- Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más.
Ahogy a múlt héten megírtuk, felülvizsgálhatja a kormány a mozgássérültek autóigénylésének igen furcsának mondható rendszerét. Ezt Lázár János jelentette be, aki elmondta azt is, hogy a kormány megszünteti a kötelező kölcsönszerződést. A témáról a múlt héten Hadházy Ákos aktuális korrupcióinfójában szintén beszámolt, lapunk pedig júniusban részletesen feltárta a konstrukciót.
Miről is van szó?
Dióhéjban arról, hogy a jelenlegi jogszabály szerint a súlyosan mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékossággal élő személyek évente kétszer, március 31-ig, illetve szeptember 30-ig nyújthatnak be pályázatot új vagy használt autó vásárlására, esetleg átalakítására. Egy személy hétévente igényelheti a támogatást. Annak mértéke új autó esetén egymillió forint, használt autóra 600 ezer, átalakításra pedig 90 ezer forint jár.
Egy 2011-es kormányrendelet óta új autóként csak és kizárólag Suzukit lehet igényelni (jelenleg csak Suzuki Baleno, Celerio, S-Cross és Vitara modelleket), ami nem feltétlenül hasznos az olyan súlyosan mozgássérült személyeknek, akik például elektromos kerekes székkel közlekednek, hiszen ezekbe a típusokba nem lehet beemelőszerkezetet építeni. Ezt még a nyáron mondta el lapunknak Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke.
| ||
Ez azonban nem az egyetlen megkötés a pályázatban. A meghatározott típusú új autókat ugyanis a nyertes pályázó
csak a Lehetőségautó Kft.-n keresztül tudja megvásárolni, csak a Duna Lízingen keresztül igényelhet hitelt, és csak a Signalnál köthet biztosítást – és ezek mindegyike kötelező is.
Ezek a cégek egyébként egy konzorcium tagjai, amelyet a Duna Lízing Zrt. vezet, s benne van még a Suzuki Magyarország is. Amit most Lázár János bejelentett, nem más, mint a kötelező hitelfelvétel eltörlése, ami az egyik legérthetetlenebb és legfelháborítóbb eleme a szerződésnek: hiába tudná kifizetni a pályázó a teljes vételárat (a támogatással együtt), egy minimális kölcsönre akkor is szerződést kell kötnie. Ennek összege új autó esetén 25 ezer, használt autónál pedig 300 ezer forint. Ráadásul a Duna Lízing jelenleg 17,73 százalékos THM-mel dolgozik, ami korántsem mondható előnyösnek a többi piaci szereplővel szemben.
Mindehhez már csak annyit kell hozzátenni: a Duna Lízing Zrt. érdekessége, hogy korábban a Töröcskei István-féle Széchenyi Bank egyik leányvállalataként működő Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-ként volt tagja a konzorciumnak, ám miután a Széchenyi Bankot felszámolták, a lízingtársaságnak új tulajdonosa lett, méghozzá a Duna Takarék Bank (DBT), ami a miniszterelnök barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető.
Furcsa elemek
Már júniusi cikkünkkor kíváncsiak voltunk, mi lehet az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) néven működő intézmény és a konzorcium által megkötött szerződésben, illetve hogyan szólt a pályázat kiírás és kik pályáztak még, ezeket a dokumentumokat ugyanis nem találtuk az intézmény honlapján. Ezért
közérdekű adatigénylést nyújtottunk be,
majd iratbetekintési lehetőséget kaptunk.
A pályázati felhívást, a pályázó konzorcium pályázati anyagát és a megkötött együttműködési megállapodást megvizsgálva kiderült, hogy a 2011. október 3-án kiírt pályázatra
mindössze egyetlenegy pályázat érkezett: a Széchenyi/Suzuki konzorciumé.
A pályázati kiírás többek között olyan céget, konzorciumot keresett, amely legalább 350 darab gépjármű finanszírozására elegendő (minimum 600 millió forintnyi) forrással rendelkezik, országosan legalább hét, régiónként 1-1 mozgáskorlátozott személyek számára akadálymentesített ügyfélszolgálati pontja és országos szakszervizhálózata van. A pályázat kimondta, ha konzorcium pályázik, a tagok együttesen is megfelelhetnek ezeknek. Mindezt a Széchenyi konzorcium igazolta, és egyedüli pályázóként megnyerte azt, majd 2011. november 30-án szerződést is kötött a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal. Ezzel kapcsolatban két érdekesség tűnt fel az iratok átnézésekor.
Egyrészt a szerződést 2015. december 31. napjáig kötötték meg, ez állt a pályázati kiírásban is, mint a kijelölt szerződéses időszak. Ehhez képest 2013 májusában a szerződő felek a megállapodást módosították, és a szerződéses határidőt kitolták 2019. december 31-ig. Ez már csak azért is furcsa, mert a pályázati kiírásban semmi arra utaló jel nem volt, hogy a szerződést újabb pályáztatás nélkül meghosszabbíthatják, az együttműködési megállapodásban pedig csupán annyi szerepelt, hogy a határozott idő (2015. december) lejárta után, ha a szerződő felek úgy döntenek, meghosszabbíthatják a szerződést.
Ez azonban még bőven a lejárat előtt, 2013-ban megtörtént.
Másrészt a szerződés szerint, ha a lebonyolító „olyan többségi tulajdonú társaságot hoz létre, amely gazdasági társaság az együttműködési megállapodás teljesítéséhez szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, igazolással, személyi és tárgyi feltétellel rendelkezik”, akkor az lesz a jogutód. És tessék: a 2015. decemberi szerződésmódosítás értelmében, mivel a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. éppen egy ilyen gazdasági társaságot hozott létre Duna Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. névvel az összeomlásakor, az minden további nélkül a helyébe léphetett, és átvehette a konzorcium teljes körű képviseletét. Így Garancsi Istvánnak nem kellett újra pályáznia, és ha a kormány mégsem nyúlna bele a 2011 óta futó rendszerbe, 2019 végéig változatlan is maradhatna a konstrukció.
