Ehhez nem kell az USA-ba repülni: Hadházy megmondta, mi a baja Vajna Tímea cicájának

  • narancs.hu
  • 2018. október 29.

Belpol

A macska mellett a közpénzért is aggódik.

„Nem tudom megállni, hogy állatorvosként és képviselőként ne kommentáljam ennek a hölgynek az egészen elképesztő történetét” – írta ki ma Hadházy a közösségi oldalán, reagálva Vajna Timi azon posztjára, amelyben azt adta hírül a nagyközönségnek, hogy beteg cicáját utaztatja éppen magánrepülőn egy amerikai kezelésre.

A macskát vesegondjai miatt kell kezelni, Hadházy pedig, aki politikai pályája előtt állatorvosként dolgozott, sajnos nem látja valószínűnek, hogy megérheti a magánrepülőút:

„De állatorvosként nem tudom elképzelni, hogy ez a macska Amerikában olyan kezelést kaphatott volna, amit a magyar kollégák ne tudtak volna neki megadni. Az USA-ban sok esetben – a jobb anyagi lehetőségek miatt – valóban több mindent meg tudnak tenni a kedvencekért. Ebben az esetben viszont sajnos minden jel szerint (krónikus) veseelégtelenségről van szó, ahol egyszerűen nincs olyan gyógymód, amit ott megtehetnek, nálunk viszont nem. Az ún. peritoneális dialízis szóba jöhet, ami átmenetileg, néhány napig-hétig javíthat az állat állapotán, gyógyulást és tartós javulást azonban biztosan nem hoz. Ráadásul elméletileg ez az eljárás itthon is elérhető, más kérdés, hogy a módszert éppen annak korlátai miatt, nem szoktuk alkalmazni.”

A szakszerű elemzés mellett azonban azt is felhozza, hogy talán a legnagyobb baj mégis az, hogy ez a kis kedvencért való mindent megtevés mégiscsak közpénzből történik:

„Az amerikai állatorvosi vizithez a cica sok-sok milliós magánrepülését a magyar adófizetők fizetik. Közben a gazdi férje az országot kifosztó Fidesz-kormány fennmaradásának egyik legfőbb támasza.”


Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.