Interjú

„Magasabb szintre kapcsolták a vegzatúrát”

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője és Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója az ellenük indított vizsgálatról

Belpol

Vizsgálatot kezdett a Transparency International Magyarországnál (TI) és az Átlátszó portálnál a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az indoklás szerint mindkettő külföldről finanszírozott szervezet, és a választói akarat befolyásolása a céljuk. Miért pont ők, mire számíthatnak, és mire készüljön a többi szervezet?

 

Magyar Narancs: Mennyire kell komolyan venni a Szuverenitásvédelmi Hivatal levelét az átfogó vizsgálat megindításáról?

Martin József Péter: Bizonyos értelemben komolyan kell venni. Ilyen hivatal még nem volt Magyarországon, és ez az első vizsgálata. Abban az értelemben viszont nem erősíteném fel ennek a jelentőségét, hogy a vizsgálat véleményünk szerint teljes mértékben illegitim. Azt nem lehetett tudni, hogy ki lesz az első célpont, de hogy valamit fog csinálni ez a hivatal, azt lehetett sejteni attól kezdve, hogy felállt. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy maga a törvény és a törvény nyomán létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányellenes konstrukció, egyúttal Magyarország uniós vállalásaival is szembemegy.

Bodoky Tamás: Én szintlépésnek tartom, ami most történt. Az Átlátszót évek óta piszkálják a külföldi finanszírozással. Mi ezt mindig átláthatóan kezeltük, csak a honlapunkra kell fölmenni, hogy valaki lássa, honnan, mennyi támogatást kapunk. Ezt kihasználva például a CÖF már két éve gyakorlatilag hajtóvadászatot folytat ellenünk. (Erről részletesen lásd: Szolgálatba helyezték magukat, Magyar Narancs, 2024. március 20.) Eddig három sajtótájékoztatót tartottak a témáról, azután a teljes Fidesz-média felhangosította ezeket a vádakat, és az egész országban terítette. Tavaly januárban a nemzetbiztonsági szervek vizsgálatát kérték, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az Átlátszó külföldi támogatásokban részesül. Aztán amikor megalakult tavaly a Szuverenitásvédelmi Hivatal, azonnal erre a vonalra mentek rá. Mondták, hogy nemzetbiztonsági kockázat vagyunk, kémszervezet vagyunk, hazaárulók vagyunk. Ennek alapján számítani lehetett arra, hogy az Átlátszó végül célkeresztbe kerül a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, bár korábban arról volt szó, hogy a sajtót békén fogják hagyni. Mindez azért szintlépés, mert eddig ki volt szervezve álcivil szervezeteknek, illetve a kormánymédiának, hogy vegzálják a független médiát és a civil szervezeteket, most viszont már egy állami hivatal az adófizetők pénzéből végzi ugyanezt, és ezzel az állam tekintélyét rakja a vádak mögé.

MN: Emelkedett az Átlátszó látogatottsága?

Bodoky Tamás: Talán az impact. A látogatottsága szerencsére nem ettől függ, mert remélem, hogy amúgy is érdekes cikkeket írunk. De kétségtelen, hogy sokan emlegetik most az Átlátszót. Majd meglátjuk, hogy ez jó vagy rossz nekünk.

MN: Gondolkodtam, mi értelme van ennek a vizsgálatnak azon túl, hogy idegesítse az érintetteket, és hogy erőforrást von el. Ennek a hivatalnak nincs hatósági jogköre, nem tud bírságolni, szankcionálni, viszont lehetséges-e, hogy elegendő muníciót tud szolgáltatni olyan szerveknek, amelyeknek már van ilyen jogkörük? Gondolok itt akár az ügyészségre, akár az adóhivatalra.

Martin József Péter: Nyilvánvaló, hogy lesz egy jelentés, ami alapot adhat az állami szerveknek arra, hogy a vegzatúrát magasabb fokozatba kapcsolják. Ha ez bekövetkezik, az újabb szintlépés lesz. Persze, mi biztosak vagyunk, hogy nem tudnak fogást találni rajunk. Ennek a hivatalnak szankcionálási jogköre nincs. A legerősebb intézkedés, amit alkalmazhatnak, hogy beidéznek minket az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé. Ennek ellenére fel vagyunk készülve arra, hogy a jelentés vádaskodik majd: külföldről finanszíroznak minket, befolyásoljuk a választói akaratot, Magyarország ellen dolgozunk. Magyarországot, ugye, mindig azonosítják a magyar kormánnyal. Azt várom, hogy ilyen típusú megállapítások lesznek. Természetesen ezeknek az alátámasztása sok sebből fog vérezni, sőt talán egyetlen igaz megállapításuk sem lesz. Teljes mértékben törvényesen és átláthatóan működik a szervezetünk. Egyébként kaptunk egy NAV-vizsgálatot is a múlt héten, ez elvileg egy rutinszerű ellenőrzés, és arra vonatkozik, hogy miként használtuk fel az szja 1 százalékokat. Nem tudjuk, hogy ez egy összehangolt akciónak a része, vagy teljesen különálló rutinvizsgálat. Simán lehet véletlen időbeli egybeesés. Egyelőre így kezeljük, önmagában semmilyen gondunk nincs a NAV-vizsgálattal, az legitim, más civil szervezetek is kapnak ilyet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.