Napkitörés, mágneses vihar Múlt pénteken rekordnagyságú napkitörést regisztráltak az obszervatóriumok, amely a hétvégén erős mágneses vihart okozott a Föld légkörében. A naptevékenység 11 éves ciklusa idén nyáron érte el csúcspontját, ezért a csillagászok számítottak a jelenségre, melynek során másodpercenként hatszáz mérföldes sebességgel száguldó, töltéssel rendelkező gázrészecskék kerültek a Napból a világűrbe. A napszél a légkör felső rétegeibe érve megváltoztatja a Föld mágneses terét - a máskor csak a sarkkörön túl észlelhető fényjelenség, az északi fény ilyenkor tiszta időben a mérsékelt éghajlati övben is megfigyelhető. Az intenzív napszél megrongálhatja a műholdakat és a nagyfeszültségű távvezetékeket is, ám ezúttal csak néhány rádióadásban okozott zavarokat. Az amerikai (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) által közösen működtetett SOHO (Solar and Heliographic Observatorium) napkutató műhold hamarosan további öt műholddal egészül ki, amelyek szintén a naptevékenységet - és annak a Földre, illetve a műholdakra gyakorolt hatását - figyelik: a Cluster II program keretében éppen vasárnap lőtték fel az első kettőt Kazahsztánból, Szojuz hordozórakétával. Négy évvel ezelőtt a Cluster I program kudarcba fulladt: az Arianne hordozórakéta 40 másodperccel a kilövés után felrobbant.
A NOB a domainbrókerek ellen 1800 olimpiai domain tulajdonosai ellen indított pert az Egyesült Államokban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), az Amerikai Olimpiai Bizottság és a 2002-es Salt Lake City-i Olimpiai Játékok szervezőirodája. A lépés célja, hogy megszüntessék az olimpiai domainekkel való visszaéléseket - idáig ez a legnagyobb összefogott akció a domainbrókerkedés ellen. A NOB szerint az olimpiai domainek között 168 hamisan állítja, hogy az olimpiai szervezethez tartozik, 69 jegyeket árusít, 43 címen online szerencsejátékokat lehet játszani, 15 címen pedig pornóoldal üzemel. A NOB hivatalos oldala a www.olympic.org címen elérhető, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig a www.mob.hu címen üzemeltet honlapot.
Hétmérföldes csizma A Jövőnéző értesülése szerint orosz mérnökök (Állami Repüléstechnikai Műszaki Egyetem, Ufa) olyan motoros bakancsot konstruáltak, amellyel az óránkénti 60 kilométeres sebességet is el lehet érni. A Quickwalker elnevezésű szerkezet titán és alumínium vázszerkezetre épül, sarkában egy apró benzinmotorral és egy hidraulikus munkahengerrel, amely négy- méteres lépésekkel repíti viselőjét. A bakancsra szerelt tartályban tárolható negyven- grammnyi üzemanyag nagyjából 20 kilométeres út megtételére elegendő. A szuperbakancs első prototípusa még 1972-ben készült el, 1985-ben a fejlesztést szigorúan titkosnak minősítették, majd a vörös hadsereg száz párat rendelt a gyors mozgású tankokat kísérő gyalogosok számára. A projektet később törölték, és 1990-ben megszüntették a titkosságát is.
Mitnick írhat Egy szövetségi bíróság másodfokú döntésének értelmében mégis vállalhat munkát számítástechnikai szakíróként Kevin Mitnick. Amint arról korábban beszámoltunk, nevelőtisztje megtiltotta a feltételesen szabadlábra helyezett egykori hackernek, hogy szakcikkeket írjon a Brill´s Content internetes magazinba. Mitnick pert indított a döntés felülvizsgálatára, melynek során a szövetségi bíróság másodfokon engedélyezte a hackernek a szakújságírást, arra hivatkozva, hogy az 1995-ös bírósági döntés nem rendelkezett pontosan, mely tevékenységek tiltottak számára. A jó útra tért hacker viszont továbbra sem hagyhatja el Dél-Kaliforniát.
Szemmel vezérlés A japán Hitachi konszern kifejlesztett egy eljárást, amelynek segítségével a mozgáskorlátozottak a szemük mozgatásával képesek vezérelni a számítógépet. A rendszer egy digitális kamerán alapul, amely felismeri és kiértékeli a szemöldök, a szemhéj vagy a szemgolyó mozgását. A mozgásokat adatokká alakítják át, és a számítógép ennek alapján egyszerűbb parancsokat hajthat végre. A Hitachi szerint ezzel az eljárással a testi fogyatékosok is képesek böngészni az interneten, és elolvashatják elektronikus leveleiket. Az új technológia 2001-ben kerül piacra.
Mobil Linux konzorcium Japánban Huszonhárom japán elektronikai vállalat részvételével konzorcium jött létre a Linux operációs rendszer mobil számítástechnikai eszközökre történő kifejlesztéséért. Az együttműködésben részt vesz a Toshiba, a Sony, az NEC, a Fujitsu, a Hitachi és a Mitsubishi Electronics, továbbá két japán egyetem is. A konzorciumban részt vevő cégek szabadon használhatják majd a közösen fejlesztett Linuxot mobiltelefonjaikban, a szórakoztatóelektronikai és egyéb eszközökben. A hosszú távú cél az, hogy a Linux operációs rendszer váljon ipari szabvánnyá a PC-nél kisebb digitális eszközökben, amelyek jelenleg körülbelül hetven különböző operációs rendszert használnak.
Morze
DT Szlovákiában is Az Index értesülése szerint többségi tulajdonos lett a Deutsche Telekom a szlovák állami távközlési társaságban, miután a szlovák kormány szerdán jóváhagyta a Slovenské Telekommunikacie a.s. részvényei 51 százalékának eladását. A részvénycsomag egymilliárd euróért került a DT tulajdonába.
Rodman a neten Dennis Rodman, a Chicago Bulls volt kosárcsillaga weboldalán élőben akarja közvetíteni a Newport Beach-i házában zajló bulikat. Az óceánra néző kaliforniai villában gyakran rendeznek nagyszabású partikat - az elmúlt év során harminchatszor hívták ki a rendőrséget a szomszédok, jobbára a zajra és a hangos zenére panaszkodva. Rodman egy barátja, David McAllister szerint az élő közvetítéseket legkorábban két hónap múlva kezdik meg a www.RodmanTV.com címen.
Nevet változtatnak Az internetes cégek részvényárfolyamának csökkenése óta a cégek egymás után ejtik nevükből a dot.com végződést. A TheBrain.com szerdán The Brain Technologiesra változtatta nevét, a VarsityBooks.comból Varsity Group lett, a ShopNow.comból Network Commerce, és az InfoSpace.com is ejtette nevéből a .com végződést. A változás számos cég esetében nemcsak a nevet, hanem az üzleti stratégiát is érinti.
Chip a kutyabőrbe? A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tervezett rendelete értelmében kétmillió hazai eb bőre alá kerülhet azonosító csip jövőre, ha lesz rá fedezet a 2001-es költségvetésben. A csipek mintegy háromezer forintba kerülnek majd - ezt részben vagy teljes egészében a kutyatulajdonosoknak kell állniuk, az informatikai nyilvántartó rendszer kiépítését viszont a költségvetés fedezi. Az ebtenyésztők egyesülete támogatja a csipek bevezetését, de kötelezővé tételüket ellenzi.
