Döntés előtt a Szegedi Tudományegyetem: a kuratórium az egyetemi autonómia halálát jelentheti

  • B. P.
  • 2021. január 28.

Belpol

A pénteken 11 órakor kezdődő szenátusi ülésen dönt az intézmény arról, kezdeményezi-e, hogy alapítványi működésre térjen át, vagy maradjon állami fenntartásban.

Bombasztikus kijelentésekben nem szűkölködött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szerdai összdolgozói online értekezlete, amelyen Rovó László rektor elmondta: a 440 éves egyetem legfontosabb döntése előtt áll, amikor arról határoz: elfogadja vagy elutasítja az alapítványi működési formát. Szerinte aki nem szavaz a változásra, az egy kisebb anyagi mozgástérrel rendelkező egyetemre adja a szavazatát. Alapítványi működés esetén olyan változások indulhatnak el a szegedi egyetemen, amelyek csak a Klebelsberg-korszakhoz hasonlíthatóak. Ezt még azzal egészítette ki a rektor, hogy az új működési forma esetében 2030-ra minden itt oktatott tudományterületen a világ legjobb 400 egyeteme közé kerül az SZTE.

 

Szinte valószínűtlenül kedvező képet festett – pénzbőség, megnyíló pályázati lehetőségek, nagyszabású intézményi infrastruktúra-fejlesztés – a modellváltás esetére a rektor és Fendler Judit kancellár.

Amennyiben állami fenntartásban maradna az egyetem, akkor leszakadó és vegetáló felsőoktatási intézménnyé válna

– állítják, noha sem az előbbit, sem az utóbbit nem támasztották alá meggyőző érvekkel. Az egyetem polgáraiban leginkább azok a rektori kijelentések ébresztenek kételyt, hogy a modellváltást nem kényszer, hanem lehetőség, és a folyamat során semmilyen presszió nem éri az egyetemet. Ezt ugyanúgy kevesen hiszik el, mint azt, hogy az egyetemi autonómiát nem kell félteni, mert nem akarja senki elvenni.

Ki lehetnek a kuratóriumban?

Alapítványi működés esetén kulcskérdés, kikből áll a legfőbb irányító testület, a kuratórium. A Szeged.hu értesülései a jelenleg már ilyen rendszer szerint működő egyetemekhez hasonlóan élethosszig tartó kinevezés mellett pártkáderekkel töltenék fel. A szegedi egyetemi oktatók szerint a kuratórium autonómiája szinte korlátlan lenne, kiüresednének olyan eddig fontos testületek, mint a szenátus és a kari tanácsok.

Az összdolgozói értekezleten nevek említése nélkül megfelelő szakembereknek nevezte a rektor a leendő kurátorokat, akiknek ismeretlenül is bizalmat kért. Garanciális elemnek ezt aligha lehet nevezni, függetlenül a körülményektől. Az ötfős kuratóriumban a városi hírportál szerint helyet kaphat Novák Katalin, a szegedi gyökerekkel rendelkező, családokért felelős tárca nélküli miniszter, Nemesi Pál, a Fidesz által támogatott volt polgármesterjelölt, vállalkozó, Rovó László rektor, Szabó Gábor volt rektor és a hvg.hu szerint Trócsányi László volt igazságügy-miniszter, EP-képviselő. 

Nem tudni, hol fertőződött meg Rovó

 
Rovó László rektor
Fotó: szeged.hu
 

Fenyeget a veszély, hogy a kuratórium maga írhatja meg az egyetem alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, és olyan testületté válna, amelyet semmilyen módon nem lehet ellenőrizni. Ez pedig a valódi egyetemi autonómia halála – fogalmaztak a szegedi egyetemi polgárok. Értetetlennek tartják a tervezett átalakításról szóló döntésre adott abnormálisan rövid időt is az oktatók. Január elején merült fel elsőként az SZTE alapítványi működésbe adásának lehetősége, és erről már a hónap utolsó munkanapján dönteni kell.

Kritikák és kötött mandátumok

A legtöbb kritikát azért kapja a szegedi egyetem vezetése, mert az itt dolgozók úgy érzik: a nélkül kellene dönteniük, hogy tudnák, hogy milyen valódi feltételeket kínálnak számukra az új működési modellben. Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) tárgyalt az egyetem küldöttsége, aznap a Vertitas Virtus Libertas egyetemi érdekvédelmi csoport demonstrált a rektori hivatal előtt. Másnap ugyanez a szervezet a frissen megalakult Free SZTE-vel közösen összegyetemi online plénumot szervezett felkért szakemberek részvétele mellett, közel ötszáz résztvevővel.  Az esemény végén nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, amelyben megfogalmazták:

„nem látnak garanciákat arra, hogy az SZTE autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között”.

 

Csütörtökön négy karon – jog, bölcsész, gazdaságtudomány és tanárképző – kari tanácsot hívtak össze. A dékánok vállalták, hogy a kari tanácsok szavazatai kötött mandátumot jelentenek számukra a pénteki szenátusi voksoláson. A többi karon – a karok többségén – tudomásunk szerint nem tartanak kari tanácsi ülést a sorsdöntő szavazás előtt. Ugyancsak a Szeged.hu írta meg, hogy a felsorolt kari tanácsok üléseire bejelentkezett Fendler Judit kancellár, amit a helyi portál a nyomásgyakorlás egyik eszközének nevezett.

A szegedi egyetem ügyében megszólalt a város polgármestere, Botka László is, aki arra kérte az egyetemi polgárokat, hogy ne engedjenek a zsarolásnak. Fontos szerep hárulhat a hallgatói önkormányzatra (HÖK), mert az 52 tagú szenátusban 14 szavazattal képviseltetik magukat. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Debreceni Egyetemen a HÖK egyhangúlag támogatta a fenntartóváltást.)

Pénteken minden kiderül.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.