Forráshiány és lemorzsolódás a Demeter-birodalomnál

Kis pénz, kis kultúra

Belpol

Nem verték nagydobra Demeter Szilárd fórumain, de a Petőfi Kulturális Ügynökség több meghatározó szereplője (és még több háttérembere) adta be egyszerre a felmondását az elmúlt hetekben. Kiíratlan pályázatok, csökkenő támogatások, furcsa szerződések, sértődött résztvevők – omladozik a PIM-vezér „erőközpontja”?

Úgy látszik, rájár a rúd Demeter Szilárdra mostanában. Tavaly ősszel a nevéhez köthető Erdélyi Médiatér Egyesület számos lapját bezárták, idén májusban a magyarországi mé­dia­portfóliója kapott méretes pofont azzal, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerződést bontott a Petőfi Media Group (PMG) csoporttal, vagyis innentől nem ők gyárthatják a Petőfi Tv és a Petőfi rádió műsorait. Végül a főhadiszállásnak számító Károlyi-palotába is begyűrűzött a baj. Demeter nagyszabású, „erőközpont-építő” tervei innen, a Petőfi Irodalmi Múzeumból (PIM) indultak 2018 végén, amikor előbb ideiglenesen, majd kisvártatva állandósított kinevezéssel az intézmény igazgatója lett.

Épülés

Az extravagáns (és rendszerint közfelháborodást okozó) nyilatkozataival kétes hírnevet szerzett, a magát „megveszekedett” orbánistának valló, és a kormányt „száztíz százalékig” támogató Demeter alig több mint egyévnyi intézetvezetés után nekikezdett egy, a PIM-mel párhuzamos, de attól – az általános fideszes trendeknek megfelelően – alapítványi formában leválasztott kulturális struktúra kiépítésének. Ennek jegyében jött létre először 2020-ban a Petőfi Irodalmi Ügy­­nökség (PIÜ), amely elsősorban az addig a PIM égisze alá tartozó, de nem a múzeumi profilba illeszkedő funkciókat „hozta ki” a palotából. Ide tartozott a többi közt a fordítástámogatási iroda üzemeltetése, valamint a Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíj kiosztása is. A hivatalos nevén Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda egészen addig a múzeu­mon belüli szigetként működött, mivel az eredeti keretforma, a Magyar Könyv Alapítvány a Fidesz 2010 utáni közalapítvány-megszüntetési hullámának esett áldozatul.

Az irodát 2014-től annak megszüntetéséig vezető Jeney Zoltán megkeresésünkre elmondta, hogy 2020-ig működtek ebben a formában, minimális költségvetéssel. Az irodának évi 18 millió forintos kerete volt a magyar irodalom külföldi fordításainak támogatására. Ez nyilvánvalóan nevetséges összeg (különösen a hasonló külföldi programokkal összevetve), de – mint Jeney megjegyezte – ezt a pénzt legalább kiszámíthatóan megkapták az évek során.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.