Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek, írja az EUrologus a hvg.hu-n.
Mint írják, 2019-ben Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezte az Európai Bíróságtól, vajon sérült-e annak a svéd gyanúsítottnak a védekezéshez fűződő joga, akinek nem biztosítottak a magyar hatóságok megfelelő tolmácsolást. Emellett azt is megkérdezte az uniós bíróságtól, hogy szerintük vajon összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy. Illetve azt is aggályosnak tartotta, hogy a bírói fizetések jelentősen alacsonyabbak, mint amit az összevethető tapasztalattal rendelkező ügyészek kapnak, sőt, a bírósági vezetők szabad kezet kapnak annak eldöntésében, hogy ezt az alacsony illetményt kinél egészítik ki jutalmazással.
Ekkor Polt Péter közbelépett és a Kúria előtt támadta meg Vasvári döntését, azok pedig a legfőbb ügyésznek adtak igazat, szerintük ugyanis: Vasvári
az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel.
Meg is nevezték, hogy a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdéseket nem tartják olyannak, mint amelyek megválaszolása egy jogvita eldöntéséhez szükségesek. Sőt, Vasvári Csaba ellen fegyelmi eljárást indítottak, amelyet időközben visszavontak.
Az Európai Bíróság azonban a Kúria gyakorlatát ítélte törvénysértőnek, írja a lap. Megállapították, hogy
az uniós rendelkezésekkel ellentétes, ha egy nemzeti legfelsőbb bíróság egy alacsonyabb fokú bíróságnak az uniós bíróság felé előterjesztett kérelmét azon az alapon törvénysértőnek minősíti, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából.
Ilyen jellegű vizsgálatokat ugyanis csakis az Európai Bíróság folytathat le.
Az uniós bíóság emellett azt is megállapította, hogy “az uniós joggal ellentétes az is, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”. Az indokolás szerint ez sértheti a bírói függetlenséget, ráadásul “a fegyelmi eljárás alkalmas arra, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását”.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
