Magyar Narancs: Ön az újpesti KDNP alapítója, később a KDNP budapesti elnöke volt. Hogyan találták meg a zömmel baloldali ellenzéki pártok?
Szalma Botond: Hat párt, az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd támogatásával indulok, de a döntésemet megelőzte, hogy számtalan ember keresett meg, párton kívüliek is, hogy szeretnék, ha én lennék Újpest polgármestere. A 2006–2014 között önkormányzati képviselőként végzett munkám alapján azt gondolták, hogy alkalmas vagyok erre a feladatra.
MN: 2014-ben a fideszes Wintermantel Zsolt mögött második helyen végzett szocialista jelölt is 30 százalék körül kapott, míg ön független jelöltként alig több mint két százalékot.
SZB: 2014-ben az utolsó pillanatban indultam el független jelöltként. Csak így tudtunk tiltakozni a KDNP-ben tapasztalható sorozatos szabálytalanságok ellen. Annak ellenére, hogy én voltam a budapesti és a helyi szervezet elnöke, nem vontak be a jelöltállításba, márpedig a KDNP-nél a fővárosban a kerületi alapszervezetek joga a polgármesterjelöltek és a képviselőjelöltek kiválasztása. Mi 2014-ben nem jelöltük Wintermantel Zsoltot, a döntés magasabb szinten, az alapszervezetünk kihagyásával született. Úgy tették ki a KDNP logóját Újpesten, hogy abba mi nem mentünk bele. Ez számomra antidemokratikus, elfogadhatatlan.
MN: Azonnali hatállyal kizárták a pártból az önálló indulása miatt. Rubovszky György akkori pártügyész arra hivatkozott, hogy ön a párt belső rendjét folyamatosan és súlyosan megzavarta. Voltak botrányai a pártban?
SZB: Voltak botrányok, de ezek nem az én botrányaim, hanem a párt botrányai voltak. Az első Schmitt Pál miatt volt. A plágium miatt emeltem szót, pedig Semjén Zsoltnak és a KDNP-frakciónak kellett volna elhatárolódni a köztársasági elnöktől, mert ha valaki az ország első embere, akkor ne lopja a doktoriját. (Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató korábbi tanulmányával.) Kvázi lemondásra szólítottam fel egy MTI-közleményen keresztül. Felhívtam a Fidesz és a KDNP figyelmét, hogy kit adtunk az országnak, kit tartunk mi alkalmasnak köztársasági elnöknek. Nem örültek neki. Hozzáteszem, hogy ebben a tagság többsége velem értett egyet.
MN: Népszerű ember volt a KDNP-ben?
SZB: A folyosón különösen, ott erősen lapogatták a vállam. Bent a teremben viszont lehajtott fejjel ültek. A pártban mindenki félti a megszerzett helyét, és nem alakultak ki a demokratikus viselkedési normák. Csicskái voltunk a Fidesznek. Az történik a KDNP-ben, amit a Fidesz diktál. Voltak nagyon jó embereink a budapesti kerületekben, mégsem tudott egyetlen helyen sem ténylegesen helyzetbe kerülni KDNP-s jelölt.
MN: Az alapvető ellentét mégis csak az volt, hogy a párt egyik része, amelynek ön volt a vezéralakja, meg akarta újítani a pártot és megszüntetni a kettős tagságot. Semjén Zsolt pártelnök és hívei viszont nem támogatták az önállósulást.
SZB: A kettős tagság egyszerűen nevetséges. Korábban is azt mondtam, el kéne dönteni, hogy vagy van KDNP, vagy nincs. Akkor legyünk inkább egyszerűen a Fidesz tagjai. Olyan nincs, hogy délelőtt az Újpest, délután meg a Fradi mezét vesszük fel. Ez vezetett ahhoz, hogy míg 1994-ben 7 százalékos eredményünk volt, a KDNP ma már nem is párt, hiszen a párthoz átütő erő kell, de a KDNP-t önállóan 2006 óta nem mérték meg a piacon, amit választásoknak hívnak. Szerintem, a Fidesznek is nagyon fontos lenne egy önálló KDNP, mert hiányzik a fék erről a robogó vonatról, hiányzik az udvari bolond a király mellől, aki bármilyen kritikát meg mer fogalmazni és hiányzik a becsületbíróság, ahol eldönthetik, hogy egy vak komondoron át lehet esni vagy nem, vagy egy beruházást csak egy gázszerelő nyerhet-e, vagy esetleg más is.
MN: Igaz, hogy az ön kizárása után az egész újpesti alapszervezet kilépett a KDNP-ből?
SZB: A 90 százaléka.
MN: Amikor kizárták a pártból, ön bíróságra vitte az ügyet, és a pert első és másodfokon is megnyerte.
SZB: Az első fok után azt mondtam, hagyjuk annyiban és én szép csendesen elmegyek, de ők fellebbeztek. Ezt is elvesztették, de nekem addigra elegem lett, következő nap kiléptem a KDNP-ből. Ez a procedúra két évig tartott, és közben volt egy tisztújító kongresszus, amelyen indulhattam volna újra a KDNP budapesti elnökségéért. A 2010-es tisztújítón még közel kétharmaddal győztem le Rétvári Bencét.
MN: Ha ennyire elégedetlen volt az anyapártjával, amelyről többször nyilatkozta, hogy nem keresztény és nem demokrata, akkor miért nem hozott létre egy igazi kereszténydemokrata pártot?
SZB: Rengeteg párt van ma Magyarországon, és a pártalapításhoz rengeteg pénz és idő kell. Mondjuk, szívesen létrehoznám a Tisztességes Emberek Pártját, akik vigyáznak a közpénzre.
MN: Ez azért kevés lenne programnak.
SZB: A mai állapotok közt még sok is. Annyira rémisztőnek tartom, hogy most már GDP-arányosan szórjuk a közpénzt. Amikor százmilliárdos beruházásokat áraznak túl jelentősen, az már árt a gazdaságnak. Én örülök, ha építenek valamit, de ha egy beruházás 3 milliárdba kerül, akkor nem 6 vagy 7 milliárdért kell megépíteni.
MN: Hogyan nyerhetett Fidesz–KDNP-s jelölt 2010-ben, majd 2014-ben több mint 50 százalékkal egy balos kerületben?
SZB: A korábbi polgármester húsz évig vezette Újpestet (Derce Tamás 1990–1994 között SZDSZ-es, utána független polgármester volt 2010-ig), és amikor nem indult újra, különböző politikai alkuk eredményeként a fideszes Wintermantel Zsoltot támogatta, aki aztán újrázni tudott.
MN: Mi változott meg 2014-hez képest, hogy a teljes ellenzék egy deklaráltan jobboldali polgármesterjelölt mögé áll?
SZB: Nekik most olyan ember kell, akit nem lehet megfélemlíteni, megvenni. Tudják ezt rólam, hiszen az önkormányzatban sokat csatáztunk egymással. Gondolom, most minden párt alapszervezete egyeztetett az országos vezetéssel, mindenki lejátszotta a maga meccsét. Itt mindenki tudja rólam, hogy fel mertem állni a Gyurcsány-kormány alatt is. Talán rádöbbentek, hogy ezeknek a pártjátékoknak legalábbis helyi szinten vége lesz, és alkalmas embereket kell találni egy település élére.
MN: Gondolom, ismeri azt a burkoltan zsaroló fideszes kampányszöveget, miszerint, ha nem a kormánypárt jelöltje nyer, akkor nem biztos, hogy megérkeznek a településre a megígért pénzek.
SZB: Könyörgöm, az uniós pénzeket nem Szalma Botondnak adják, hanem az újpestieknek iskolára, óvodára, csatornarendszer-fejlesztésre! A politikának a feladata, hogy működtesse az országot a befizetett adónkból. Amennyiben a kormányzó párt nem így gondolkodik erről, az még inkább megerősít abban a hitemben, hogy ha minél több településen sikerül egy hiteles ellenzéki jelöltnek nyernie, igazságosabb egyensúly alakulhat ki a kormány és az önkormányzatok között. Ez minden magyar állampolgárnak a javát szolgálná, hiszen segítene a korrupció csökkentésében. Gondolja meg, harminc-negyven magyar városnak már nehéz azt mondani, hogy büntiben vagytok. Rá kell jönni a választóknak, hogy minden az ő kezükben van. Az önkormányzatokban kell most rendet tenni, és ahol az emberek használják az eszüket, már rádöbbentek, hogy elég volt az árokásásból. Négy éve mindenhol a gyűlöletet szítják, így nem lehet élni. Az embereknek elegük van ebből. Ma már ott tartunk, hogy a gyerekek az általános iskolában sorosoznak vagy orbánoznak. A gyerek először az óriásplakátot olvassa el. Nem vitakultúrában nő föl, hanem gyűlöletben. Ez borzasztó.
MN: A pártok népszerűségét mérő kutatások szerint a Fidesz toronymagasan vezet.
SZB: Tavaly áprilisban a választópolgárok többsége nem a Fideszre szavazott, csak széttagolt volt az ellenzék. Ezért nem szereti a Fidesz az ellenzéki összefogást.
MN: Az önkormányzatokban túlnyomórészt a fideszesek vannak többségben.
SZB: Vitathatatlan az előnyük, hiszen ők szöges cipőben futnak, mi meg mezítláb.
MN: Újpesten hogyan választják ki a képviselőjelölteket?
SZB: Az összefogásban részt vevő pártoknak kell adni olyan embereket, akik alkalmasak a körzetük képviseletére. És csak egy ellenzéki indulhat egy fideszes ellen. Nekem vétójogom van arra az esetre, ha valakiről azt gondolom, hogy nem alkalmas. Egy hónapon belül meg kell lenni a jelölteknek, akikkel közösen egy egyesület színeiben indulunk. Még a politikai alkuk előtt állunk, de azt kértem mindenkitől, hogy a munkára koncentráljunk.
MN: Polgármesterként mivel kezdené a munkát?
SZB: A pénzügyek a legfontosabbak. Végig kell nézni a vagyonvesztéssel kapcsolatos ügyeket, és a pénzcsapokat el kell zárni. Továbbá három kiemelt pontja van a programomnak: az újpesti bérlakásprogram átalakítása, az egészségügyi ellátás javítása, benne a várólisták csökkentése, valamint a közlekedés újraszervezése. Egy átlagember nem tudja megfizetni egy budapesti lakás árát, ha meg túl sok hitelt vesz fel, belekerül az adósságcsapdába. 1984-ben ígérték meg, hogy Újpestre is kijön a metró, így 35 év múltán csak meg kéne valósítani. Ha nem jön a metró, akkor legyen egy vasút–közút csomópont Káposztásmegyeren, ami szintén régi terv.
MN: És ha megválasztják, de a képviselő-testületben fideszes többség lesz?
SZB: Akkor is elvállalom. Az lenne az igazi kihívás. De nem fog többségbe kerülni a Fidesz.
MN: Azért kérdezem, mert például Hódmezővásárhelyen mindennaposak a Márki-Zay Péter polgármester elleni támadások a többségben lévő városi Fidesz részéről.
SZB: Fél évet kell kibírnia, utána jobb lesz. Gyenge, kontraszelektált emberek állnak vele szemben.
MN: Ön tősgyökeres újpesti?
SZB: Az lettem volna, ám mivel apukám 1956-ban a Mahart Munkástanács titkára volt, ezért kitelepítették a családot. Győrből 1971-ben jöhettünk vissza Budapestre. Akkor már nem nyúltak utána. Aztán korán meghalt.
MN: Ön tulajdonos-vezérigazgatója a nemzetközi szállítmányozással és logisztikai szolgáltatással foglalkozó Plimsoll Zrt.-nek. Polgármesterré választása esetén lesz kire hagynia a céget?
SZB: Igen. Ahol nem tud hosszabb szabadságra menni a vezérigazgató, az egy rosszul működő cég.
MN: Nem fél, hogy rászállnak a vállalkozásaira?
SZB: Megszoktam már, többször volt benne részünk.
MN: Bár önt a kormánysajtó szereti off-shore lovagként emlegetni, épp ön volt az, aki a Mahart vezérigazgatójaként megszüntette a társaság offshore cégeit.
SZB: Amikor 1999-ben, az első Orbán-kormány alatt kineveztek, a Mahart teljesen el volt adósodva. Én a két évem alatt ezt részben megpróbáltam ledolgozni, és szerettem volna a céget egy modern, logisztikai szolgáltató céggé fejleszteni. Örököltem a helyzetet, hogy a Mahart egy német banktól hitelt kapott az orosz államadósság terhére, és abból épített öt hajót. A bank előírta, hogy minden hajóhoz egy-egy céget kell alapítani, hogy ha bármi történik az üzletben, akkor ne mind az öt hajó bukjon be. Milliárdos összegekről beszélünk. Amikor a hajók elkészültek, én elkezdtem eladogatni és bezárni az offshore cégeket, viszont a hasznot nem engedték visszaforgatni a Mahartba, sőt egyszer csak szóltak, hogy a következő hajót nem a Mahart, hanem egy másik cég fogja eladni. Én erre azt mondtam, hogy nem. Ezután indoklás nélkül felmentettek. A Mahartot is felfuttattam volna, ha engedi a politika, de nem engedte.
MN: Kevés olyan emberrel találkoztam, aki önhöz hasonló szenvedéllyel tud beszélni a vízi közlekedésről.
SZB: Ezzel foglalkozott az apám, a nagyapám, én 11 évig voltam tengerész, közben szereztem három diplomát, közlekedésmérnökit, külkereskedelmit és közgazdaságit. Meggyőződésem, hogy a közlekedés az ország ideg- és érrendszere, amit folyamatosan karban kell tartani. Ennek ellenére az országnak 2006 óta nincs közlekedési minisztériuma. A vízi közlekedés mintha nem is létezne, miközben ez a legzöldebb közlekedési ágazat.
MN: A családja támogatja, hogy ismét politikus legyen?
SZB: Támogatnak, csak féltenek. Látták, hogy mi történt velem a Mahartnál és a KDNP-ben, és tudják, hogy most is milyen darázsfészekbe nyúltam.
