Civilek az Alkotmánybírósághoz fordultak a bírói függetlenség védelme érdekébenben

  • narancs.hu
  • 2022. július 11.

Belpol

Mert korábban a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét.

Azt követően, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács (OBT) új Etikai Kódexét, négy civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – közös beadvánnyal fordult a testülethez. Közleményükben azt írják, azért döntöttek így, hogy rámutassanak Varga érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.

Azt írták, hogy Varga, aki hivatalánál fogva maga is az Országos Bírói Tanács tagja, egészen addig részt vett a kódex kidolgozásában, ameddig a bírák többsége úgy döntött, hogy miután az nem jogi norma, nem hivatkoznak az Alaptörvényre a szövegben. A főbíró ettől kezdve nem volt hajlandó részt venni a folyamatban, majd május 27-én utólagos normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságon.

Beadványában a négy civil szervezet arra emlékezteti az alkotmánybírákat, hogy a testületnek nincsen hatásköre a március 2-án elfogadott Bírák Etikai Kódexének megsemmisítésére, miután az – ellentétben a Kúria elnökének indítványával – nem jogi norma, hanem csak jogilag nem kikényszeríthető magatartási szabályok gyűjteménye. Hisz' az Ab már 2016-ban, a korábbi kódex kapcsán is megállapította, hogy az nem jogszabály.

A négy szervezet szerint Vargának valójában az nem tetszik, hogy a bírák önállóan olyan magatartási szabályokat határoztak meg saját maguk számára, amelyek rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.

Nehéz nem arra gondolni, hogy a Kúria elnöke valójában attól fél, hogy az igazságszolgáltatást érintő kormányzati és igazgatási lépések kapcsán ezentúl kritikus bírói hangok is megjelenhetnek a nyilvánosságban.

A civil szervezetek szerint a bíráknak nemcsak joguk volt új Etikai Kódexet elfogadniuk, de szükség is volt rá, mert a korábbi verzió jogkorlátozó értelmezése aránytalanul leszűkítette a véleménynyilvánítási szabadságukat, és hozzájárult, hogy ne merjenek véleményt megfogalmazni a jogrendszerről és a bíróságok igazgatásáról.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk