Civilek, pártra váltva

A Mindenki Magyarországa Mozgalom tagságának „elit alakulatából” formálna polgári néppártot Márki-Zay Péter, hogy a civilek érvényesülni tudjanak a politikában. A választott út rögösnek tűnik az áprilisi vereség, a pártközi konfliktusok, Márki-Zay kritizált nyilatkozatai és a külföldi eredetű pénzügyi támogatás árnyékában.

Az ellenzéki pártok az áprilisi közös lista után egymással is versenyezni fognak a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon. A versenybe – saját utat választva – a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) is beszáll, derült ki Márki-Zay Péternek, a mozgalom elnökének november 28-i bejelentéséből, miszerint kezdeményezték új pártjuk bejegyzését. Egyelőre az új formáció neve nem ismert.

Elit alakulat és civil erodálás

Az MMM laza közösségben képes volt egyesíteni a párton kívüli civileket és a pártpreferenciákkal rendelkező aktivistákat 2022 áprilisáig. A 2018-ban alapított mozgalom gerincét állításuk szerint az ország különböző régióit lefedő, több mint száz Kossuth Kör (KK) tagsága adta, akik szervezték a mozgalom eseményeit, kampányát, illetve toborozták a csatlakozó aktivistákat. 2020-ban szervezték meg az Elegy (Ellenzéki Együttműködés) civil platformot, amely a Számoljunk Együtt! és a Nyomtass Te Is! mellett az aHang, és további fél tucat civil szervezet alkotta civil választási bizottságban komoly hatás gyakorolt az ellenzék közös programjára. Az MMM közgyűlésén választásra jogosult tagok száma közel ezer főre duzzadt 2022 tavaszáig. A KK-k működésében megközelítőleg háromezren vettek részt, ezen felül az MMM-nél közel tíz­ezren jelezték a kampányban, hogy segítenék a kormányváltást – állítják a szervezet tagjai. Szerintük hasonló bázissal a Momentum és a DK rendelkezik a pártok közül, tehát a kiindulási alap okkal gondolható versenyképesnek.

„Nem a pártnak lesz mozgalma, a mozgalomnak lesz pártja” – összegezte lapunknak Márki-Zay Péter. Körömi János, az MMM elnökségének póttagja úgy írta le a mozgalom meghatározó különbözőségét a párttól, hogy az MMM-ben megfértek – és reményei szerint a jövőben is megférnek – más pártok aktivistái, független értelmiségiek, vállalkozók, lokálpatrióták és civil szervezetek tagjai, akiket „a kormányváltás és egy új politikai kultúra meghonosítása hozott össze”. A párt szerinte a mozgalom tagságának „elit alakulatából” áll majd össze, annak értékei­vel nem ellentétesen, de pártoknak megfelelő működéssel, szakpolitikai programmal.

A választások után az MMM nyári tisztújítása azonban megmutatta, hogy a tagság két csoportra szakadt – az apátiába eső, lemorzsolódó harmadik tömb mellett. A vereség tanulságait különbözően értékelték. A Magyar György ügyvéd, korábbi elnökségi tag által vezetett csoport a civil választási bizottság kebelén belül megőrizte volna a mozgalom tisztán civil jellegét. A Márki-Zay Péterhez köthető csoport viszont úgy értékelt, hogy a civilek nem voltak képesek érdekeiket érvényesíteni a választási kampányban a pártokkal szemben, ezért az MMM bázisán pártot szükséges alapítani. A tisztújításon a Márki-Zay vezette csoport magabiztosan nyert.

Az összképet erősen árnyalja, hogy a mozgalom közel ezer szavazásra jogosult tagja közül mindössze 149-en vettek részt a közgyűlésen. „Már a nyári tisztújítás előtt lezajlott a belső vita, hogy mi legyen a civilségünkkel. A részvétel mutatja, hogy a pártosodással milyen sokan nem tudtak tartani, csak [Márki-Zay] Péterék köre szavazott” – mondta lapunknak a KK-k egyik távozó vidéki tagja. Azt azonban elismerte, hogy nem minden kilépő a pártosodás miatt távozott. Sokuk egyszerűen feladta a politikai aktivitást a választási vereség után, mondván, „ebben a Fideszre szabott választási rendszerben nincs értelme politizálni”.