Debrecen: Szezon végi kiárusítás

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
1998/21. (05. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem voltak jók az előjelek: az egyik helyi utazási iroda bevásárlóutakat hirdetett Nyíregyházára, ami azért csak látszólag olyan, mintha a kazincbarcikai baseballcsapat Ózdra járna edzőtáborozni, ráadásul még Horn Gyula is ellátogatott a Mihály-napi vásárra ezen a hét végén. A debreceni polgárok változást akarnak, úgyhogy építenek egy hegyet.

Nem voltak jók az előjelek: az egyik helyi utazási iroda bevásárlóutakat hirdetett Nyíregyházára, ami azért csak látszólag olyan, mintha a kazincbarcikai baseballcsapat Ózdra járna edzőtáborozni, ráadásul még Horn Gyula is ellátogatott a Mihály-napi vásárra ezen a hét végén. A debreceni polgárok változást akarnak, úgyhogy építenek egy hegyet.

A választás első fordulója Hajdú-Bihar megyében érvénytelen lett a résztvevők alacsony száma miatt, de ez az alacsony szám azért kimutatta akaratát. Debrecen első két választókerületében egyéniben kevéssel vezet a Maszop, de a sarkában ott liheg a Fidesz jelöltje, míg a harmadik körzetben Kósa Lajos (FMPP) simán alázza Csontos Jánost (Maszop). Harmadik helyen minden esetben kisgazda, köztük a hírhedett dr. Tömösváry Zsolt, akiről semmit sem tudtam meg, mert akárkit kérdeztem, az a neve hallatán vészjóslóan felnevetett, majd azt kiáltotta: "Hajrá Diósgyőr!"

Abban is teljes egyetértés volt, hogy minden körzetben negyedik lett a MIÉP és ötödik a Szadesz, még az aktuális polgármester, Hevessy József is szívott. (Az eredményeket lásd keretes anyagunkban.)

Hevessy doktor többek egybehangzó véleménye szerint könyveket tart otthon, és olvassa is őket, "olyan kultúremberféle, akivel még beszélgetni is lehet". "Az ilyet nagyon nem szeretik errefelé", mondja egyik beszélgetőtársam.

Aztán persze arra is fény derül, hogy míg Debrecen ellenállt a tőke képében beóvakodó bankvilágnak és nyugati kapitalistáknak, addig Nyíregyháza szépen elhúzott, "és már olyan a belvárosa, mint egy dunántúli nagyvárosnak".

Persze a polgármesterrel nem csak ez a baj.

Hogy mi is pontosan, azt a

Mihály-napi vásár

forgatagában tudjuk meg, miközben az itt időző Horn Gyulára vadászunk (persze csak képletesen). Eredeti információnk szerint Gál Zoltánnak kellett volna kampányrendezvényt prezentálnia a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon, legalábbis a debreceni Maszop kampányirodája szerint, azonban erről a szombati ügyeletes már nem tud semmit, viszont azzal kecsegtet minket, hogy ha nagyon sietünk, még elérjük a miniszterelnököt a fentebb megnevezett vásáron. A Nagyerdei Szabadtéri Színpad környékén nem könnyű útbaigazítást nyerni a vásár helyét és irányát illetően. Az egyik vízügyi műtárgyon joviális nagycsalád ebédel, de csak rázzák a fejüket, amikor kérdezősködünk. Látszólag nem tudnak ránk igazán figyelni, mivel leköti őket a probléma, hogyan osszanak el kilenc kiló kenyeret ötfelé. Otthagyjuk őket, megyünk a saját fejesünk után.

A Mihály-napi vásár jelentős esemény. A Böszörményi út tízemeletes panelházai között kanyarog a sátrak több kilométer hosszú sora, ahol komplett lószerszámtól kezdve facsigán át perui népzenéig minden kapható. Igaz, most esik, esett és esni fog, az emberek a sátrakba húzódnak, és kolbászt eszegetnek a zsebükből.

A fotós kolléga esernyőt vásárol, én pedig rumot, amikor egyszer csak elibénk toppan

maga Horn Gyula,

mellette paraplét tartó testőr, mögötte vidám slepp. Az emberek nagyot néznek, amikor elhalad mellettük, "nini, a Horn Gyula!", mondják, aztán már el is suhan mellettük a csapat. Ám egy enyhén részeg debreceni polgár nem elégszik meg ennyivel, besorol, és félhangosan elkezdi, hogy "minden öltönyös hazudik, meg a mobiltelefonosok is hazudnak, de a mobiltelefonos öltönyösök azok mindig hazudnak". Majd, mintha csak akkor venné észre: "Ohó, jó napot, miniszterelnök úr, hogy van?" Horn Gyulát persze nem olyan fából faragták, hogy ne legyen kész rögtön a riposzttal: "Jól. És maga, hogy van, fiatalember?"

Na, van is nagy mulatság, összemosolyognak a kíséretben a vas- és acélladyk, hogy milyen jól megadta neki a Gyula, azonban a tüskehajú, joggingos polgár, aki egyébként akkora bunkó, hogy leszakadna alatta a kilenclyukú híd, folytatja a kérdezősködést: "Aztán mi van a szélsőjobb meg a szélsőbal koalíciójával, mert sokat beszélgettünk ám a barátaimmal?!"

De erre már nincs válasz, visszafordul Horn Gyula a menetirányba, és távolodik. Talán nem is hallja, amikor utána száll a kiáltás: "És az igaz-e, miniszterelnök úr, hogy azért volt ilyen visszafogott a kampány, mert a Szekeres Imre ellopta a kampánykasszát?" Ezen már mi is csak somolygunk, még hogy az Imre?!, aztán odaérünk a sörsátorhoz, ahol bizony sokan várják az eső végét, köztük

néhány kiemelt nyugdíjas,

akik tiszteletteljesen felállnak Horn Gyula közeledtére, aki megérezvén a hazai pályát, rögtön átöleli őket. Próbálunk közelebb férkőzni, hátha elkapunk néhány mondatot, de semmit sem hallani az eső és a távolság miatt, csak két szót csípek el: jövőre és tengeralattjáró, már csak súgva ígér a kormányfő; ilyen időket élünk, hogy félni kell.

Amíg Horn Gyulát a kocsijába gyömöszölik, megpróbálom megszólaltatni az embereket, mit is gondolnak erről a választásról. Elsőnek egy szimpatikus párt találok meg, harminc körüliek, középosztály alternatív beütéssel. Le akarják váltani a kormányt, elegük van a Maszopból, ezért a Fideszre szavaznak, a hölgy legalábbis biztosan, mert kísérője minden igyekezete ellenére sem képes mellette szóhoz jutni, viszont serényen bólogat. A református egyház szerepvállalását a MIÉP melletti kampányolásban szégyenteljesnek találják, akárcsak az alacsony részvételt.

Még mindig esik, amikor újabb vállalkozó akad, aki kifejti nézeteit a választásokról. "Magyar Narancs? Válaszolok, de nem fogtok örülni neki." Huszonéves menedzserszabású leány, takaros, rendes, mellette kicsit lapátarcú, bordó öltönyös fiú, így külsőre semmi riasztó. "Azért kapott ki a polgármester, mert rossz polgármester volt, és mert SZDSZ-es, nekünk pedig már elegünk van a zsidókból. Nagyon helyes, hogy a református egyház a MIÉP mellett áll, én is rájuk szavaztam", mondja a lány. Érdekes, hogy a fiúnak ebben a felállásban is csak a bólogatás marad.

A MIÉP egyébként

hét százalék körül áll a városban, itt indul például Szabó Lukács, a mozgalom emblematikus figurája, aki már öt éve is emlékezetes baromságokat mondott a parlamentben, amiknek alapján akár azt is feltételezhetjük, hogy ezt a négyéves pihenőt remélhetőleg arra fordította, hogy levelezőn leérettségizzen, úgyhogy a következő ciklusban már történelmi, földrajzi és magyar nyelv és irodalmi idézetekkel is gazdagítani fogja beszédeit. Összességében a reformnácik 6,75 százalékot szereztek Hajdú-Biharban.

Az egyik sátornál jutányos áron sikerül facsigát szereznünk, 150 forintért, Budapesten ugyanez 200, aztán elmélázok néhány izgalmas kaktusz fölött, míg a látványszekció izgalmas arcokat keres. A fotós kolléga egyre inkább úgy néz ki, mint egy csalódott szivacs, de buzgón dokumentálja Debrecen népét; amikor felnézek, épp egy morcos indiánt kap lencsevégre, aki pártpolitikai nagyriport szempontjából legalábbis nélkülözhető, úgyhogy uszonyánál fogva elvonszolom a gépjármű felé.

Különös, de senkivel sem találkozunk, aki a Maszopra szavazott volna, a párt két jelöltjével mégis az élen áll, valamivel 30 százalék felett. Valószínű, hogy az MSZP-szavazók nem járnak a Mihály-napi vásárra, de az is lehet, ők mondták azt, hogy nem szívesen válaszolnának a kérdéseinkre, ha lehet, tetszik tudni.

A Debrecen-Diósgyőr

meccs ötkor kezdődik, de már déltől gyülekeznek a miskolci ultrák a Böszörményi út melletti árokban. Mi nem várjuk meg a végét (egyébként a fővárosi zsidó-feminista-meleg maffia nyomására 2:1), finom ívben ráfordulunk a 4-es útra, ami állítólag a fővárosba vezet. Az utat Orbán Viktor arcképei és kurvák szegélyezik, de a kínálkozó párhuzam ellenére sem vagyok hajlandó írni erről semmi vicceset.

Para-Kovács Imre

Egyéni eredmények Debrecenben

1. választókerület (vk.): az első forduló érvényes (52,53 százalékos részvétel), de eredménytelen

1. Nagy SándorMSZP30,82%
2. Pósán LászlóFidesz29,71%
3. Rezes GáborFKgP11,17%

2. vk.: az első forduló érvényes (53,88%), de eredménytelen

1. Juhászné
Lévai KatalinMSZP35,91%
2. Halász JánosFidesz32,82%
3. Tömösváry ZsoltFKgP9,15%

3. vk.: az első forduló érvényes (59,47%), de eredménytelen

1. Kósa LajosFidesz34,88%
2. Csontos JánosMSZP30,66%
3. Pepó PálFKgP8,69%
szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
1998/21. (05. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra