Blöff vagy puccskísérlet a kormány terrorveszély-javaslata?

Demokrácia kikapcsolva

Belpol

Kétharmados többség hiányában is olyan alkotmánymódosítást javasol a Fidesz–KDNP, amit épeszű ellenzéki párt nem támogathat.

„Ez az Alaptörvény-módosítás olyan, mint egy kapcsoló, a kormány bármikor kikapcsolhatja vele a demokráciát az általa meghatározott időre. Veszélyes játék ez, mert egy államgépezet kifejezett rossz szándék nélkül is könnyen rászokhat a rendkívüli állapotra, a demokratikus kontrollt mindig egyszerűbb félretenni, mint helyreállítani” – mondja Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a kormány alkotmánymódosítási tervezetéről.

Simicskó István honvédelmi miniszter január 2-i MTI-interjújában jelentette be, hogy ötpárti egyeztetést kezdeményez az Alaptörvény hatodik módosításáról. A miniszter ekkor még csak a honvédség terrorellenes bevetésének szükségességéről beszélt. A teljes módosítási javaslatot Novák Előd, a Jobbik alelnöke hozta nyilvánosságra január 20-án. Ebből kiderült, hogy a Fidesz valójában egy új különleges jogrend bevezetésére, az állampolgári jogok széles körű korlátozására készül. A tervezet egyebek mellett lehetőséget adna a kormánynak az internet lekapcsolására, a média ellenőrzésére, a külföldi személyekkel való kapcsolattartás megtiltására (a törvénytervezet összes felhatalmazó rendelkezését keretes írásunkban ismertetjük). Az ötpárti egyeztetés háttéranyagát „30 évig nem nyilvános” jelzéssel kapták meg a képviselőcsoportok. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint ez a minősítés egyértelműen téves, az iratot legkésőbb a pártközi egyeztetés szakaszában nyilvánosságra kellett volna hozni, így Novák semmilyen törvényt nem sértett a kiszivárogtatással.

Az egyeztetésen részt vevő LMP és Jobbik eleinte még hajlandónak mutatkozott a további tárgyalásra, a Fidesz azonban nem törekedett kompromisszumra. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár január 29-én már azt nyilatkozta, a kormány valószínűleg változtatás nélkül az Országgyűlés elé viszi a javaslatot. Még azzal együtt is, hogy a kétharmados többséget igénylő döntéshez két szavazatuk hiányzik.

Parttalan felhatalmazás

Különleges jogrend idején a jelenlegi Alaptörvény is megengedi bizonyos alapjogok gyakorlásának felfüggesztését (az emberi méltósághoz való jogot, a kínzás, embertelen bánásmód tilalmát és a büntetőeljárás garanciális szabályait még minősített időszakban sem lehet figyelmen kívül hagyni). Az arra felhatalmazott szerv – a kormány, a köztársasági elnök vagy a Honvédelmi Tanács – a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az érvényes törvényektől eltérő rendeletet alkothat ilyenkor. A honvédelmi tárca friss alkotmánymódosító javaslata a meglévő öt különleges jogrend – a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – mellé vezetne be egy hatodikat, a terrorveszélyhelyzetet.

Terrorveszélyhelyzetben nagyjából ugyanolyan rendeleteket adhatna ki a kormány, mint megelőző védelmi helyzet vagy váratlan támadás elrendelésekor. Az egyetlen különbség, hogy míg az eddigi különleges jogrendekben a gyülekezési jog csak „védelmi érdekek sérelme esetén” volt korlátozható, terrorveszély­helyzetben indoklás nélkül lehetne demonstrációkat betiltani. A rendkívüli állapot és a szükségállapot egyebekben még durvább is a terrorveszélynél, előbbieknél például az is elrendelhető, hogy az újságíró csak hivatalosan kiadott adatokat használjon tudósításához. Ugyanakkor a természeti vagy ipari katasztrófákra kitalált veszélyhelyzet a terrorveszély­helyzetnél enyhébb intézkedéseket tesz lehetővé (a rendszerváltás óta ténylegesen csak a veszélyhelyzet bevezetésére volt példa, legutóbb a vörösiszap-katasztrófa után).

Ami egyedivé tenné a Fidesz–KDNP új minősített időszakát, az a kormány elképesztően széles mérlegelési jogköre, a fékek és ellensúlyok szinte teljes hiánya. A rendkívüli állapotot, a szükségállapotot és a megelőző védelmi helyzetet főszabály szerint az Országgyűlés hirdetheti ki kétharmados többséggel, itt a kormánynak vagy egyes közjogi méltóságoknak csak a képviselők akadályoztatása esetén nyílik némi mozgástere. A váratlan támadást és a veszélyhelyzetet ugyan a kormány vezetheti be, ám a támadás megszűnésével, illetve a veszélyhelyzet kihirdetése után 15 nappal a kiadott rendeletek el is veszítik hatályukat. Ehhez képest a terrorveszélyhelyzetet a kormány saját hatáskörben kiálthatná ki, a rendeletek hatályban tartásához csak egy alkalommal, 60 nap elteltével kellene megnyernie a képviselők kétharmadát. Addig mindössze tájékoztatnia kell a köztársasági elnököt és a parlament illetékes bizottságait.

További probléma, hogy míg a többi különleges jogrend viszonylag jól definiált szituációkat ír le – külső katonai akció, hadüzenet, polgárháború, természeti vagy ipari szerencsétlenség –, a terrorveszélyhelyzetet „jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás” esetén hirdethetné ki a kormány. Az sem szükséges, hogy a támadás veszélyeztesse az élet- és vagyonbiztonságot, sőt a javaslat indoklása kifejezetten megemlíti a kibertérből érkező fenyegetéseket is. Növeli a kormánnyal szembeni bizalmatlanságot, hogy a Terrorelhárítási Központ vagy Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó az elmúlt időszakban nem fukarkodott a terrorveszélyt firtató kijelentésekkel. Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő három példát is említett, amelyekre alkalmazható lett volna a terrorveszélyhelyzet: a menekültek röszkei „betörését”, a Keleti pályaudvar előtti tömegjeleneteket, és azt a momentumot, amikor a feltorlódott menedékkérők gyalog indultak el az autópályán. Ezek közül komolyan csak a Keleti összefüggésében vetődött fel a terrorizmus gyanúja, de ha az egyik párizsi merénylő, Salah Abdeslam valóban járt is a pályaudvarnál, arról a magyar titkosszolgálatok szeptemberben nem, csak hónapokkal később szereztek tudomást. Tehát ebben az esetben is indokolatlan lett volna a terrorveszély­helyzet elrendelése.

Ellenjavaslatok

Az MSZP, bár kapott meghívót, nem ment el a parlamenti frakciók január 12-i egyeztetésére. Molnár Zsolt szocialista képviselő, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint azért nem, mert az alkotmánymódosítás szövegét csak a találkozó előtt három órával kapták meg, és a Honvédelmi Minisztérium kezdeményező szerepét is komolytalannak tartották. „A terrorellenes küzdelem és az alkotmánymódosítás elsősorban nem katonai kérdés, hiányoltuk a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium képviselőit” – magyarázza Molnár. Ennek ellenére kiadtak egy szakmai vitaanyagot a kérdésről, melyben a hatékonyabb büntetőjogi, szervezeti és költségvetési fellépés mellett ők is alkotmánymódosítást javasolnak. Az MSZP „kritikus terrorfenyegetettség” nevű különleges jogrendjében a kormány nyolc napra és a fideszes tervezetnél sokkal szűkebb körben kapna felhatalmazást rendeletek kiadására: csak a közlekedést és a nyilvános rendezvényeket korlátozhatná, illetve a közintézmények közelében rendelhetne el fokozott ellenőrzést. A rendeletek nyolc napon túli fenntartását és a honvédség bevetését parlamenti kétharmadhoz kötnék a szocialisták. „Annyi mozgástér kell a mindenkori kormánynak, hogy a legszükségesebb intézkedéseket rövid idő alatt meghozhassa, és a jelenlegi különleges jogrendeket tényleg nem a mai terrorhelyzetre szabták” – mondja Molnár.

A Jobbik és az LMP is igyekszik legalább részben konstruktívnak mutatkozni. A Jobbik tételes módosító javaslatokat küldött a honvédelmi tárcának. Ezt a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, de annyi ismert belőle, hogy négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötnék a terrorveszélyhelyzetet, és első körben csak 30 napra engednék bevezetni. Novák Előd tájékoztatása szerint ők is szűkítenék a kiadható rendeletek körét, kivennék belőle a kommunikáció és a média korlátozását. „Egy terrortámadás után a családtagok sokszor a közösségi oldalakon tájékozódnak egymás hogylétéről, így az internet lekapcsolása vélhetően csak tovább fokozná a káoszt” – véli a Jobbik alelnöke. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint elvben előállhat olyan helyzet, amelyet a jelenlegi jogszabályok nem tudnak megfelelően kezelni, de ezt a kormánynak kellene bizonyítania. „Ez a mai napig nem történt meg, a kormány a zárt ajtós egyeztetésen sem tárt fel semmilyen új tényt vagy körülményt. Ez így nem tárgyalás, hanem nettó provokáció. Kommunikációs manővereket és ellenmanővereket látunk” – véli Schiffer.

A frakcióval nem rendelkező pártok képviselői egy fokkal radikálisabban állnak a kérdéshez, szerintük a jelenlegi különleges jogrendekkel, esetleg azok terminológiai pontosításával is megfelelően kezelhető a terrorveszély. „Egy magát demokratikusnak valló párt ilyen körülmények között ne is üljön le tárgyalni a kormánnyal. Nem apró szakmai kérdésekben van vita, hanem egyértelműen a diktatúra felé menetel a törvényjavaslat” – mondja Szabó Tímea. A PM társelnöke úgy látja, elég lenne az Alaptörvény váratlan támadásokat szabályozó cikkét kiegészíteni ahhoz, hogy az ország minden veszélyre fel legyen készülve. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője szerint azért sem helyes a Jobbik vagy az MSZP hozzáállása, mert módosító javaslataikkal kimondatlanul is megerősítik a menekültkérdés és a terrorizmus fideszes összemosását. Vadai Ágnes DK-s képviselő sem lát különösebb okot az alkotmánymódosításra, mint mondja, a magyarok biztonságát az szolgálná, ha erősödne a titkosszolgálatok nemzetközi együttműködése, a kormány betartaná a hatályos törvényeket, a TEK pedig szakmai alapon, és nem díszkommandóként működne. Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke szerint elképzelhető olyan támadás, amelynél a rendőrség és a TEK mellett a honvédséget is be kell vetni, de erre a meglévő alkotmányos keretek és törvényi felhatalmazások is lehetőséget adnak.

A terrorveszélyhelyzet szükségtelenségét hangsúlyozzák az eddig született szakmai hozzászólások is. Az Átlátszó alkotmányjogászai szerint például a váratlan támadást és a megelőző védelmi helyzetet ki lehetne terjeszteni a terrorcselekményekre. Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak azt mondja, hogy a viszonylag szűk körű beavatkozást megengedő veszélyhelyzet definíciójába lenne célszerű bevenni a terrortámadást. Mindazon­által súlyos terrortámadás kezelése alkotmánymódosítás nélkül sem lenne idegen a jelenlegi különleges jogrendektől, amit az is jelez, hogy a kiadható rendeletek körében már most is megengedett „speciális terrorelhárító intézkedések” bevezetése.

Win-win

Az általunk megkérdezett politikusok is csak találgatják, mi lehetett a Fidesz pontos célja a javaslattal. Információink szerint a tervezet már december elején keringett a Honvédelmi Minisztériumban, politikai szinten valószínűleg a november 13-i párizsi terrortámadás után döntöttek a lépésről. Ez a viszonylag hosszú előkészületi szakasz és a tervezet titkosítása arra utal, hogy a Fidesz bízhatott a zárt ajtók mögötti megegyezésben, legalább a Jobbikkal. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a tervezet nyilvánosságra kerülése után egyből feladták a kompromisszum lehetőségét, és jó előre bekészítették az ellenzéket támadó kommunikációs paneleket is. A „baloldali pártok nem akarják megvédeni az országot a terroristáktól” hirdetéshez hasonló szövegeket már megszokhattuk a menekültválság kezdete óta, a „terroristák sem négyötöddel döntenek a merényletekről” érvelési elem viszont kifejezetten a Jobbikot próbálja átlökni az ellenoldali térfélre. A legvalószínűbb az, hogy Orbán Viktor win-win szituációban gondolkodott: az is jó neki, ha átmegy a tervezet, és szinte korlátlan hatalmat kap, de az sem tragédia, ha megbukik, és lehet mutogatni a magyar emberek biztonságát eláruló ellenzékre. Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki szerint a Fidesz az európai menekültpolitika szigorításai miatt arra számít, hogy a menekültek újfent Magyarország felé fordulhatnak. Ha ismét kao­tikus jelenetek alakulnak ki a kerítésnél, az remek alkalom lesz az elkaszált Alaptörvény-módosítás felemlegetésére.

A Jobbik ebben a helyzetben érthető okokból próbálja magát minél távolabb tartani a baloldali pártoktól, nem ment el az LMP által kezdeményezett ellenzéki egyeztetésre sem (az MSZP is távol maradt, így a találkozó meghiúsult). Az MSZP és az LMP igyekszik a Fideszre húzni a megegyezés elmaradását annak hangsúlyozásával, hogy a kormánypártok eleve csak kommunikációs fogásnak szánták az alkotmánymódosítást. Krekó Péter szerint, ha az ellenzéki pártok elég jól mennek szembe a kormány narratívájával, a Fidesz támadásai ellenére megúszhatják a népszerűség-csökkenést. „El kell magyarázniuk a választóiknak, hogy itt nem absztrakt jogszabályokról meg elvont alkotmányos elvekről van szó, hanem az ő mindennapi életüket érintő, húsba vágó kérdésekről” – mondja a Political Capital igazgatója.

Bár elméletileg a Fidesz még megpróbálhatna két szavazatot szerezni valamelyik frakcióból vagy a függetlenek közül, ezt a lehetőséget minden érintett kizárja, és egyelőre megkeresésekről sem értesültünk. Elképzelhető, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt még megpróbálnak nyomást gyakorolni a Jobbikra egy számukra minél kedvezőbb kompromisszum érdekében, de jelenleg minden ellenzéki pártnál azt tartják valószínűbbnek, hogy a szócsatákon kívül semmi nem lesz a hatodik alkotmánymódosításból.

Teljhatalom

A Novák Előd által nyilvánosságra hozott törvénytervezet szerint terrorveszélyhelyzetben a kormány a következőket írhatja elő rendelettel:

– Fokozottan ellenőrizheti vagy leállíthatja a postai forgalmat és az internetet. Korlátozhatja a rádió- és a televízióadást, átveheti a szerkesztőségek helyiségeit. Információk közre­adására kötelezheti a közszolgálati médiát.

– „Az ország védelme szempontjából fontos” cikkekre jegyrendszert vezethet be. Korlátozhatja az exportot. Korlátozhatja vagy megtilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést. A közforgalmú intézményekbe beléptető eljárásokat vezethet be. Kijárási tilalmat, kitelepítést vagy utazási tilalmat rendelhet el. Közterületi rendezvényeket és nyilvános gyűléseket tilthat meg. Korlátozhatja az „ország biztonságát veszélyeztető” államok, szervezetek vagy személyek tulajdonjogát. A nemzetközi jogi előírásoktól eltérő határellenőrzést vezethet be, korlátozhatja a külföldiek beutazását, az országban tartózkodó külföldiekre nézve jelentkezési kötelezettséget írhat elő. Megtilthatja a magyar állampolgárok és a külföldi személyek, szervezetek, intézmények közötti kapcsolattartást.

– Belföldön is bevetheti a Magyar Honvédséget, amennyiben a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A közigazgatásban, a honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél túlmunkát írhat elő, elrendelheti a beosztások szabályzattól eltérő feltöltését. Eltérhet a közigazgatási munkarend és a hatósági eljárások sza­bá­lyai­tól. A honvédség, a közigazgatás és a rendvédelem létesítményei körül átkutathatja a közlekedők ruházatát, gépjárművét. Felfüggesztheti a közbeszerzési eljárásokat, eltérhet az államháztartás szabályaitól, rendkívüli fizetési kötelezettséget vagy új bírságnemet írhat elő. Elrendelhet az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatokat. „Speciális terrorelhárító intézkedéseket” vezethet be.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.