Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad
kozmedia_top.jpg

Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad

  • narancs.hu
  • 2019. november 29.

Belpol

Gyorsan cserélődő külföldi tudósítók, tiltott témák az állami hírügynökségnél.

Tavasztól a külpolitikai szerkesztők nem foglalkozhatnak a külföldön megjelenő, a magyar kormányra nézve negatív cikkekkel - olvasható a Népszavában. Egy szerkesztő nemrégiben letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését.

Az is gyakorlat a lap szerint, hogy a magyar kormánytagok, főleg az Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően kívülről érkező jóváhagyásra. E cikkek közül van, amelyik egyáltalán nem is érkezik vissza a szerkesztőségbe, és amelyik igen, azok elejére odakerül a hivatalos kormányzati reakció. A Népszava szerint ilyesmi az MTI-nél még a rendszerváltás előtt sem fordult elő.

Az állami hírügynökségnél tiltott téma lett a papi pedofília, de nem számoltak be arról sem, hogy az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérése szerint Európában erősödik az antiszemitizmus – a jelentés ugyanis külön kiemelte Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát. De nem került be a hírfolyamba a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés sem.

A Népszava forrásai arról is beszámoltak, hogy a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.

A cikk egyébként annak kapcsán született, hogy az MTI hazahívta brüsszeli tudósítóját, a Junior Príma díjas Bajnok Artúrt. Helyére az újságírói tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező Andits Eszter érkezik. Andits eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, előtte külföldön, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott, ahol nemzetközi kapcsolattartással foglalkozott.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.