Dömötör Csaba: Az nem kultúra, amit Nagy Ervin bemutatott

  • narancs.hu
  • 2019. december 18.

Belpol

„Szomorú dolog ez” – fogalmaz Facebook-bejegyzésében.

„Szomorú dolog ez. Nagy Ervin a kultúra védelmére hivatkozva képződményezik, pöcegödrözik és mocsoládézik. Azt is mondja, hogy a politika ellen is használhatják majd a »kreatív energiáika«.
Amit bemutatott, az nem kultúra, és nem is kreativitás, hanem szimpla útszéli stílus. Ezt az ellenzéki provokátoroktól megszoktuk, de a művészektől nem ezt reméljük, bármit is gondoljanak az ország dolgairól. Bárcsak a színházi zaklatásokról mondott volna hasonló veretes véleményt. Már csak azért is, mert ha valami árt a magyar kultúrának, akkor az az, ha ezeket eltussolják” – fogalmaz Facebookon Dömötör Csaba államtitkár.

Nagy Ervin az színháztörvényben adott interjút az RTL Klub Házon kívül című műsorának, többek között azt mondta: „Mi csináljuk a munkánkat, és most jön egy ilyen Kocsis Máté-szerű képződmény (...), egy ilyen típusú csávó azért, hogy a főmérnöknek fölfelé nyaljon, emberekről bármit ki mer jelenteni egyfajta politikai szituációban, amitől ő azt gondolja, hogy ebből valamifajta nyeresége lesz."

Nagy Ervin: Nem jó ötlet rálépni a művészek bütykére!

Na de mit szól ehhez a Főmérnök? Az RTL klub Házon kívül című műsora a színháztörvényről készített riportot, amelyben meginterjúvolták Nagy Ervint, a Katona József Színház színészét is - ebből mutattak most be egy rövid részletet. A lentebb látható videóban a színész nem fogja vissza magát Kocsis Mátéval kapcsolatban, aki zaklatószínháznak bélyegezte a Katonát és ezzel indokolta a színházak finanszírozásának átalakítását.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.