Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt a gazdasági bizottsági meghallgatásán beszélt a gazdasági kérdésekről, inflációról. A hvg.hu beszámolója szerint arról beszélt, hogy vizsgálja a kormány azt, mely területeken következhet be még ársokk, amely a fogyasztói árak maximálását teszi szükségessé a háztartások pénzügyi stabilitása érdekében. Ameddig szükséges, ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani.
Nagy szerint az árstop összességében 6 százalékponttal járul hozzá az infláció letöréséhez (ebből 1-1,5 százalék az élelmiszereknek és 2-2,5 százalék az üzemanyagoknak tudható be). Konkrétumot nem említett, de azt mondta, hogy
a nemrég bejelentett hosszabbításon túl akár új termékek is bekerülhetnek az árstoppal érintett körbe.
Szerinte ezzel ki lehet védeni azt, hogy a háború okozta hatalmas emelkedés hatásai a háztartásokat érjék, közben pedig a veszteséget „rá lehet hárítani azon cégekre, amelyek eközben extraprofitra tesznek szert”. Az üzemanyag drágulását a Mol gazdálkodja ki, az élelmiszert az élelmiszer-kiskerekedők, amelyek többségében külföldiek.
Az áfacsökkentést mint opciót elvetette, azt mondta, az áfa kérdésköre veszélyes dolog, mivel bizonyos szinten túl nem fog átmenni a fogyasztókhoz az intézkedés hatása, hanem a pénz megmarad a kereskedőknél, amelyek többsége jelenleg külföldi. "Nem hiszem, hogy őket kéne támogatni" – fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy az államnak érdekeltté kell tennie a piaci szereplőket, hogy 50 százalék fölé emeljék a magyar tulajdonrészt az ágazatban. Arra utalt, hogy hasonló változás már végbement a bankszektorban vagy az energetikában (igaz, ez jelentős állami szerepvállalással és Fidesz-közeli vállalkozók előretörésével ment végbe).
Az állami vállalkozásfejlesztési források is Nagy portfóliójába kerülnek majd: itt lesz nemcsak a Magyar Fejlesztési Bank, de a külügytől idekerül az elsősorban exportberuházásokat támogató Eximbank is.
A bankrendszerről azt mondta, 4-5 nagybank kell Magyarországon. Miniszterként ő felel majd a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért is, de hozzá kerülnek a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere, az állami vagyon és a posta.
A meghallgatáson kiderült az is, hogy Nagy szerint az önállóság eszköze az önálló monetáris politika, vagyis
a forint megtartása „rövid és középtávon”, a hosszabb távval kapcsolatban pedig úgy tartja, előbb megfelelő fejlettségi szintet kell elérni.
Az adókról azt mondta, a globális minimál társasági adót még mindig nem tartja elfogadhatónak: az alacsony adók (itt a társasági és a személyi jövedelemadóra gondol) versenyelőnyt jelentenek, ezeket nem akarja feladni a kormány.
Ennek megfelelően további adócsökkentést ígért, amely elsősorban a munkáltatói járulékok további visszafogását jelentheti szerinte, illetve a családtámogatások további bővítését (akár a lakáspolitikában) is fontosnak tartja.
Szó esett az Oroszország elleni szankciókról és az olajembargóról is, erről azt mondta, ha másfél-két éves átmenet lenne a szankció alkalmazásában, az is 130-140 dolláros olajárszintet idézne elő, ami – tette hozzá – azt eredményezné, hogy a most (árkorlátozással) 480 forintos benzin kb. 800 forintra drágulna. Felszólította az Európai Uniót, hogy a kiváltáshoz szükséges energiahatékonysági beruházások költségét, 15-18 milliárd eurót biztosítsa az ország számára.
Nagy Márton munkáját miniszterhelyettesként Fónagy János segíti majd. Lóga Máté lesz a gazdaságfejlesztésért, nemzetközi kapcsolatokért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár, ő eddig a Magyar Nemzeti Bank Strukturált Finanszírozás Stratégiai Igazgatóságát vezette. Nagy harmadik államtitkárjelöltje, Túri Anikó szintén az MNB-ből érkezett, ő felel majd a pénzügyi és egyes gazdasági jogi szabályozásért, az állami vagyonért és a postaügyért.
