Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad
kozmedia_top.jpg

Cenzúra az MTI-nél: bizonyos témákat említeni sem szabad

  • narancs.hu
  • 2019. november 29.

Belpol

Gyorsan cserélődő külföldi tudósítók, tiltott témák az állami hírügynökségnél.

Tavasztól a külpolitikai szerkesztők nem foglalkozhatnak a külföldön megjelenő, a magyar kormányra nézve negatív cikkekkel - olvasható a Népszavában. Egy szerkesztő nemrégiben letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését.

Az is gyakorlat a lap szerint, hogy a magyar kormánytagok, főleg az Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak – feltehetően kívülről érkező jóváhagyásra. E cikkek közül van, amelyik egyáltalán nem is érkezik vissza a szerkesztőségbe, és amelyik igen, azok elejére odakerül a hivatalos kormányzati reakció. A Népszava szerint ilyesmi az MTI-nél még a rendszerváltás előtt sem fordult elő.

Az állami hírügynökségnél tiltott téma lett a papi pedofília, de nem számoltak be arról sem, hogy az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérése szerint Európában erősödik az antiszemitizmus – a jelentés ugyanis külön kiemelte Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát. De nem került be a hírfolyamba a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés sem.

A Népszava forrásai arról is beszámoltak, hogy a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.

A cikk egyébként annak kapcsán született, hogy az MTI hazahívta brüsszeli tudósítóját, a Junior Príma díjas Bajnok Artúrt. Helyére az újságírói tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező Andits Eszter érkezik. Andits eddig az egyik fideszes európai képviselőnő asszisztense volt, előtte külföldön, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott, ahol nemzetközi kapcsolattartással foglalkozott.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.