magyarnarancs.hu: Azt mondta lapunknak tavasszal, nem tudható, mi lesz nyáron a vírussal. Példákat is hozott: „Brazíliában elég meleg szokott lenni, és mégis rengetegen betegedtek meg. Ausztrália északi része trópusi övezet, ennek ellenére képes terjedni a járvány.” Noha már nyár van, Európában, így Magyarországon is erőteljesen jelen van az omikron. Most mit lehet, mit érdemes tudni róla?
Duda Ernő: Az első: az omikron teljesen más, mint a korábbi változatok. Nem a vuhaninak egyenes ági leszármazottja; azaz nem azon az evolúciós vonalon keletkezett, ahol az alfa, a béta, a gamma és a delta. Azok egymásból következtek, az omikronnak ezekhez semmi köze nincs. Feltehetőleg egy kis rágcsálókban terjedő koronavírusnak és az emberi koronavírusnak a találkozásából jött létre. Ezt a genetikusok rekombinánsnak nevezik, mert újrakombinálódik az RNS: a szekvenciának az egyik része az egyik vírusból származik, a másik része pedig a másikból.
magyarnarancs.hu: Az omikron többnyire a korábbiaknál enyhébb megbetegedést okoz, azonban sokkal többeket talál meg.
DE: Egy kicsit más mechanizmussal fertőz, mint a korábbi SARS-2 néven ismertek. Ennek következtében egy kicsit más típusú sejteket fertőz meg, így a tünetek is egy kicsit másmilyenek. Elmondható róla a tapasztalatok meg a kísérletek alapján, hogy az omikron ellen két oltás gyakorlatilag semmi védettséget nem jelent. A harmadik után ugrik meg a védettség, majd a negyedik után megint, ám az viszonylag gyorsan, három-négy hónap alatt le is cseng. A veszélyeztetett embereknek mindenképpen ajánlatos ezt figyelembe venniük.
Aki legalább négy hónappal ezelőtt kapta az utolsó oltását, nyugodtan elmehet újra beoltatni magát.
magyarnarancs.hu: És akinek az már akár az ötödik oltás lenne?
DE: Nincs jelentősége a számozásnak.
magyarnarancs.hu: A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásaiban jelenleg nem szerepel az ötödik oltás.
DE: Nem értek egyet. Ha valaki fél éve, vagy régebben kapta az utolsót – függetlenül attól, hogy hányadik volt –, annak jelentősen megnő a védettsége egy újabb oltástól. Az omikronnal szemben csak egy viszonylag friss oltás véd.
magyarnarancs.hu: S ha ősszel talán kijön egy másik, speciálisabb vakcina?
DE: Ha valakit most beoltanak, az nagyjából szeptember-októberig biztos védett lesz. Hogy akkor milyen vírus jön, meg milyen védőoltás, az a jövő zenéje.
magyarnarancs.hu: Közismert, hogy a veszélyeztettek közé tartoznak az idősek, a krónikus betegséggel és különböző speciális egészségi problémákkal küzdők. De például a kismamák is érzékenyebbek is a megfertőződésre?
DE: Igen. Ugyanis egy idegen testet hordoznak magukban, hiszen a gyerekben vannak apai gének és apai molekuláris mintázatok is. S hogy az immunrendszer ki ne lökje a magzatot, az egy bizonyos fokú immunszupressziót alkalmaz, hogy meg tudjon születni. Így a terhes nő helyzete olyan, mint ha immunszupresszív kezelés alatt állna. Eléggé ismert például, hogy van egy sor olyan kezdődő daganatos betegség, ami a terhesség alatt fönnáll, és miután megszülte a nő a gyereket, a tumor néhány hét múlva eltűnik.
magyarnarancs.hu: Kialakult-e már szilárd tudományos álláspont arra nézve, hogy a várandósok oltathatják-e magukat?
DE: Minden további nélkül. Abból a szempontból kimondottan előnyös, hogy akkor a gyerek védve születik, és a szoptatás is fenntartja a védelmet hosszú időn keresztül. És bár kezdetben nagyon határozottan állították, hogy ez a vírusfertőzés nem árt a magzatnak, de azóta kiderült, hogy a fertőzések miatt megnőtt a halvaszületések és az abortuszok száma.
magyarnarancs.hu: Az első trimeszterben is ajánlható az oltás?
DE: Szerintem akkor is lehet, de nyilvánvalóan biztonságosabb megvárni a második trimesztert.
magyarnarancs.hu: A második oltásokat követő adagok miért adnak védettséget, ha az omikron egy másik vírus?
DE: Mert az omikron sok tekintetben hasonlít az előzőekre.
magyarnarancs.hu: Vannak egyszerű náthát okozó koronavírusok is, azok nem?
DE: Az a négy koronavírus, amelyik általában a náthát okozza Magyarországon, nem közeli rokona a SARS-2-nek, az omikron viszont igen.
magyarnarancs.hu: Esetleg azért is enyhébb most a betegség lefolyása, mert az első két oltás óta már kialakult egy úgynevezett T-sejtes védelem?
DE: A keringő ellenanyag, pontosabban az orrnyálkahártyára kiválasztódó immunglobulinok mennyisége határozza meg, hogy mennyire vagyunk védettek a fertőzéssel szemben. És van egy második dolog, ez elsősorban a T-sejtes immunitás, aminek mértéke azt határozza meg, hogy mennyire vagyunk védettek a betegséggel szemben, tehát ha megfertőződünk, mennyire súlyos betegség tud kialakulni. Idáig az elsőről beszéltem, arról, hogy a fertőzéssel szembeni védettség nagyon gyenge lehet, és nagyon gyorsan gyengül.
magyarnarancs.hu: Van, aki szerint annyira fertőzőképes az omikron, hogy előbb-utóbb mindenki megkapja.
DE: Jó néhány embert ismerek, aki megúszta az összes hullámot. Nem mondom, hogy száz százalék, de aki be van oltva és maszkot visel, nagy eséllyel elkerülheti a jelenlegit is.
magyarnarancs.hu: A maszk Európában több helyütt előkerült már…
DE:
Ajánlatosnak tartanám itthon is, minden zárt térben, ahol sok ember van együtt.
Nemrég voltam Franciaországban és Németországban, ott a tömegközlekedési eszközökön és más zárt közösségi terekben is szinte mindenki hordta.
magyarnarancs.hu: Mi különbség van a zárt tér és a nyílt tér között ebből a szempontból?
DE: Nyílt téren nagyon meghígul a vírus, mert jár a levegő.
magyarnarancs.hu: Hallottunk azért olyat, hogy egy-egy fesztivál után megugrott fertőzöttek száma.
DE: Egy rockkoncerten sokan állnak szorosan egymás mellett, mögött, előtt, nagy tömegben, és nem ritka, hogy rendkívül hangosan, üvöltve énekelnek. Hasonló a helyzet egy olyan focimeccsen, ahol sok szurkoló van, és a torkuk szakadtából ordítanak. Hogy mennyi aeroszolt bocsát ki a fertőzött ember, meghatározó. Minél hangosabban beszél, énekel vagy kiabál valaki, annál több vírust juttat a levegőbe. Ha valaki csöndben van, százszor kevésbé fertőz.
magyarnarancs.hu: Egy köztes szituáció: ha valaki ordítva beszél az utcán a telefonján, a szembejövőt megfertőzheti?
DE: Ez még nem veszélyes, de például, ha hosszasan futok valaki után, és nincs köztünk két méternél nagyobb távolság, az már lehet az.
magyarnarancs.hu: Mert nem mindegy, mennyi vírus éri el az egészséges embert?
DE: Igen.
magyarnarancs.hu: Nyáron a strandon mekkora a fertőzés kockázata?
DE: Ott kicsi a veszély.
magyarnarancs.hu: És a medencében?
DE: Szintén. Nem tudunk olyasmiről, hogy az uszoda ilyen fertőzésgóc lenne. Egy medencényi vízben ugyancsak jelentősen meghígul a vírus.
magyarnarancs.hu: Igaz-e, hogy ha az oltott ember megfertőződik, védettebb lesz a gyógyulását követően?
DE: Annyi igaz ebből, hogy a vírusoknak egy szélesebb skálájával szemben lesz védett. Tudniillik az oltásban a vírusnak csak az S-fehérjéje van benne, tehát azzal szemben termelünk ellenanyagot. Aki ezek után megfertőződik, a vírusnak a másik három fehérjéje ellen is termel ellenanyagot, ami azt jelenti, hogy többféle vírusváltozattal szemben védett lesz.
magyarnarancs.hu: Ha enyhe tünetek – nátha, torokfájás, esetleg egy-két napos hőemelkedés – jelentkeznek, aztán semmi több, érdemes-e tesztelni, hogy covidos-e az érintett vagy sem?
DE: Hasznos lehet. Ha átesett a fertőzésen, tudhatja, hogy néhány hónapig védve van. Nem stresszel, nem fog elrohanni egy hónap múlva újraoltatni magát.
A tünetek jelentkezésétől számított harmadik-ötödik napon van a legnagyobb esélye annak, hogy a házi nyáltesztek is kimutatják a vírust.
És csak akkor mond valamit a gyorsteszt, ha pozitív. Ha negatív, az nem perdöntő. Nagyon különböző, hogy kiben mennyire gyorsan fut fel a vírusszám. Függ attól, hogy az illető volt-e immunizálva, netán átesett-e korábban a betegségen. Akik például nemrégen kaptak védőoltást, megfertőződhetnek, de nem nagyon tud bennük szaporodni a vírus, kevéssé fertőzőek, mert csekély a vírus mennyisége. Azt csak PCR-rel lehet kimutatni. De a védettséget meghosszabbítja pár hónappal.
