Csák János innovációs miniszter a "négy emberi jóról" értekezett meghallgatásán

  • narancs.hu
  • 2022. május 18.

Belpol

A leendő „jövőminiszter” konkrét intézkedések tervei helyett filozofikus gondolatmenetekkel mutatkozott be a népjóléti bizottság előtt.  

Szerdán hallgatta meg Csák Jánost a népjóléti bizottság, akit a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére kért fel Orbán Viktor. A tárca vezetőjeként Csák alá tartozik majd az innováció, a felsőoktatás, családpolitika, kutatás, tudomány és a gyermekjólét is. Az üzletember-exdiplomata 2011 és 2014 között Magyarország londoni nagyköveteként dolgozott, de vezette már a Matávot és volt a Mol-csoport elnöke is. Kormányzati pozíciót először kapott. A meghallgatásról a Telex és a hvg.hu is beszámolt.

Mivel egy új és különleges portfólióval rendelkező tárcáról van szó, Csák először bemutatta a minisztérium feladatait, de a bemutatkozás azonban inkább volt filozofikus eszmefuttatás, amiből az derült ki, hogy melyek azok "az emberi jók", amik a Fidesz intézkedéseit motiválták az elmúlt 12 évben, az viszont nem derült ki, hogy a következő négy évben milyen konkrét intézkedések várhatók.

A leendő miniszter szerint: „Először azt kell tudnunk, hogy miért teszünk dolgokat, majd ennek módját kell megtalálni”. Csák azt is elmondta,

a tárcájához kerülő funkciók a négy emberi jót fogják támogatni: a kötődést, gondoskodást, az egyensúlyt és a békét-biztonságot.

Az egyház, a kulturális intézmények, az oktatás és a sport fontosságával kapcsolatban Csák – akihez miniszterként a családpolitika is tartozik majd – elmondta: „Az ember nem élhet ideálok nélkül, ezeket a családban, iskolában, egyházban adjuk át. Gondoskodni kell arról, hogy ezek az intézmények generációkon túlnyúló módon képesek legyenek ezt megteremteni.”

A leendő innovációs miniszter egy "prezentációt" is bemutatott a meghallgatásán, amelyről Sebők Éva momentumos képviselő közzétett fotókat is, íme: 

 
Csák János prezentációja
Forrás: Facebook/Sebők Éva
 

 
Csák János prezentációja
Forrás: Facebook/Sebők Éva
 

Bár kulturális ügyekkel kapcsolatban szintén nem kerültek szóba lehetséges intézkedések, a leendő miniszter inkább azt próbálta értelmezi, mit jelent a kultúra. Csák úgy fogalmazott:

„A kultúra azt jelenti, amikor együtt énekelünk és táncolunk, a civilizáció pedig azt, amikor mi ülünk, mások pedig énekelnek és táncolnak.”

A felsőoktatással kapcsolatos tervekről Csák annyit mondott, a cél olyan emberek kiképzése, akik „tisztában vannak a miértekkel és profik a hogyanokban”. Ellenben az, hogy például tervez-e változtatásokat a családtámogatások redszerében vagy a felsőoktatásban, nem derült ki.

Azzal Csák is tisztában van, hogy a következő négy év nagyon kemény lesz, és a világot nem tudják megváltoztatni, de a teljesítmény mérésével és kikényszerítésével képesek lesznek kezelni a problémákat. A Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésével megbízott Csák János szerint tárcája maga is egy innováció, amit Jövőminisztériumnak nevezett.

Nagy Márton a gazdasági bizottságban ennél több konkrétummal szolgált, Pintér Sándor pedig a közoktatásért felelős belügyminiszterként a kulturális bizottságban is megjelent.  

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.