magyarnarancs.hu: „A Nyomtass te is! pártoktól független közösségi hetilap és mozgalom, amely a hiteles információktól elzárt településekre juttatja el a valódi híreket” – ez a hitvallása a lapnak. Bizonyosan nagy űrt töltött be az eddig megjelent közel 250 számával, ugyanakkor az is igaz, hogy a mögöttünk hagyott országgyűlési választáson az elképesztő propagandagépezettel és hatalmas erőforrásokkal rendelkező kormánypárt éppen ezeken a kistelepüléseken, a perifériás térségekben, egyáltalán: vidéken szerepelt a legjobban, mondhatni elsöprően. Ezt azt jelenti, hogy a Nyomass te is! eddigi pályafutása sikertelen?
L. László János: Természetesen most ez a legfontosabb kérdés a számunkra is. Nyilván minden aktivista azzal a hittel dobta be az újságokat a postaládákba, hogy a valós információk elgondolkodtatják a megtévesztett embereket, sőt ennek hatására meg is változtatják a nézeteiket. Ezért a munka sikerét, értelmét, kizárólag a választási eredményhez mérték. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. A mi kis hetilapunk elképesztő méretű és gátlástalan kormányzati propaganda-gőzhengerrel próbálta meg felvenni a versenyt. De ennél is fontosabb, hogy úgy tűnik, a választók nem az igazság, hanem a vélt vagy valós érdekeik és a zsigeri félelmeik alapján hozták meg a döntésüket. Vagyis lehet, hogy sokan megismerték és megértették az újságunkból a rendszer valódi működését, de ott helyben, a falujukban, az egzisztenciális kiszolgáltatottságuk vagy a háborúval való riogatás felülírta bennük ezt az új tudást. Ezek a felismerések, amiket most elnyomtak magukban, később még aktiválódhatnak bennük.
magyarnarancs.hu: Amikor április 3-án, a választás éjszakáján látta az eredményeket, mit gondolt addigi több éves erőfeszítéseikről, a szerkesztés és koordinálás sokrétű feladatairól, a sok ezer aktivista önfeláldozó terjesztői munkájáról? Aznap éjszaka volt olyan pillanat, amikor nagyon sötéten látott mindent, és sok dolog hiábavalónak tűnt?
LLJ: Én is reménykedtem a csodában, de mindig két forgatókönyvvel készültünk. Ha nyer az ellenzék, akkor már nem lesz ránk szükség, ha veszít, akkor folytatni kell. Az eredmények láttán azonban rögtön tudtam, hogy a vereség mérete komolyan meg fogja nehezíteni a folytatást, mert sokan érzik majd értelmetlennek és feleslegesnek azt az emberfeletti munkát, amit ebbe beletettek. A választás azonban csak egy állomás volt a diktatúra és a demokrácia harcában. Kiderült, hogy már olyan mértékben épült ki a pártállami rendszer, amit választáson nehéz megdönteni. Más, új eszközökre lesz szükség, de ezek között továbbra is nélkülözhetetlen a szabad nyilvánosság megteremtése.
magyarnarancs.hu: Volt, de legalábbis lehetett olyan pillanat, amikor megfordult a fejükben, hogy feladják?
LLJ: A legaktívabb emberekben nem merült fel, hogy abbahagyjuk. Azért írtuk ki honlapunkra, hogy folytatjuk, mert rengeteg aggódó kérdés érkezett hozzánk a jövővel kapcsolatban.
magyarnarancs.hu: Egy február elején adott interjúban azt mondta, hogy a Nyomtass te is! a szabad, normális és sokszínű médiaviszonyokért küzd a maga eszközeivel. Ez végső soron saját önfelszámolását és megsemmisítését jelentené. Nem skizofrén ez a helyzet?
LLJ: Az a skizofrén helyzet, ami most van, hogy egy A/4-es papírlappal kell küzdeni a sajtószabadságért. A normális állapot pedig az, ha a közszolgálati média teljesíti a dolgát, nem hazudik, és a sajtópiacba sem avatkozik be az állam. Ezért fogalmaztunk gyakran úgy, hogy mi tényleg az önmagunk felszámolásáért küzdünk.
magyarnarancs.hu: „A választások egyik legfontosabb tanulsága, hogy szabad sajtó és független nyilvánosság nélkül újra és újra meg fog ismétlődni ez az eredmény” – írták nemrégiben. Ebből az is világos, hogy a Nyomtass te is! ehhez óhatatlanul kevés. Mi minden kellene még ahhoz az önök hetilapja mellett, hogy szabad és független nyilvánosság legyen Magyarországon, de főként vidéken? Milyen pénzből, milyen logisztikával és összefogással teremthető ez meg?
LLJ: Csak példaként néhány lehetséges lépés.
Az ellenzéknek az amerikai kongresszushoz kellene fordulni, hogy indítsák újra a Szabad Európa Rádió sugárzását. Minden megye ellenzéki érzelmű polgárainak el kell tartania egy magas szakmai színvonalú hírportált. A szabad városoknak, ahol ellenzéki többség van, sokkal erősebben részt kell venniük a független nyilvánosság kiépítésében. A pártoknak kötelességük a közpénzből kapott forrásaik egy részét a független nyilvánosság megteremtésére fordítani.
Nemzetközi és civil nyomással rá kell „kényszeríteni” az itt működő multikat, hogy „merjenek” hirdetni a szabad sajtóban. Meg kell tanítani az országot a netes rádiózásra, így százezrek hallhatnák újra például a Klubrádiót. És persze mindenkinek nyomtatni kell és terjeszteni kell a mi újságunkat is – nem csak a választási kampányok idején.
magyarnarancs.hu: Milyen átlagos példányszámban jelenik meg a lap? Van egyáltalán átlagos példányszám? Mi volt a legmagasabb példányszám és hány településre juttatták el?
LLJ: A választás előtti fél évben már minden héten százezres nagyságrendben készült az újság, az utolsó két hónapban már 700 ezer és 1 millió között lehettünk. A csúcs az a hét volt, amikor 1,3 milliót nyomtattunk csak központilag.
magyarnarancs.hu: A terjesztéssel és a lap fogadtatásával kapcsolatban mik voltak a legfontosabb tapasztalataik?
LLJ: Mindig vegyesen fogadták az újságot. Sokan örültek neki, de az elvadult Fidesz-szimpatizánsok részéről gyakori volt az elutasítás, a verbális erőszak, ami néhány esetben fizikai inzultusba is átcsapott. Mindig úgy fogtuk fel ezt a reakciót, hogy fájdalmas számukra, amikor az általuk teljesen uralt médiatérbe benyomul az igazság és a valóság.
magyarnarancs.hu: Van-e arról kimutatás, hogy az elmúlt években hány településre sikerült eljuttatni a lapot? Ez hogyan változott, változott-e egyáltalán a kampányban?
LLJ: A célunk 1000 település elérése volt, végül 2000 helyen fordultunk meg. Az ideális persze az lenne, ha mindenhol hetente jelen tudnánk lenni hosszú éveken át. Ez nem sikerült, de a növekedés folyamatos. Vannak pontos számaink is, amelyeket most matematikusok és politológusok elemeznek, az eredménnyel majd a nyilvánosság elé állunk.
magyarnarancs.hu: Sokan és sokat beszéltek arról az elmúlt években, hogy az emberek információs buborékokban élnek, csak azt hallják, nézik és olvassák, amely az ő véleményüket igazolja vissza. Így van-e ez valójában, és ha igen, akkor hogyan néz ki alulról?
LLJ: Inkább úgy fogalmaznék, hogy a Fidesz mindent megtett azért, hogy milliókat szorítson be és tartson benne ilyen buborékokban. Az iskolázottabbak képesek csak arra, hogy tudatosítsák, ők is egyfajta buborékban élnek, de ők azt is tudják, hogy onnan néha ki is nézhetnek.
magyarnarancs.hu: Sok szó esett arról is, hogy főként a perifériás térségekben, többnyire rossz körülmények között élő, kevésbé iskolázott emberek millióihoz csak a propagandamédia: az M1, a Duna Tv, a Kossuth Rádió, a TV2, a Hír Tv, a kereskedelmi rádiók, a megyei lapok és a polgármester érdekeit messzemenően kiszolgáló önkormányzati lap jut el. Amit sokszor hallanak, azt hajlamosak elhinni, főként, ha más megközelítés nem jut el hozzájuk. Mit gondol erről?
LLJ: Hogy nagyon igaz. Állandó volt a drámai visszajelzés az aktivistáinktól: "Úristen, mindenki hibátlanul felmondja a leckét, a Fidesz hazug üzeneteit.” A mi munkánk legfőbb értéke az volt, és az ma is, hogy a gyakorlatban bizonyítottuk, kevés forrással, önkéntességre alapozva is elkezdhetjük felvenni a harcot a pártállami propagandagépezettel. De a sikerhez még több ember kell, és persze sok más eszköz is a Nyomtass te is! mellett.
Az embereknek nem dolga, hogy kutakodjanak a valós hírek után. Egy demokráciában nem áradhatna hazugság a közszolgálati csatornákon. A Fidesz részben ezekre a kiszolgáltatott emberekre építi a hatalmát, nem véletlen a számszerű összefüggés: minél kevésbé iskolázottak egy faluban, annál többen szavaztak a Fideszre. De ezért nem őket kell hibáztatnunk; ők áldozatok.
magyarnarancs.hu: Létezik egyáltalán a Fidesz-propaganda által agymosott ember? Találkozott ilyennel? Ha igen, akkor ő hogyan viszonyul a Nyomtass te is!-hez?
LLJ: Sok ilyen ember él ma Magyarországon, és természetesen mi is rengeteggel találkoztunk közülük. A lakosság nagyon magas százalékának vannak szövegértési problémái, durvábban fogalmazva: funkcionális analfabéták. Nem ők voltak a mi célközönségünk. Mi azokat kerestük, akiknek csak információhiányuk volt. Úgy gondoltuk, ha ők megértenek valamit, akkor ezt a felismerésüket hatékonyan tudják majd továbbadni a környezetükben.
magyarnarancs.hu: Azt írják a választás utáni közleményükben, hogy egyértelműen a folytatás mellett döntöttek. De hozzáteszik, ez nem lesz könnyű, mert újra kell építeni a terjesztői hálózatukat, és biztosítani kell az újság kinyomtatásának és szállításának a költségeit is. Mennyi pénz és logisztika ez, és honnan lesz rá anyagi erőforrás?
LLJ: A világos cél, a valódi cselekvés lehetősége és szükségessége állította mellénk az emberek ezreit. És ugyanez nyitotta meg a pénztárcákat is. Sok száz kis és nagyobb adományozó tette lehetővé, hogy legyen pénz nyomtatásra, szállításra. Pedig ezek a kiadások hetente több millió forintot is elértek. Ahogyan nőtt az aktivitásunk, úgy nőtt a támogatás mértéke is. Ugyanez fog történni a jövőben is. Ha kiheverjük a vereséget, reális és fontos célokat tűzünk ki, akkor megint mellénk állnak majd a terjesztők és a támogatók is.
Úgy sejtjük, hogy a következő időszakban az innovatív kezdeményezések a civil szektorból fognak érkezni, rengeteg háttértárgyalás folyik a szervezetek között, és számtalan jó ötlet merült fel már a választás óta.
Közösen fogjuk megtalálni az értelmes cselekvés lehetőségét, ami hatékony és lelkesítő is lesz.
magyarnarancs.hu: Pártoktól független közösségi hetilapként és mozgalomként határozzák meg önmagukat. Közben a kampányban, de azon kívül is sokszor DK-s, jobbikos, momentumos és szocialista aktivisták is vitték a lapot a legkisebb településekre. Nincs itt valami ellentmondás?
LL J: A pártoktól való függetlenség számunkra azt jelentette, hogy nem szólhattak bele soha a szerkesztésbe, és nem támogattak minket pénzzel sem. Egyszerűen a pártok felismerték, az ő érdekük is, hogy hetente mindenhová eljussanak a valódi hírek. Sok pártaktivista, pártjelölt is segítette a terjesztői munkát. A lapban pártokkal soha nem foglalkoztunk. A kampányban azért is közöltük az egyesült ellenzék programját és cáfolataikat a folyamatos hazugságokra, mert akkor éppen ezeket akarta a hatalom elhallgatni a választók elől.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
