„El akarjuk érni, hogy Magyarország visszatérjen a törvényes, tisztességes, emberséges útra, és a mi intézményeink megkapják méltó helyüket, hogy azt a státust, amit 1973 és 1981 között az egypártrendszerben kiharcoltunk, hogy bevett és elismert egyház vagyunk, visszakaphassuk, és háborítatlanul végezhessük a szolgálatunkat” – fogalmazott február végi sajtótájékoztatóján Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke.
A MET egyházi státusát 2012-ben vette el az Orbán-kormány az akkor módosított egyházi törvény értelmében – ezt a MET azóta sem tartja jogszerűnek, és az évek során magas jogi fórumokon (2013-ban a hazai Alkotmánybíróságon, 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán – EJEB) ki is mondták, hogy alaptörvény- és vallásszabadság-ellenes volt a kormány döntése. A jogerős ítéletet azonban a kormány és a fideszes többségű Országgyűlés azóta sem hajtotta végre, a MET továbbra sem kapta vissza egyházi státusát. Iványiék emiatt online petíciót is indítottak, amelyet lapzártánkig mintegy 15 ezren írtak alá.
A MET küzdelme most azért kapott újabb nyilvánosságot, mert az adóhatóság (NAV) csaknem 250 millió forintos tartozás behajtását helyezte kilátásba. Ez a 2018-ra és 2019-re be nem fizetett járulékokból, továbbá a késedelem miatt kiszabott 90 millió forintnyi pótlékból és büntetésből állt össze. Iványiék azért kerültek ebbe a helyzetbe, mert az állam az egyházi státus megvonásával nagyjából évi 2 milliárd forintot tart vissza. Időközben a NAV haladékot adott a MET-nek: június végéig felfüggesztik a behajtás megkezdését, azonban pár hónap múlva hasonló helyzet fog kialakulni. Ha nem lehet részletekben teljesíteni a tartozást, ellehetlenül nagyjából ezer MET-es munkavállaló bérének kifizetése.
Packázás
A MET egyházi státusát tíz éve, a 2011-es egyházügyi törvény elfogadása után vették el. Az akkor bevezetett szabályozás az egyházi státus megszerzését parlamenti többségi szavazáshoz kötötte – ezt az Alkotmánybíróság (AB) 2013. februári határozatában alkotmányellenesnek minősítette, kimondva: az, hogy a státus megszerzése parlamenti szavazástól függ, politikai döntés. Az ellen viszont nem volt kifogása az AB-nek, hogy az Országgyűlés tartalmi feltételeket szabjon az egyházi státus elnyeréséhez. Iványiéknak két dolgot kellett bizonyítani: gyülekezetük rendelkezik tízezer taggal, valamint húszéves magyarországi vagy százéves nemzetközi jelenléttel. Mindkettőt sikerült igazolni: a MET 1981 óta önállóan tevékenykedik az országban, hitéletüket tekintve metodisták – ez pedig a 18. század óta létező protestáns irányzat. Ám egyházi státusukat ennek ellenére sem kapták vissza, sőt a kormányt olyannyira nem érdekelte az AB 2013-as határozata, hogy kétharmados parlamenti többségükkel gyorsan belerakatták az alaptörvénybe, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el vallási közösséget egyházként, mégpedig kétharmados többséggel.
De nemcsak az AB-nek voltak gondjai a 2011-es törvénnyel, hanem a Velencei Bizottságnak (VB) is, amely 2012 nyarán tette közzé elmarasztaló véleményét az orbánista egyházügyi szabályokról, mondván, azok korlátozzák a vallásszabadságot, ellentétesek a magyar alaptörvénnyel és a nemzetközi standardokkal is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
