Magyar Narancs: A hivatalos álláspont szerint a külső gyártású műsorok, így a Nap-kelte megszüntetésének nem politikai, hanem gazdasági okai voltak. Ez számokkal hogyan támasztható alá? Egyrészt a Ma reggel sávjában jelentkező reklámbevételek a köztévénél maradnak, másfelől viszont a gyártás költségei a céget terhelik, míg a Nap-kelténél az előbbiektől elestek, de a műsorkészítésre sem kellett költeni. A tervek és az eddigi műsorok alapján mennyivel jár így jobban a Magyar Televízió?
Medveczky Balázs: Először is: ingyenműsor nincs. Amikor a Magyar Televízió megvásárolta a Nap-kelte című produkciót, akkor reklámidővel fizetett érte. Azzal is befektettünk, hogy dolgoztak ott általunk fizetett belsős műsorvezetők, fizettünk az archívumhasználat engedélyezésével is, és egy idő után - a mi kérésünkre, de a korábbi vonalhibák miatt - fizettük a két stúdió üvegszálas összeköttetését.
MN: Gyárfás Tamás ezek egy részét vitatja, például hogy a műsorvezetőket a köztévé fizette.
MB: Betlen János a Magyar Televízió alkalmazottja, havi fizetését mi álljuk, ezért a Nap-keltét vezette, most pedig a Ma reggelt vezeti. Süveges Gergő szintén az MTV alkalmazottja, fizetésének egy részét azért kapta, hogy a reggeli műsort vezette és vezeti.
MN: Kétszer fizettek nekik ugyanazért a munkáért?
MB: Azt Gyárfás Tamástól kell megkérdezni, hogy ő fizetett-e nekik. Az St. Plusz Kft. és az MTV közötti szerződésben nincs arra előírás, hogy Gyárfás Tamásnak fizetnie kellene az MTV által delegált műsorvezetőket.
MN: Arra van, hogy a köztévének fizetnie kell?
MB: Az MTV műsorvezetőinek fizetése a mi költségünk. Ma pedig ott tartunk, hogy akik itt kapják a fizetésüket, a műsort is itt készítik. Az új óbudai telephelyen a saját erőforrásainkat már hatékonyabban tudjuk kihasználni. A Ma reggel reklámbevételei is hozzánk kerültek, és most már napi egymillió forint felett vannak. Az új műsor tehát bőven hozza, amit terveztünk.
MN: De összességében mennyivel kerül többe a műsor belső elkészítése a korábbi kiszervezésnél?
MB: Nem kerül többe, hiszen azoknak, akik amúgy is megkapják a fizetésüket az MTV-ben, úgy van a munkaidejük beosztva, hogy ezt a műsort is elő tudják állítani. Ettől nem magasabb a bérköltségünk és semmilyen más költségünk. Mintha egy gyártósoron egy nap alatt előállítanának 12 terméket, majd egy logisztikai átszervezés után 14-et.
MN: Ha ez ilyen egyértelműen jövedelmezőbb, akkor eddig mi akadályozta meg a köztévét, hogy belső gyártásba vegye a reggeli műsort?
MB: A költözés előtt az MTV szanaszét volt, több telephelyen működött a városban, nem voltak megfelelő stúdiói, akkor ez a szerződés abszolút előnyös volt. A szerződés 2010 végéig szólt, és az MTV becsülettel be is tartotta volna addig, de a szerződés teljesítése - mint másik félszázé is - a finanszírozási válság miatt ellehetetlenült. Az MTV-t gazdaságilag kényszerhelyzetbe hozták, ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy kiadást csökkentsünk és bevételt szerezzünk.
MN: Akkor is megéri a váltás, ha Gyárfás Tamás perelni fog az elmaradt haszonért, és a kártérítés összegét majd esetleg hozzá kell adni a költségekhez? A sajtó több mint 900 milliós kártérítésről ír.
MB: Szerintem ez a szám csak kommunikációs vaktöltény. A jog ismeri a lehetetlenülés fogalmát, vagyis azt, hogy egy szerződés teljesítése bizonyos okok miatt nem lehetséges. Itt ez történt, ráadásul Gyárfás Tamásnak kárenyhítési kötelezettsége van, amire fel is hívtuk a figyelmét. A műsor reklámidejének értékét egyébként 550 ezer forint plusz áfa per napban állapította meg a szerződés.
MN: Azt tudja, hogy mennyit keresett ezzel korábban Gyárfás Tamás cége? Az elmondottak alapján abból megbecsülhető volna, hogy minimum mennyire számíthat a köztévé.
MB: Mi nem látjuk az ő reklámeladásaikat. De az tisztán látszik, hogy a piac nálunk úgy harapott rá a reggeli sávra, hogy a korábbi szerződésben foglalt értéknek közel a dupláját hozza be.
MN: Miért nem próbálkoztak korábban szerződésmódosítással? Most, utólag Gyárfás Tamás is azt mondja, hogy felajánlana valamennyi pénzt - már ha a konfliktus valóban üzleti természetű. A tárgyalás nélküli, azonnali, egyoldalú szerződésbontás viszont igencsak "egyéb" okra vall.
MB: Mint említettem, az MTV csaknem félszáz ilyen típusú szerződést szüntetett meg. Ha a tévé egyetlen kivételt tett volna, akkor joggal lenne vádolható politikai elfogultsággal. Amikor az MTV-t ezzel vádolják, akkor mindig visszakérdezek: ezek szerint Gyárfás Tamás a politika valamelyik szegmensében mozgott? Ezt az ő nevében ki kell kérnem. Az MTV semmi mást nem tett, mint az összes olyan külső gyártású szerződést megszüntette, ahol kiadást tudott megfogni vagy bevételt tudott generálni.
MN: Lehet, hogy ön nem tarthatja elfogultnak a Nap-keltét, de mi megtehetjük, és a nyilvánosságnak vélhetően igen kicsi részhalmaza gondolta pártatlannak a műsort. De vajon mi a garancia arra, hogy nem ugyanaz ismétlődik meg pepitában? A Nap-keltét a Fidesz bojkottálta, a Ma reggeltől meg az MSZP tartja magát juszt is távol.
MB: Az tény, hogy eddig az MSZP élvonala nem jött be, de ők azt is mondták, hogy csak a jogi helyzet tisztázásáig, tehát nincsen bojkott. Más MSZP-sek pedig eljöttek. Direkt megnéztük, és a kormánypártiak-ellenzékiek nagyjából pariban voltak. Volt olyan nap, amikor több fideszes volt, máskor több MSZP-s.
MN: Miért nem a Hír Főszerkesztőséghez tartozik a műsor? Az ott készült produkcióknál, mint Az Este vagy A szólás szabadsága, soha nem merül fel elfogultság. Míg a mostani felelős szerkesztő, Horváth Szilárd esetében egyből előkerült, hogy az Orbán-kormány idején ő jegyezte a Híradót és a Hét műsorát.
MB: A Nap-kelte a Közéleti Főszerkesztőség felügyelete alá tartozott. Amikor belsőbe kellett vonni, nem volt indok arra, hogy más főszerkesztőség vegye át a gyártást. Ezért folytatta a sávot a Dobos Menyhért vezette Közéleti Főszerkesztőség. Mivel valóban csak gazdasági megfontolásból változtattunk, ugyanazokkal a műsorvezetőkkel és ugyanazzal a főszerkesztővel akartuk folytatni. De Lakat T. Károly nem vállalta, búcsút vesz az MTV-től, ezért ideiglenes jelleggel, megbízottként azt a kollégát kértük meg, aki egyébként az utána jövő sávot, a hasonló típusú beszélgetős műsort szerkeszti ugyanabban a stúdióban. Mivel Lakat T. Károly ügye most zárul le véglegesen, el kell majd dönteni, hogy a műsort ki vigye tovább. Tehát ebben semmilyen politikai indíttatás nem volt, és Horváth Szilárdot is meg kell védenem, hiszen az utóbbi időkben folytatott műsorkészítői tevékenysége egyáltalán nem vádolható semmiféle elfogultsággal.
MN: Ha valóban gazdasági kényszer szülte az intézkedéseket, akkor felmerül: amíg nincsen ilyen feszítő helyzet, addig miért nem kell takarékoskodni?
MB: Mindenféleképpen erre haladt volna a televízió, hiszen az új infrastruktúra lehetőséget ad rá. Csak nem biztos, hogy ilyen drasztikus gyorsasággal. Amikor egy család jövedelmének 50 százalékát elveszik, akkor a család is gyorsan hoz megszorító intézkedéseket: nem vesznek annyi gyümölcsöt, nem fűtik fel annyira a lakást, nem megy a gyerek fizetős iskolába. A Magyar Televíziónak egyik pillanatról a másikra, alig három hét alatt feleződtek meg a központi forrásai. Először a 2,45 milliárd forintos hitelfelvétel blokkolása történt meg, majd a Népszabadság megírta, hogy jövőre elvesznek ötmilliárdot. A költségvetés tervezetében már több mint hétmilliárdos elvonás szerepelt, azután egy módosító indítvány ezt emelte meg mínusz 9,45 milliárdra. Ez olyan sokk, amire gyorsan kellett és még további intézkedésekkel kell reagálni, hogy azt a pozitív mérleget, amit az MTV 2005 óta hoz, idén is tartani tudjuk.
MN: A 2,45 milliárdos hitelszerződés tendereztetéséhez hozzájárult a kuratórium, a közbeszerzéssel szemben nem merültek fel kétségek, majd az aláírást mégsem engedélyezte. A közmédiumok közül is csak az MTV soránál szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében az ideinél kisebb összeg. Valamivel csak kiérdemelte a tévé a politika ellenszenvét.
MB: Ki kell mondani, hogy a televízió körül dúl a médiaháború, aminek az MTV nem résztvevője, hanem elszenvedője. A médiaháborúnak mindig az a célja, hogy a politika befolyást szerezzen egy-egy közmédium fölött. Szeptember 4-én hatodik alkalommal sem sikerült olyan elnököt választani, akit az MSZP-, az SZDSZ- és az MDF-delegáltak akartak. Öt nappal később ennek hatására nem ment át a hiteltender - legalábbis szerintem. Ráadásul ezt az egész évet érintő mínusz 2,45 milliárdot az utolsó három hónap alatt kell ledolgozni. Erre volt válaszunk az a megszorító csomag, ami kivétel nélkül minden külső gyártású produkciót érintett. Érdekes módon a kuratóriumi elnökség kizárólag a Nap-keltével foglalkozott. A műsor visszaállítását kimondó határozatával viszont már a műsorstruktúrába kívánt beavatkozni - hiszen az arról szól, hogy minek kell mennie a reggeli műsorsávban -, ez pedig abszolút médiatörvény-ellenes. Ezután kaptuk a nyakunkba a jövő évi 7,1 milliárdos elvonást a költségvetési törvényjavaslat formájában. Majd Jánosi György a költségvetési törvényhez múlt csütörtökön módosító indítványt adott be, amelyben azt kéri, hogy a megmaradt 2,4 milliárd forintot is vonják el az MTV-től. Ez azért roppant érdekes, mert éppen három héttel ezelőtt arról beszélt Jánosi György a parlament kulturális bizottsága előtt, hogy a Magyar Televíziónak több pénzre van szüksége a megfelelő mennyiségű és minőségű közszolgálati műsor előállításához. Ha ilyen rövid idő alatt vett 180 fokos fordulatot, akkor mi ez, ha nem médiaháború? Módosító indítványában nemcsak azt javasolja, hogy az MTV-től vegyenek el, hanem azt is, hogy a Duna Tv-nek adjanak összesen plusz 3,5 milliárdot. Egyértelműen arról van szó, hogyan lehet azt az MTV-t ellehetetleníteni, amely ma a társadalmi párbeszéd első számú felülete. Miután Magyarországon nincsen EU-konform médiafinanszírozás, a politika kezében van a pénzügyi eszköz.
MN: Ön szerint mi volna a konkrét politikai cél?
MB: A választási kampány küszöbén állunk, és az MTV egyértelművé tette, hogy kiegyensúlyozott és korrekt módon akarja informálni a társadalmat, ahogy csinálta eddig, akár választott elnökkel, akár anélkül. Úgy tűnik, vannak körök, amelyeknek ez nem tetszik.
MN: A 2,5 milliárdos hitel a költözéshez és az új gyártóbázis fejlesztéséhez szükséges beruházási hitel lett volna. Most mégis azt mondja, hogy a működésükhöz hiányzik a pénz.
MB: Az év elején azt mondta a tulajdonos, hogy az MTV költözzön el, megadta az engedélyt a műszaki tender kiírására és az ahhoz szükséges pénz előteremtéséhez a hiteltender kiírására. Ezzel ráállították az MTV-t egy útra: elköltöztünk, megvettük az ide való informatikai rendszert, megvásároltuk az adáslebonyolító berendezést, a kapcsolótermet, átköltöztettük a virtuális stúdiót, a montírozókat, mindent. Majd amikor mindezt végigcsináltuk, akkor azt mondta a tulajdonos: örülünk, hogy itt vagytok, örülünk, hogy megvannak a legszükségesebb eszközeitek, csak hát, a forrás, na, az nincs meg. Kárenyhítésre volt szükség, hiszen az adáslebonyolítót nem tudom lebontani, mert akkor nincsen Híradó.
MN: Milyen intézkedésekkel tudnak megfelelni az új financiális feltételeknek?
MB: Az idei üzleti évben a külső gyártás megállítása 800-900 millió forint megtakarítás. A műszaki beruházások leállítása az adásbiztonság megóvásával 400-500 millió. Ezenfelül 50-100 milliós tételek a bérpótlékok visszavonása, a tanácsadói, kutatói, elemzői, hírügynökségi szerződések felmondása, az utazások leállítása, a reprezentációs költségek minimálisra csökkentése. A jövő évre pedig elő tudunk készülni. Azt tudjuk mondani, hogy ha kivéreztetik a televíziót, akkor nyilván el kell adni az úszó Európa-bajnokság és a labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogait. Meg kell fontolni az 1,2 milliárdból fenntartott regionális hálózat átalakítását. Ezt egyébként a médiatörvény nem írja elő, de mi közszolgálatinak értelmeztük ezt a funkciót. Számos lehetőséget kell még átgondolni. Kérdés lehet, hogy ebben a helyzetben maradhatunk-e a mostani helyen.
MN: Tehát elképzelhető, hogy a nyári költözés után máris el kell menni "budáról?
MB: Nem mennék ennyire előre, bízom abban, hogy a józan ész diadalmaskodni fog. De úgy látom, ebben a kommunikációs vaktöltény-pufogtatásban már ott tartunk, hogy a székház működésének konstrukciója is a televíziós vezetők hibája. Ez nem igaz. Amikor a Szabadság téri székházat az ezredfordulón eladták, akkor a szerződés kimondta, hogy 2003. december 31-ig az ÁPV Rt. épít egy székházat az MTV-nek. Ez nem történt meg. Ezek után további kormányhatározatok és kuratóriumi döntések sorozata terelte arra az útra az MTV-t, amely végül elvezetett idáig. Ez az épület egyébként közszolgálati televízió működtetésére abszolút alkalmas. Ha egy országnak fontos a közmédia, akkor kell hozzá egy modern gyártóbázis. De amikor a mi esetünkben kijelölték az utat, akkor azt is tudni kellett, hogy az óbudai központ hoszszú távon finanszírozandó.
MN: Milyen mértékű elbocsátásokra lesz szükség, illetve lehetőség?
MB: Ezen az úton már elindultunk. Felmondtunk próbaidősöknek és nyugdíj mellett is dolgozóknak, elbúcsúztunk például Vitray Tamástól és Szinetár Miklóstól. Összevontunk két igazgatóságot, távozott egy igazgató és néhány munkatársa is. Próbáltuk és próbáljuk úgy csoportosítani a feladatokat, hogy többet terheljünk egy vállra, de azért még guruljon a szekér. Viszont olyan szinten vontunk mindent belső gyártásba, hogy drasztikus létszámleépítésre már nem lesz lehetőség. Van tartalék a rendszerben, de az elbocsátáshoz pénz kell. A jelek szerint viszont nem lesz arra hajlandóság, hogy az MTI-hez hasonlóan mi is kapjunk költségvetési támogatást a leépítésekhez.
MN: Hol van a forráselvonásnak az a határa, ahol kimondhatóan sérül a közszolgálati műsorszolgáltatás?
MB: Azt már az először emlegetett 5 milliárdnál bőven elértük. Ha valaki felelősen gondolkodott volna, mondjuk készít hatástanulmányt, akkor felméri, hogy minden közszolgálati médiumnál lehet megszorítani. Ésszerűen, feladatok újraosztásával, funkciók átcsoportosításával, a szervezeti működés átalakításával, és végül létszámleépítéssel. Mindehhez persze kell pénz is. Ma viszont példátlan módon az MTV folyamatos és tudatos kivéreztetése folyik, mert nem hajlandó elhajolni se balra, se jobbra.
MN: Hol van az a pont, ahol már az adásbiztonság kerül veszélybe?
MB: Televíziót bármennyi pénzből lehet csinálni, két ember egy szobából is képes rá. De mi nem ilyen köztelevíziót akarunk működtetni, hanem olyat, amely hitelesen tájékoztat, kultúrát közvetít minőségi módon, ahogyan teszik más európai közmédiumok, és ehhez kell garantálnunk az adásbiztonságot. A nézőt pedig nem érdekli, hogy mindez honnan, milyen módon, hány fővel, kikkel történik.
MN: Az ön pozíciója körül viszont sokasodnak a jogi viták. Mostanra a kuratórium határozata szerint nem köthet 20 milliónál nagyobb értékű szerződést, pedig a médiatörvény csak 300 milliónál nagyobb összeg esetén írja ezt elő.
MB: A 300 milliós aláírási határ jogilag teljesen bebetonozott. A kuratórium egyszer mégis hozott korlátozó határozatot, akkor 150 millióról, de az ellenőrző testület akkor is megállapította, hogy ez jogszabályba ütközik. Ehhez képest a mostani határozat 20 millióról szól, ami a műsorstruktúra egyértelmű befolyásolása akar lenni. Ha minden afölötti szerződést be kell vinni, akkor ők akarják eldönteni, hogy az adott műsor mehet vagy sem.
MN: Csak abban az esetben, ha a műsor tartalma alapján válogatnak, és nem a gazdasági kihatásai alapján.
MB: Ez a műsorpolitika egyértelmű befolyásolása, ezt határozottan állítom. A vicces az, hogy az egész dolog akadémikus, tudniillik nincs már külső gyártás az MTV-ben. De akadémikus jellegében is támadni fogja a tévé, mert a kérdés elvi jelentőségű.
MN: Az sem világos, hogy miért nem mozdíthatja el a kuratórium, ha az elnökkel megtehetné, ön pedig jogait tekintve elnöki szerepet visz.
MB: Van törvényes mód az elmozdításomra: választani kell egy elnököt.
MN: Addig jogilag elképzelhetetlen?
MB: A médiatörvény azt mondja, hogy amikor az elnök kinevezi az alelnököt, akkor a döntés a következő nagykuratóriumi ülésen a teljes tagi létszám kétharmadával vétózható. Ezen már túl vagyunk, akkor egyértelműen a helyemen hagytak. Az alapító okirat azt mondja, hogy elnök hiányában az alelnökök közül kell ügyvezetőt jelölni. Miután én voltam az egyetlen alelnök, engem jelöltek meg.
MN: Tervezi, hogy megpályázza az elnökséget?
MB: Az ügyvezetést azért vállaltam el, mert itt zajlott az életem több mint fele, tartoztam ennyivel a Magyar Televíziónak. Ahhoz, hogy pályázzak, minimum annak kellene teljesülnie, hogy a Magyar Köztársaságnak legyen egy európai színvonalú közszolgálati médiastratégiája, aminek része a kiszámítható, normatív finanszírozási modell. Abban a környezetben, ahol a tulajdonos nem azzal foglalkozik, hogy a tévésszakma hogyan tud minél produktívabb lenni, nem szeretnék pályázni.
MN: Viszont jó esély van arra, hogy sokáig nem sikerül elnököt választani. Addig meg, akár évekig, ön vezetheti a köztévét. A kormányváltás után pedig a mostani kétkedők igazolva látnák a véleményüket: lám, a Medveczky már 2009 őszén milyen jól helyezkedett.
MB: 1988 óta vagyok az MTV munkavállalója, akkor még Kádár-kort írtunk. Majd volt MDF-kormány, aztán jött MSZP-, majd Fidesz- és két MSZP-kormány, miközben végig itt dolgoztam. Én televíziós vagyok, nagyon szívesen itt töltöm a következő húsz évet is, függetlenül attól, ki van kormányon.
