Döntés előtt a Szegedi Tudományegyetem: a kuratórium az egyetemi autonómia halálát jelentheti

  • B. P.
  • 2021.01.28 16:13

Belpol

A pénteken 11 órakor kezdődő szenátusi ülésen dönt az intézmény arról, kezdeményezi-e, hogy alapítványi működésre térjen át, vagy maradjon állami fenntartásban.

Bombasztikus kijelentésekben nem szűkölködött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szerdai összdolgozói online értekezlete, amelyen Rovó László rektor elmondta: a 440 éves egyetem legfontosabb döntése előtt áll, amikor arról határoz: elfogadja vagy elutasítja az alapítványi működési formát. Szerinte aki nem szavaz a változásra, az egy kisebb anyagi mozgástérrel rendelkező egyetemre adja a szavazatát. Alapítványi működés esetén olyan változások indulhatnak el a szegedi egyetemen, amelyek csak a Klebelsberg-korszakhoz hasonlíthatóak. Ezt még azzal egészítette ki a rektor, hogy az új működési forma esetében 2030-ra minden itt oktatott tudományterületen a világ legjobb 400 egyeteme közé kerül az SZTE.

 

Szinte valószínűtlenül kedvező képet festett – pénzbőség, megnyíló pályázati lehetőségek, nagyszabású intézményi infrastruktúra-fejlesztés – a modellváltás esetére a rektor és Fendler Judit kancellár.

Amennyiben állami fenntartásban maradna az egyetem, akkor leszakadó és vegetáló felsőoktatási intézménnyé válna

– állítják, noha sem az előbbit, sem az utóbbit nem támasztották alá meggyőző érvekkel. Az egyetem polgáraiban leginkább azok a rektori kijelentések ébresztenek kételyt, hogy a modellváltást nem kényszer, hanem lehetőség, és a folyamat során semmilyen presszió nem éri az egyetemet. Ezt ugyanúgy kevesen hiszik el, mint azt, hogy az egyetemi autonómiát nem kell félteni, mert nem akarja senki elvenni.

Ki lehetnek a kuratóriumban?

Alapítványi működés esetén kulcskérdés, kikből áll a legfőbb irányító testület, a kuratórium. A Szeged.hu értesülései a jelenleg már ilyen rendszer szerint működő egyetemekhez hasonlóan élethosszig tartó kinevezés mellett pártkáderekkel töltenék fel. A szegedi egyetemi oktatók szerint a kuratórium autonómiája szinte korlátlan lenne, kiüresednének olyan eddig fontos testületek, mint a szenátus és a kari tanácsok.

Az összdolgozói értekezleten nevek említése nélkül megfelelő szakembereknek nevezte a rektor a leendő kurátorokat, akiknek ismeretlenül is bizalmat kért. Garanciális elemnek ezt aligha lehet nevezni, függetlenül a körülményektől. Az ötfős kuratóriumban a városi hírportál szerint helyet kaphat Novák Katalin, a szegedi gyökerekkel rendelkező, családokért felelős tárca nélküli miniszter, Nemesi Pál, a Fidesz által támogatott volt polgármesterjelölt, vállalkozó, Rovó László rektor, Szabó Gábor volt rektor és a hvg.hu szerint Trócsányi László volt igazságügy-miniszter, EP-képviselő. 

Nem tudni, hol fertőződött meg Rovó

 
Rovó László rektor
Fotó: szeged.hu
 

Fenyeget a veszély, hogy a kuratórium maga írhatja meg az egyetem alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, és olyan testületté válna, amelyet semmilyen módon nem lehet ellenőrizni. Ez pedig a valódi egyetemi autonómia halála – fogalmaztak a szegedi egyetemi polgárok. Értetetlennek tartják a tervezett átalakításról szóló döntésre adott abnormálisan rövid időt is az oktatók. Január elején merült fel elsőként az SZTE alapítványi működésbe adásának lehetősége, és erről már a hónap utolsó munkanapján dönteni kell.

Kritikák és kötött mandátumok

A legtöbb kritikát azért kapja a szegedi egyetem vezetése, mert az itt dolgozók úgy érzik: a nélkül kellene dönteniük, hogy tudnák, hogy milyen valódi feltételeket kínálnak számukra az új működési modellben. Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) tárgyalt az egyetem küldöttsége, aznap a Vertitas Virtus Libertas egyetemi érdekvédelmi csoport demonstrált a rektori hivatal előtt. Másnap ugyanez a szervezet a frissen megalakult Free SZTE-vel közösen összegyetemi online plénumot szervezett felkért szakemberek részvétele mellett, közel ötszáz résztvevővel.  Az esemény végén nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, amelyben megfogalmazták:

„nem látnak garanciákat arra, hogy az SZTE autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között”.

 

Csütörtökön négy karon – jog, bölcsész, gazdaságtudomány és tanárképző – kari tanácsot hívtak össze. A dékánok vállalták, hogy a kari tanácsok szavazatai kötött mandátumot jelentenek számukra a pénteki szenátusi voksoláson. A többi karon – a karok többségén – tudomásunk szerint nem tartanak kari tanácsi ülést a sorsdöntő szavazás előtt. Ugyancsak a Szeged.hu írta meg, hogy a felsorolt kari tanácsok üléseire bejelentkezett Fendler Judit kancellár, amit a helyi portál a nyomásgyakorlás egyik eszközének nevezett.

A szegedi egyetem ügyében megszólalt a város polgármestere, Botka László is, aki arra kérte az egyetemi polgárokat, hogy ne engedjenek a zsarolásnak. Fontos szerep hárulhat a hallgatói önkormányzatra (HÖK), mert az 52 tagú szenátusban 14 szavazattal képviseltetik magukat. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a Debreceni Egyetemen a HÖK egyhangúlag támogatta a fenntartóváltást.)

Pénteken minden kiderül.

Neked ajánljuk