Csaknem hétszer annyi pénzt adott Brüsszel határvédelemre, mint amennyiről a kormány beszél

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 7.

Belpol

Nem jön ki a matek. Bő százmillió eurót téved a kormány.

Hogy, hogy nem, nem sikerült igazat mondania a kormánynak arról, hogy az Európai Unió mekkora összeggel járul hozzá Magyarország határvédelméhez.

Ugyanis csaknem hétszer akkora összeg érkezett Brüsszelből, mint amennyit a kabinet kommunikál – derül ki a Népszava cikkéből.

A lap érdeklődésére az Európai Bizottság szóvivői irodája közölte, hogy 2014 és 2020 között 110 millió euró előirányzott összeget kapott az ország, egyedi kérelem alapján pedig ezen felül még 27 millió eurót fizettek ki, vagyis összesen 137 millió eurót, több mint 40 milliárd forint támogatást utaltak.

Ehhez képest Hollik István kormányszóvivő augusztus végén is azt visszhangozta a köztévében, hogy "az EU Magyarország 504 milliárd forintos határvédelmi költségei után 6,6 milliárd forintot hajlandó kifizetni."MIndezt megalázónak és méltatlannak nevezte, és tudatosította, "az, ahogy Brüsszel kezelte a magyar kormány kérését, nem volt korrekt és fair."

A Népszavának küldött beszámolóból viszont az derült ki, hogy legutóbb idén februárban kért a kormány a pénzt, 20 millió eurót, amit ki is fizetett az EU. Az Európai Bizottság közlése szerint az eredeti kérvény 800 millió euróról szólt, de az összeget a magyar fél módosította 20 millióra. Ezért ennyit is kaptak végül.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.