EB az Erasmusról: Már novemberben szóltak, hogy nem lesz elég, amit a kormány változtatott

  • narancs.hu
  • 2023. január 12.

Belpol

Az EB szóvivője a csütörtöki sajtótájékoztatón tette tisztába a helyzetet. 

Nem kommentálta az Európai Bizottság (EB) a csütörtöki sajtótájékoztatóján a magyar kormányinfón elhangzottakat az Erasmus programokkal kapcsolatban, de elmagyarázták a Bizottság álláspontját. 

Mint ismert, az EB két fontos, a felsőoktatást érintő uniós pályázat felfüggesztéséről hozott nemrégiben döntést. Így az alapítványi fenntartásban lévő magyarországi egyetemek a következő tanévtől nem juthatnak hozzá az Erasmus+ oktatási csereprogram pályázati összegeihez, valamint a Horizon Europe, európai kutatásokat és fejlesztéseket támogató uniós pályázati lehetőségekhez sem. 

Az EU egyrészt azt tartja aggályosnak, hogy az alapítványokba kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését, másrészt azt is, hogy magas rangú politikai tisztségviselők kerülnek az alapítványok vezetőségébe. Ha ezeket korrigálja a kormány, akkor kaphatják meg újra ezeket a támogatásokat a kiszervezett egyetemek.

A kormány részéről először a Kulturális és Innovációs Minisztérium reagált közleményben, amelyben arról írtak, hogy a most futó programokat nem érinti a döntés, márciusig pedig még egyeztetnek. Navracsics Tibor uniós forrásokért is felelős területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, bízik benne, hogy csak félreértésről lehet szó, az EB azonban megerősítette, hogy aggályaikat már korábban is jelezték a kormánynak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, Navracsics Tibor egyeztetni fog az EB-vel az Erasmus-ösztöndíjakról, de ha nem születik megállapodás, a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét, majd arról is beszélt, hogy ha az EB azt kéri, akkor módosítják is a vonatkozó szabályozást, de ezt eddig szerinte nem tették meg világosan. 

Az EB csütörtöki sajtótájékoztatóján a vonatkozó kérdésre Ujvári Balázs bizottsági szóvivő azt mondta, az EB álláspontja mindig is világos volt, az átláthatóság növelését akarják elérni a jogállamisági mechanizmus részeként, ennek keretében 17 pontról állapodtak meg a magyar kormánnyal, ezek egyike tartalmazta azt is, hogy orvosolni kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának problémáját. 

A kormány ezután módosította a szabályozást, az összeférhetetlenségi szabályokat pedig nagyjából úgy variálta át, hogy ha valaki egy kuratóriumban érintett vagy elfogult egy adott ügyben, akkor az maga tartózkodjon a döntéshozataltól. 

Ujvári Balázs elmondta, november 30-án a Bizottság kiadott egy nyilvános értékelést is, amelyben világosan leírták, hogy bár elismerik a magyar kormány erőfeszítéseit, amiket az összeférhetetlenség kizárása irányába tett, de további aggályaik vannak az új szabályozással kapcsolatban, ami gyakorlatilag továbbra is megkönnyíti és lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztviselők részt vegyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban, ezért a Bizottság ezt nem fogadja el megoldásként.

Ujvári emlékeztetett rá, hogy amikor december 9-én bemutatták az újabb értékelést a 17 ponttal kapcsolatban, akkor nem is változtattak a korábbi értékelésen, az Európai Tanács pedig végül december 15-ével megtiltotta az újabb jogi kötelezettségvállalásokat az alapítványoknak, minthogy a kormány nem oldotta meg az összeférhetetlenségi helyzetet. 

A bizottsági szóvivő hangsúlyozta, most tisztázni akarják a magyar kormánnyal, hogy hogyan oldanák meg ezt a hiányosságot. 

A programok felfüggesztésének hatásáról azt mondta, mivel az Erasmusnál és a Horizon Europe programnál is 2 éves időszakokra kötnek szerződéseket, 2022 közepén pedig már aláírtak elég sokat, ezért 2024-ig többnyire biztosított a programok finanszírozása, a tiltás csak az új jogi elköteleződésekre vonatkozik, a december 15-e előtti szerződésekre nem.  

Gulyás Gergely a kormányinfón a 444.hu kérdésére arról beszélt, hogy "eddig a Bizottság nem vetette fel nyilvánosan" a kérdést, és bár valóban megkapták a Bizottság által emlegetett novemberi és decemberi dokumentumokat, de azokban "egy hosszú határozat tizennyolcadik sorában" volt szerinte elrejtve a dolog, és "miután senki nem kérdezte, ezért a másik tíz, egyébként nagyobb jelentőségű üggyel foglalkoztunk. Csak miután az Erasmus-ösztöndíjat is ebbe a körbe sorolták, ami egy létező, de vitatható értelmezés, ezért most ez vezető hír lett, és azért beszélgetünk róla ilyen hosszan" – fejtegette Gulyás. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.