Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad
kozmedia_top.jpg

Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad

  • narancs.hu
  • 2019. november 29.

Belpol

Gyorsan cserélődő külföldi tudósítók, tiltott témák az állami hírügynökségnél.

Tavasztól a külpolitikai szerkesztők nem foglalkozhatnak a külföldön megjelenő, a magyar kormányra nézve negatív cikkekkel - olvasható a Népszavában. Egy szerkesztő nemrégiben letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését.

Az is gyakorlat a lap szerint, hogy a magyar kormánytagok, főleg az Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően kívülről érkező jóváhagyásra. E cikkek közül van, amelyik egyáltalán nem is érkezik vissza a szerkesztőségbe, és amelyik igen, azok elejére odakerül a hivatalos kormányzati reakció. A Népszava szerint ilyesmi az MTI-nél még a rendszerváltás előtt sem fordult elő.

Az állami hírügynökségnél tiltott téma lett a papi pedofília, de nem számoltak be arról sem, hogy az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérése szerint Európában erősödik az antiszemitizmus – a jelentés ugyanis külön kiemelte Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát. De nem került be a hírfolyamba a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés sem.

A Népszava forrásai arról is beszámoltak, hogy a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.

A cikk egyébként annak kapcsán született, hogy az MTI hazahívta brüsszeli tudósítóját, a Junior Príma díjas Bajnok Artúrt. Helyére az újságírói tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező Andits Eszter érkezik. Andits eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, előtte külföldön, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott, ahol nemzetközi kapcsolattartással foglalkozott.

 

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)