Tíz ember. Ennyi kell ma Magyarországon ahhoz, hogy valaki egyesületet alapítson, tevékenységtől, székhelytől, elnevezéstől lényegében függetlenül. Egy iskolai osztály egyharmada, egy közepes asztaltársaság - semmi akadálya, hogy egy ködös reggelen hirtelen felindulásból megalakítsák a "Magyar Emberek Országos Egyesületét", hogy aztán a híréhes média legnagyobb örömére foggal-körömmel tiltakozhassanak az aktuális kormány döntései ellen, vagy épp ellenkezőleg, remek érvekkel támasszák alá a szükségességüket. Ha pedig egy egyesület vagy szövetség megalakult, senki ki nem deríti, hány ember érdekeit képviseli.
"Az adatvédelmi szabályok értelmében senkinek nincs joga megtudni, hány tagunk van. Ha valaki mégis megkérdezi, mindig
azt mondom, tizenegy
- törvényesen működünk" - ennyit árult el a Narancs kérdésére Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke a szervezet mögött álló társadalmi bázisról. Ezenkívül annyit sikerült megtudnunk, hogy hatszáz iskolával írt alá együttműködési megállapodást a kilenc szülői szervezetet tömörítő MSZOE. Azt azonban, hogy melyik ez a kilenc tagegyesület, szintén adatvédelmi okokra hivatkozva Keszei nem mondta el a Narancsnak. A valódi bázis - amely ettől még persze lehet akár milliós is - nem csupán a nyilvánosság, hanem az állam számára is homályba vész: az elnök szerint a pályázati papírokra annyit kell ráírni, hogy ötvennél többen vannak-e, ha pedig valaki esetleg listát kér a tagokról, akkor "messziről belengetem a névsort, kénytelen elhinni, hisz elolvasni nincs joga" - fogalmaz az egyesület vezetője. Mint mondta, a titkolózásra azért van szükség, mert a tagokat hátrány érheti amiatt, hogy harcolnak valamiért vagy valami ellen.
Az ismeretlen méretű, ám az érintettek érdekeit a médiaszereplések számából ítélve legjobban képviselő szülői szervezet tizenkét éve működik, 1995-ben, a Szülői Kamara megszűnésekor, az így keletkező vákuumot kihasználva - más aspektusból: a helyzetet megmentve - a jelenlegi elnök vezetésével alakult újjá. Tagja a Közoktatás-politikai Tanácsnak, rendszeresen megszólal oktatási kérdésekben, jelenleg épp a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal tárgyal a tömegközlekedés tarifáinak emeléséről. A szervezet egyébként Keszei elmondása szerint "nulla költségvetéssel", pályázati pénzekből él, illetve minden egyes tagtól tízforintos tagdíjat szed.
Ennél valamivel könnyebb utánajárni az egészségügy átalakításának tervei ellen mostanában hevesen tiltakozó, a rádió nagykuratóriumába civil tagot delegáló ABOSZ, vagyis az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége belügyeinek és bázisának. Pós Péter elnök lapunknak azt mondta, a szervezet honlapján is szereplő huszonnyolc tagszervezet egyenként tizenöt-kilencven tagot számlál. Ám hogy valóban az ő érdekeiket képviseli-e az egészségügy átalakításának terveit nemes egyszerűséggel népirtásnak nevező, a közrádió nagykuratóriumának civil delegáltjaként a legutóbbi elnökválasztást jogszerűtlennek minősítő Pós, arról már megoszlanak a vélemények.
A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal-tag ABOSZ huszonnyolc tagszervezetéből lapunk hatot keresett meg, s a helyi vezetők nyilatkozataiból egyértelműen kitűnt, hogy Pós előzetes egyeztetés nélkül, saját meglátása szerint viszi a szövetség ügyeit és nyilatkozik az egészségügyről. Önjáróságát legjobban az példázza, hogy két megkérdezett helyi vezető is ugyanazzal a kifejezéssel írta le őt: magányos farkas. A megkérdezettek közül volt, aki egyetértett Pós világlátásával, s volt, aki nem. Az elnök ugyanakkor úgy véli, nem lát ellentmondást abban, hogy bár nem feltétlenül minden asztmás tartja eleve elfogadhatatlannak az egészségügy átalakításának terveit vagy valamely rádióelnök-jelöltet, ő mégis ezt képviseli a szövetség elnökeként. "Nem választhatjuk el az ügyeket egymástól aszerint, hogy mi egy asztmás ember érdeke, s mi a többieké. Ez az egészségügyi reformnak nevezett átalakítási tervezet nem az egészségügy javítását szolgálja, diktatórikusan, egyeztetések nélkül nyomják le az emberek torkán a döntéseket, így az ügy nem arról szól, hogy ki asztmás, és ki nem" - magyarázta.
Pós Péter vállalja, hogy önjáró, de - mint fogalmazott - ezt kizárólag az asztmások és allergiások, nem pedig a saját, s főleg
nem pártok érdekében
teszi. A felvetés, hogy minden megszólalás előtt beszéljen a tagegyesületekkel, szerinte nevetséges, mivel minden szervezet vezetője, így ő is, teljes körű felhatalmazást kap az őt megválasztóktól, azaz a saját belátása szerint dönthet. Tevékenységéről köteles beszámolni, ezt meg is teszi, és ha mindez nem tetszik a többségnek, leválthatja őt - érvel. A belső egyeztetésekről pedig azt mondta: "E tekintetben az ABOSZ sokkal demokratikusabb, mint a kormány, utóbbinak ráadásul még lenne is pénze rá, nekünk viszont még telefonra is alig jut." Hozzátette: előzetes testületi döntés nélkül soha nem nyilatkozik "az ABOSZ nevében", legfeljebb az ABOSZ elnökeként, a szövetség képviseletében, és ez szerinte egyáltalán nem ugyanaz.
A szemlélettel egyébként nem mindenki értett egyet Pós elnöksége kezdetén: az egyik helyi szervezet neve mellőzését kérő vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy évekkel ezelőtt több összecsapás is volt az ABOSZ-on belül az érdekképviselet irányvonaláról, többen lemondtak vezető tisztségükről, a viharok azonban azóta elcsitultak. Pós minderre úgy reagált: valóban "volt, aki feltett neki kérdéseket" az érdekképviselet stílusáról, ám ő ezeket megválaszolta, s érveit állítása szerint meg is értették. De hogy ma sem megy minden zökkenőmentesen, arra talán a legjobb példa, hogy az ABOSZ egyik országos vezetőségi tagja csak annyit jegyzett meg érdeklődésére: nincs semmi baja Póssal, egyetért a munkájával is, de nem kíván névvel nyilatkozni a témában.
Azon véleményünk ellen Pós egyáltalán nem tiltakozott, hogy a jelek szerint egy civil szervezet lobbiereje a valódi támogatottság helyett a vezető agilitásától függ. Mi több, egyetértett velünk: "Ma Magyarországon ez a helyzet, sajnos így mennek a dolgok."
Hasonlóképp vélekedik Szebedy Tas, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének (MANTE) elnöke is. "Nem az óriási háttér miatt tudunk eredményeket elérni, hanem mert éjjel-nappal dolgozunk, aktívak vagyunk, javaslatokat dolgozunk ki, tárgyalunk, s ha kell, tízezer aláírást gyűjtünk össze egy rossz törvénytervezet ellen" - mondta, elismerve azt is, hogy a médiát igyekeznek jól használni üzeneteik "keresztülnyomására". Az esetenként összegyűjtött több tízezer aláírásra egyébként Keszei is hivatkozott a Narancsnak a szervezet nagyságát, súlyát érzékeltetendő. A Szebedy elmondása szerint százötven tanárt, vagyis átlagosan nagyjából minden harmincadik iskola egy-egy pedagógusát tömörítő, országosként nyilvántartott szervezet tagja a kormánnyal múlt év végén megbeszéléseket kezdeményező Civil Összefogásnak, s a Közoktatás-politikai Tanács-tag Szebedy felszólalt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett demonstrációkon is, az oktatási törvénymódosítások ellen érvelve.
A 2002-ben alakult MANTE egyébként szintén visszautasítja a bármely politikai oldalhoz kötődés vádját, mondván, hogy szakmai munkát végeznek. Ez egyébként valóban így is van, nyilatkozataikban kizárólag szakmai érveket hoznak egy-egy kormányzati, minisztériumi döntés ellen, ámbár az is tény, hogy elnökségi tagjai között ül az előző kormány egyik oktatási helyettes államtitkára és egy újpesti fideszes önkormányzati képviselő.
Kevéssé komolyan vehető a Civil Összefogásban szintén feltűnt Magyar Lemezlovasok Egyesületének próbálkozása az érdek-képviseleti harcokban: Jeszenszky Zsolt elnök azzal indokolta részvételüket a kezdeményezésben, hogy
közös a civilek problémája:
a kormány az emberek feje felett hoz döntéseket, erre példaként a kötelező dj-vizsga egyeztetések nélküli eltörlését említette.
Legalább ennyire homályos méretű támogatottsággal rendelkező, ám a kormány intézkedéseit helyeslő szervezetek is működhetnek persze; az ő hangjuk nyilván egy esetleges kormányváltás után erősödik majd fel.
Szabad utak
Az egyesületeket és szövetségeket a székhely szerint illetékes bíróság jegyzi be, törvényes működésüket az ügyészség ellenőrzi. A Fővárosi Bíróságon arról tájékoztattak minket, hogy bejegyzéskor a név egyediségét és valódiságát vizsgálják, vagyis nem működhet két azonos nevű egyesület, s például a Magyar Vizslatenyésztők Egyesülete nem jelölheti meg tevékenységéül a horgászatot. A bíróság a társadalmi bázist ugyanakkor nem tudja ellenőrizni a csatolt dokumentumokból, s ez nem is dolga. Ha az alapító okirat szerint az egyesületnek lakóhelytől függetlenül bárki tagja lehet, annak nevében szerepelhet az "országos" szó. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: arra volt már példa, hogy egy országos egyesület bejegyzése ellen fellebbeztek, mert az okiratok szerint az valójában nem országosként működött volna, célirányos törvényességi vizsgálat azonban soha nem indult emiatt.
