Magyar Narancs: Az elmúlt hétvégén 74 ezer ember kapott volna oltást. A tömeges akció meghiúsult, mégis sokakat beoltottak azok közül, akik elmentek az oltópontokra. Akár olyanokat is, akik eredetileg még nem kerültek volna sorra. Mi lehet az oka az oltási káosznak?
Rékassy Balázs: Izrael oltási sikerének az egyik titka a pontos, naprakész egészségügyi adatbázis. Ezzel szemben nálunk valószínű, hogy hiányos vagy rossz adatbázist használtak, hiszen tudjuk, hogy olyanokat is értesítettek, akik nem lettek volna jogosultak az oltásra, vagy jogosultakat rossz helyre küldtek, és a végén senki sem tudta, hogy lesz-e tömeges oltás vagy sem. Volt, ahol az oltóponton örültek, hogy legalább jött valaki és beoltották őket, volt, ahol viszont csak olyanoknak adtak oltást, akik rajta voltak a listán. Közben vannak olyan idős, krónikus betegek, akik még mindig várnak arra, hogy behívják őket, sokan nem tudják, hogy a jelentkezésük elveszett-e vagy megvan, csak még nem kaptak visszajelzést. Ezt a káoszt sajnálatosnak tartom, már csak azért is, mert a társadalom számára további bizonytalanságot jelez. Az egészségügyben mindennek az alapja a megfelelő, megbízható, naprakész adatbázis a teljes biztosítotti körről. A választásokhoz vagy az adónkhoz rendelkezünk megfelelő adatbázisokkal. Itt a bizonyíték, hogy az egészségügy hatékony szervezéséhez és az oltásokhoz is szükség van erre.
MN: Bár egy tömeges oltást másképpen kell megszervezni, mint az egészségügyi vagy szociális szféra dolgozóinak a beoltását, van olyan elem, amit át lehetne emelni onnan?
RB: Inkább a külföldi jó példákat kellene követni, ahol nem a háziorvosokat és a kórházakat terhelik le az oltással, hanem oltóközpontokat hoznak létre. Magyarországon valamiért ezeket még nem alakították ki, pedig a tömegek oltására ezek lennének alkalmasak. A háziorvosok kis mennyiségben és kisebb településeken végezhetik az oltást, és őket már csak azért sem lehet kihagyni a rendszerből, mert ők tudnak javaslatot tenni arra, hogy a saját betegpopulációjukon belül mi legyen az oltási sorrend. Emellett azt a jó külföldi példát is követni kellene, hogy az oltási sorrendnél nemcsak a kor, vagy a – nálunk – definiálatlan krónikus betegségek számítanak, hanem az is, hogy ha valaki a társadalom számára nélkülözhetetlen munkát végez, mint a pedagógusok. Őket mindenképpen előre kellene venni.
MN: Február végén Karácsony Gergely azt kérte a kormánytól, hogy adja oda Budapestnek azt az 1,5 milliónyi Moderna vakcinát, amelyet nem hívott még le Magyarország az uniós beszerzésen keresztül, és ők beoltják vele a budapestieket. Hogyan tudná megszervezni a főváros az oltást?
RB: Budapest igyekszik időben, előremutatóan bekapcsolódni a folyamatba, és bár nem lett volna feladata, biztosította a széles körű és ingyenes tesztelést. Azért, mert a város felismerte, hogy a járvány megállításának egyik fontos eszköze, ha minél több embert tesztelnek le. Ennek a tapasztalatait felhasználva tudna Budapest most az oltásban is részt venni. Egyrészt úgy, hogy megszervezik a fővárosi önkormányzat kötelékében dolgozók oltását, azokét, akik a kritikus szektorokban dolgoznak, és akik nélkül megállna az élet. Másrészt olyan oltóközpontok létrehozásával, ahol nagy tömegeket be lehet oltani anélkül, hogy a Covid-19 kezelésében részt vevő háziorvosokat és a kórházakat tovább terhelnék.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
