Forráshiány és lemorzsolódás a Demeter-birodalomnál

Kis pénz, kis kultúra

Belpol

Nem verték nagydobra Demeter Szilárd fórumain, de a Petőfi Kulturális Ügynökség több meghatározó szereplője (és még több háttérembere) adta be egyszerre a felmondását az elmúlt hetekben. Kiíratlan pályázatok, csökkenő támogatások, furcsa szerződések, sértődött résztvevők – omladozik a PIM-vezér „erőközpontja”?

Úgy látszik, rájár a rúd Demeter Szilárdra mostanában. Tavaly ősszel a nevéhez köthető Erdélyi Médiatér Egyesület számos lapját bezárták, idén májusban a magyarországi mé­dia­portfóliója kapott méretes pofont azzal, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerződést bontott a Petőfi Media Group (PMG) csoporttal, vagyis innentől nem ők gyárthatják a Petőfi Tv és a Petőfi rádió műsorait. Végül a főhadiszállásnak számító Károlyi-palotába is begyűrűzött a baj. Demeter nagyszabású, „erőközpont-építő” tervei innen, a Petőfi Irodalmi Múzeumból (PIM) indultak 2018 végén, amikor előbb ideiglenesen, majd kisvártatva állandósított kinevezéssel az intézmény igazgatója lett.

Épülés

Az extravagáns (és rendszerint közfelháborodást okozó) nyilatkozataival kétes hírnevet szerzett, a magát „megveszekedett” orbánistának valló, és a kormányt „száztíz százalékig” támogató Demeter alig több mint egyévnyi intézetvezetés után nekikezdett egy, a PIM-mel párhuzamos, de attól – az általános fideszes trendeknek megfelelően – alapítványi formában leválasztott kulturális struktúra kiépítésének. Ennek jegyében jött létre először 2020-ban a Petőfi Irodalmi Ügy­­nökség (PIÜ), amely elsősorban az addig a PIM égisze alá tartozó, de nem a múzeumi profilba illeszkedő funkciókat „hozta ki” a palotából. Ide tartozott a többi közt a fordítástámogatási iroda üzemeltetése, valamint a Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj kiosztása is. A hivatalos nevén Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda egészen addig a múzeu­mon belüli szigetként működött, mivel az eredeti keretforma, a Magyar Könyv Alapítvány a Fidesz 2010 utáni közalapítvány-megszüntetési hullámának esett áldozatul.

Az irodát 2014-től annak megszüntetéséig vezető Jeney Zoltán megkeresésünkre elmondta, hogy 2020-ig működtek ebben a formában, minimális költségvetéssel. Az irodának évi 18 millió forintos kerete volt a magyar irodalom külföldi fordításainak támogatására. Ez nyilvánvalóan nevetséges összeg (különösen a hasonló külföldi programokkal összevetve), de – mint Jeney megjegyezte – ezt a pénzt legalább kiszámíthatóan megkapták az évek során.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?