Interjú

„Magasabb szintre kapcsolták a vegzatúrát”

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője és Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója az ellenük indított vizsgálatról

Belpol

Vizsgálatot kezdett a Transparency International Magyarországnál (TI) és az Átlátszó portálnál a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az indoklás szerint mindkettő külföldről finanszírozott szervezet, és a választói akarat befolyásolása a céljuk. Miért pont ők, mire számíthatnak, és mire készüljön a többi szervezet?

 

Magyar Narancs: Mennyire kell komolyan venni a Szuverenitásvédelmi Hivatal levelét az átfogó vizsgálat megindításáról?

Martin József Péter: Bizonyos értelemben komolyan kell venni. Ilyen hivatal még nem volt Magyarországon, és ez az első vizsgálata. Abban az értelemben viszont nem erősíteném fel ennek a jelentőségét, hogy a vizsgálat véleményünk szerint teljes mértékben illegitim. Azt nem lehetett tudni, hogy ki lesz az első célpont, de hogy valamit fog csinálni ez a hivatal, azt lehetett sejteni attól kezdve, hogy felállt. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy maga a törvény és a törvény nyomán létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányellenes konstrukció, egyúttal Magyarország uniós vállalásaival is szembemegy.

Bodoky Tamás: Én szintlépésnek tartom, ami most történt. Az Átlátszót évek óta piszkálják a külföldi finanszírozással. Mi ezt mindig átláthatóan kezeltük, csak a honlapunkra kell fölmenni, hogy valaki lássa, honnan, mennyi támogatást kapunk. Ezt kihasználva például a CÖF már két éve gyakorlatilag hajtóvadászatot folytat ellenünk. (Erről részletesen lásd: Szolgálatba helyezték magukat, Magyar Narancs, 2024. március 20.) Eddig három sajtótájékoztatót tartottak a témáról, azután a teljes Fidesz-média felhangosította ezeket a vádakat, és az egész országban terítette. Tavaly januárban a nemzetbiztonsági szervek vizsgálatát kérték, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az Átlátszó külföldi támogatásokban részesül. Aztán amikor megalakult tavaly a Szuverenitásvédelmi Hivatal, azonnal erre a vonalra mentek rá. Mondták, hogy nemzetbiztonsági kockázat vagyunk, kémszervezet vagyunk, hazaárulók vagyunk. Ennek alapján számítani lehetett arra, hogy az Átlátszó végül célkeresztbe kerül a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, bár korábban arról volt szó, hogy a sajtót békén fogják hagyni. Mindez azért szintlépés, mert eddig ki volt szervezve álcivil szervezeteknek, illetve a kormánymédiának, hogy vegzálják a független médiát és a civil szervezeteket, most viszont már egy állami hivatal az adófizetők pénzéből végzi ugyanezt, és ezzel az állam tekintélyét rakja a vádak mögé.

MN: Emelkedett az Átlátszó látogatottsága?

Bodoky Tamás: Talán az impact. A látogatottsága szerencsére nem ettől függ, mert remélem, hogy amúgy is érdekes cikkeket írunk. De kétségtelen, hogy sokan emlegetik most az Átlátszót. Majd meglátjuk, hogy ez jó vagy rossz nekünk.

MN: Gondolkodtam, mi értelme van ennek a vizsgálatnak azon túl, hogy idegesítse az érintetteket, és hogy erőforrást von el. Ennek a hivatalnak nincs hatósági jogköre, nem tud bírságolni, szankcionálni, viszont lehetséges-e, hogy elegendő muníciót tud szolgáltatni olyan szerveknek, amelyeknek már van ilyen jogkörük? Gondolok itt akár az ügyészségre, akár az adóhivatalra.

Martin József Péter: Nyilvánvaló, hogy lesz egy jelentés, ami alapot adhat az állami szerveknek arra, hogy a vegzatúrát magasabb fokozatba kapcsolják. Ha ez bekövetkezik, az újabb szintlépés lesz. Persze, mi biztosak vagyunk, hogy nem tudnak fogást találni rajunk. Ennek a hivatalnak szankcionálási jogköre nincs. A legerősebb intézkedés, amit alkalmazhatnak, hogy beidéznek minket az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé. Ennek ellenére fel vagyunk készülve arra, hogy a jelentés vádaskodik majd: külföldről finanszíroznak minket, befolyásoljuk a választói akaratot, Magyarország ellen dolgozunk. Magyarországot, ugye, mindig azonosítják a magyar kormánnyal. Azt várom, hogy ilyen típusú megállapítások lesznek. Természetesen ezeknek az alátámasztása sok sebből fog vérezni, sőt talán egyetlen igaz megállapításuk sem lesz. Teljes mértékben törvényesen és átláthatóan működik a szervezetünk. Egyébként kaptunk egy NAV-vizsgálatot is a múlt héten, ez elvileg egy rutinszerű ellenőrzés, és arra vonatkozik, hogy miként használtuk fel az szja 1 százalékokat. Nem tudjuk, hogy ez egy összehangolt akciónak a része, vagy teljesen különálló rutinvizsgálat. Simán lehet véletlen időbeli egybeesés. Egyelőre így kezeljük, önmagában semmilyen gondunk nincs a NAV-vizsgálattal, az legitim, más civil szervezetek is kapnak ilyet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.