Interjú

„Magasabb szintre kapcsolták a vegzatúrát”

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője és Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója az ellenük indított vizsgálatról

Belpol

Vizsgálatot kezdett a Transparency International Magyarországnál (TI) és az Átlátszó portálnál a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az indoklás szerint mindkettő külföldről finanszírozott szervezet, és a választói akarat befolyásolása a céljuk. Miért pont ők, mire számíthatnak, és mire készüljön a többi szervezet?

 

Magyar Narancs: Mennyire kell komolyan venni a Szuverenitásvédelmi Hivatal levelét az átfogó vizsgálat megindításáról?

Martin József Péter: Bizonyos értelemben komolyan kell venni. Ilyen hivatal még nem volt Magyarországon, és ez az első vizsgálata. Abban az értelemben viszont nem erősíteném fel ennek a jelentőségét, hogy a vizsgálat véleményünk szerint teljes mértékben illegitim. Azt nem lehetett tudni, hogy ki lesz az első célpont, de hogy valamit fog csinálni ez a hivatal, azt lehetett sejteni attól kezdve, hogy felállt. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy maga a törvény és a törvény nyomán létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányellenes konstrukció, egyúttal Magyarország uniós vállalásaival is szembemegy.

Bodoky Tamás: Én szintlépésnek tartom, ami most történt. Az Átlátszót évek óta piszkálják a külföldi finanszírozással. Mi ezt mindig átláthatóan kezeltük, csak a honlapunkra kell fölmenni, hogy valaki lássa, honnan, mennyi támogatást kapunk. Ezt kihasználva például a CÖF már két éve gyakorlatilag hajtóvadászatot folytat ellenünk. (Erről részletesen lásd: Szolgálatba helyezték magukat, Magyar Narancs, 2024. március 20.) Eddig három sajtótájékoztatót tartottak a témáról, azután a teljes Fidesz-média felhangosította ezeket a vádakat, és az egész országban terítette. Tavaly januárban a nemzetbiztonsági szervek vizsgálatát kérték, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az Átlátszó külföldi támogatásokban részesül. Aztán amikor megalakult tavaly a Szuverenitásvédelmi Hivatal, azonnal erre a vonalra mentek rá. Mondták, hogy nemzetbiztonsági kockázat vagyunk, kémszervezet vagyunk, hazaárulók vagyunk. Ennek alapján számítani lehetett arra, hogy az Átlátszó végül célkeresztbe kerül a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, bár korábban arról volt szó, hogy a sajtót békén fogják hagyni. Mindez azért szintlépés, mert eddig ki volt szervezve álcivil szervezeteknek, illetve a kormánymédiának, hogy vegzálják a független médiát és a civil szervezeteket, most viszont már egy állami hivatal az adófizetők pénzéből végzi ugyanezt, és ezzel az állam tekintélyét rakja a vádak mögé.

MN: Emelkedett az Átlátszó látogatottsága?

Bodoky Tamás: Talán az impact. A látogatottsága szerencsére nem ettől függ, mert remélem, hogy amúgy is érdekes cikkeket írunk. De kétségtelen, hogy sokan emlegetik most az Átlátszót. Majd meglátjuk, hogy ez jó vagy rossz nekünk.

MN: Gondolkodtam, mi értelme van ennek a vizsgálatnak azon túl, hogy idegesítse az érintetteket, és hogy erőforrást von el. Ennek a hivatalnak nincs hatósági jogköre, nem tud bírságolni, szankcionálni, viszont lehetséges-e, hogy elegendő muníciót tud szolgáltatni olyan szerveknek, amelyeknek már van ilyen jogkörük? Gondolok itt akár az ügyészségre, akár az adóhivatalra.

Martin József Péter: Nyilvánvaló, hogy lesz egy jelentés, ami alapot adhat az állami szerveknek arra, hogy a vegzatúrát magasabb fokozatba kapcsolják. Ha ez bekövetkezik, az újabb szintlépés lesz. Persze, mi biztosak vagyunk, hogy nem tudnak fogást találni rajunk. Ennek a hivatalnak szankcionálási jogköre nincs. A legerősebb intézkedés, amit alkalmazhatnak, hogy beidéznek minket az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé. Ennek ellenére fel vagyunk készülve arra, hogy a jelentés vádaskodik majd: külföldről finanszíroznak minket, befolyásoljuk a választói akaratot, Magyarország ellen dolgozunk. Magyarországot, ugye, mindig azonosítják a magyar kormánnyal. Azt várom, hogy ilyen típusú megállapítások lesznek. Természetesen ezeknek az alátámasztása sok sebből fog vérezni, sőt talán egyetlen igaz megállapításuk sem lesz. Teljes mértékben törvényesen és átláthatóan működik a szervezetünk. Egyébként kaptunk egy NAV-vizsgálatot is a múlt héten, ez elvileg egy rutinszerű ellenőrzés, és arra vonatkozik, hogy miként használtuk fel az szja 1 százalékokat. Nem tudjuk, hogy ez egy összehangolt akciónak a része, vagy teljesen különálló rutinvizsgálat. Simán lehet véletlen időbeli egybeesés. Egyelőre így kezeljük, önmagában semmilyen gondunk nincs a NAV-vizsgálattal, az legitim, más civil szervezetek is kapnak ilyet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.