a koncepcionális kérdések az igazi vita alapjai, az állítólagos szivárogtató utáni „nyomozás” csak eszköz az elnök kezében arra, hogy ellehetetlenítse őket.

Mesterházy ugyanis úgy véli, Tóth túl nagy engedményeket tesz a meglévő és a potenciális szövetségeseknek. Mint arról korábban beszámoltunk (lásd: Körmérkőzés hirtelen halállal, Magyar Narancs, 2018. december 19.), a pártelnök egy választási ernyőszervezet kialakításán dolgozik, ami alá nem csak a Párbeszéd, de a Jobbik és a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter mozgalma is beférne. Ám jelen körülmények között ez csak úgy hozható össze, ha az MSZP átenged egy befutó helyet az EP-listáján – a Párbeszéd Jávor Benedeket szeretné ilyen helyen látni a közös névsorban –, illetve más pártok jelöltjeit is támogatja az önkormányzati voksoláson. Ezzel viszont az MSZP a saját középkádereitől vesz el helyeket: vagyis ha mégsem jön be az újabb összefogás, akkor egzisztenciák kerülnek veszélybe.

Mesterházy már Bajnaival szemben is azt képviselte, hogy a „farok nem csóválhatja a kutyát”, azaz nem diktálhatnak az 1–3 százalékos pártok a még mindig középpárti MSZP-nek. „Persze, fontos, hogy egy párt el tudja tartani a kádereit, de Attiláéknak azt kéne belátni, hogy nincs veszítenivalónk. A NER számtalanszor bebizonyította, hogy bárkit kész ledarálni, s ha most nem találjuk meg a legjobb jelölteket – legyen az jobbikos vagy párbeszédes –, és nem győzzük le a Fideszt, ahol csak lehet, akkor Orbán totális fölénybe kerül, s nem oszt, nem szoroz, ha 25-tel több vagy kevesebb képviselőnk ül az önkormányzatokban” – értékelte a helyzetet az szocialisták egyik fővárosi kerületi vezetője.

A február 15-i választmányi ülésen is hasonló nézeteltérések vezettek a botrányhoz. Mesterházy és köre Szanyi Tibort akarta listavezetőnek – ami persze eltántorította volna Jávort és a Párbeszédet a közös indulástól –, nem pedig a Tóth szövetségesének számító Ujhelyi Istvánt. Ezért aztán a taktikázó pártelnök szinte az utolsó pillanatban magát tette a lista élére és a második helyre Ujhelyit, azt üzenve ezzel, hogy akinek ez nem tetszik, az magát a pártvezetést támadja. A listáról nyílt szavazás volt, ami ugyancsak nem tetszett Mesterházyéknak.

Ha az újabb keletű összefogás nem lesz sikeres májusban és ősszel, akkor a volt pártelnök jelezheti a tagságnak: „én megmondtam”. És akár eséllyel indulhat az országgyűlési voksolás előtti 2020-as tisztújításon, vagy akár a szocialisták miniszterelnök-jelölti posztjáért is.

Neked ajánljuk