Először számoltak be a nagy techcégek arról, hogy hány tartalmat töröltek Magyarországon dezinformáció terjesztése miatt – derül ki a Lakmusz cikkéből. Igaz, a Twitter értékelhetetlen jelentést adott le a dezinformáció elleni lépéseiről, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Google azonban Magyarországról is közölt számokat.
A dezinformáció elleni fellépésre vonatkozó gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation) aláírói február 9-én hozták nyilvánosságra első jelentéseiket. A kódex aláírói különböző vállalásokat tettek az online dezinformáció terjedésének visszaszorítására, és ezek teljesítéséről rendszeresen be kell számolniuk, úgy, hogy bizonyos adatokat az EU-s tagállamok szerinti bontásban adnak meg.
Az első jelentésekből kiderült:
- A Facebook és az Instagram csak százas nagyságrendben törölt magyarországi dezinformációs tartalmakat a vizsgált időszakban, azonban közel félmillió posztnál jelezték, hogy tényellenőrző szerkesztőségek problémásnak találták a tartalmat.
- A dezinformáció miatt törölt magyar TikTok-videókat a törlés pillanatáig több mint 5,5 millióan látták.
- Magyarországon európai összehasonlításban elterjedtek voltak a politikai hirdetések a Facebookon és a Google hirdetési felületein is.
A Meta beszámolója szerint 2022 utolsó negyedévében (október 1. és december 31. között) több mint 106 ezer Facebook-tartalmat és több mint 5900 Instagram-posztot töröltek dezinformáció terjesztése miatt az EU egészében.
Magyarországon kevesebb mint 500 Facebook-poszt és kevesebb mint 100 Instagram-tartalom vált elérhetetlenné a Meta dezinformáció elleni politikájának eredményeképp,
és bár ezek nem darabra pontos adatok, annyi azért megállapítható belőlük, hogy a törölt Facebook-tartalmak nagyjából 0,5 százaléka, az eltávolított Instagram-tartalmaknak pedig 1,7 százaléka esett Magyarországra.
A Meta egyébként nem a terjesztő szándéka alapján dönti el, hogy egy adott dezinformációs tartalmat eltávolít-e vagy sem, hanem a tartalom várható hatása alapján. Tehát akkor döntenek a törlés mellett, ha a hamis tartalom veszélyezteti a befogadót (jellemzően az egészségügyi dezinformáció tartozik ide) vagy a politikai folyamatok integritását (például félretájékoztatás a választás időpontjáról, a jelöltek személyéről, a választójogról). Azokban az esetekben, amikor a dezinformáció nem jelent közvetlen veszélyt a felhasználókra vagy a demokratikus politikai folyamatokra, törlés helyett a tartalom terjedését próbálják visszaszorítani.
A politikai hirdetések számában Magyarország kilóg az uniós átlagból. A Meta szabályzata szerint a társadalmi kérdésekkel, választásokkal és politikával kapcsolatos hirdetéseket külön engedélyeztetni kell, illetve kötelező feltüntetni rajtuk, hogy ki finanszírozta a hirdetést.
Magyarországon a vizsgált időszakban több mint 9100 ilyen hirdetést adtak fel (a Facebookon és az Instagramon együttesen), ami az EU-ban feladott összes politikai hirdetés 6,1 százaléka.
Mindeközben Magyarországon 2022 negyedik negyedévében 202 Tiktok-videót töröltek, amiket az eltávolítás pillanatáig több mint 5,5 millióan nézték meg, YouTube-ról pedig több mint 110 videót töröltek dezinformáció miatt. A Google emellett 5159 Magyarországról megrendelt megtévesztő hirdetést is letiltott, a politikai hirdetések magyarországi elterjedtségét azonban az ő adataik is megerősítik.
