Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad
kozmedia_top.jpg

Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad

  • narancs.hu
  • 2019. november 29.

Belpol

Gyorsan cserélődő külföldi tudósítók, tiltott témák az állami hírügynökségnél.

Tavasztól a külpolitikai szerkesztők nem foglalkozhatnak a külföldön megjelenő, a magyar kormányra nézve negatív cikkekkel - olvasható a Népszavában. Egy szerkesztő nemrégiben letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését.

Az is gyakorlat a lap szerint, hogy a magyar kormánytagok, főleg az Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően kívülről érkező jóváhagyásra. E cikkek közül van, amelyik egyáltalán nem is érkezik vissza a szerkesztőségbe, és amelyik igen, azok elejére odakerül a hivatalos kormányzati reakció. A Népszava szerint ilyesmi az MTI-nél még a rendszerváltás előtt sem fordult elő.

Az állami hírügynökségnél tiltott téma lett a papi pedofília, de nem számoltak be arról sem, hogy az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérése szerint Európában erősödik az antiszemitizmus – a jelentés ugyanis külön kiemelte Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát. De nem került be a hírfolyamba a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés sem.

A Népszava forrásai arról is beszámoltak, hogy a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.

A cikk egyébként annak kapcsán született, hogy az MTI hazahívta brüsszeli tudósítóját, a Junior Príma díjas Bajnok Artúrt. Helyére az újságírói tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező Andits Eszter érkezik. Andits eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, előtte külföldön, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott, ahol nemzetközi kapcsolattartással foglalkozott.

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.