Demeter Szilárd: A magyar társadalom erősen matriarchális, otthon mindenről a nők döntenek

  • narancs.hu
  • 2023. november 26.

Belpol

Kihívó nélkül újra pályázik a PIM főigazgatói posztjáért, ezért lehetnek „óvatos reményei”. 

„A PIM következő öt évével kapcsolatban egyelőre annyit mondhatok, hogy mivel én voltam az egyetlen pályázó a főigazgatói székre, talán lehetnek óvatos reményeim. Egy biztos, a tőlem telhetőt megtettem, több mint hetvenoldalas, részletes írásban foglaltam össze a dolgainkat” – nyilatkozta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója a Mandinernek. 

Mint ismert, októberben jelent meg a PIM főigazgatói tisztségének betöltéséről szóló pályázati hirdetmény az intézmény honlapján. A közleményből kiderül, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter még október 9-én írta alá a pályázati felhívást, amely szerint mesterfokozatú végzettséggel és szakirányú képzettséggel, illetve jogász vagy közgazdász szakképzettséggel rendelkező embert keresnek a főigazgatói tisztségre. Majd novemberben kiderült, egyedül a jelenlegi főigazgató, vagyis Demeter pályázott egyedül a posztra. 

„Van egy olyan mondás, miszerint nincs sikeresebb, mint a siker. Ezért a pályázatom egy részében azt szedtük össze a kollégákkal, mi történt 2018 óta – nyilatkozta a témában Demeter Szilárd a friss interjúban. – Kialakítottunk egy üzembiztos intézményrendszert, a Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar irodalmi élet központja lett, az ösztöndíjrendszert rendbe raktuk, a Digitális Irodalmi Akadémia folyamatosan bővül, nagyon jó szakembergárdánk van többé-kevésbé szakmai autonómiát élvező területekkel, felújítottuk a Károlyi-palotát, a vidéki egységeinket. Ezeknek az ügyeknek a menedzselését szeretném folytatni, illetve mindazt befejezni, ami a járvány, majd az energiaválság miatt félbeszakadt. Emellett meg­fogalmaztam egy krédót is, mit gondolok általában a közgyűjteményekről és a múzeumokról, illetve arról, milyen irányba kellene állni ez ügyben”. 

Demeter még egy fontos ügyet szeretne előremozdítani a közeljövőben, „amivel eddig nem vagy nem jól foglalkoztunk”. „A családanyák megszólítása kifejezetten őket célzó irodalmi-muzeológiai programokkal. Az 1970-es években az amerikaiak mérték fel először – mi ötven­éves késésben vagyunk e téren –, hogy ha kulturális termékeket akarsz eladni, akkor az anyákat kell megcéloznod. Online világ ide vagy oda, többnyire ma is ők határozzák meg a család kultúra­fogyasztási szokásait: milyen könyvet kapjon a gyerek, melyik színházba megyünk, hova utazunk, és még sorolhatnám.

A magyar társadalom kulturális szempontból erősen matriarchális, otthon nagyjából mindenről a nők döntenek”

– mondta a főigazgató. 

Arról, hogyan kezdte és aztán miképpen folytatta munkáját Demeter Szilárd, többek között ebben és ebben a cikkünkben írtunk, a személye körül kiépült erőközpont omladozásáról pedig itt

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.