Gyulay Endre püspök szerint a kapitalizmus a világ igazi problémája

  • narancs.hu
  • 2022. április 29.

Belpol

„Most már olyan milliók mennek el, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ez tisztességes” – mondta a Szemléleknek adott interjúban a templomfelújításokra adott támogatásokról. Szó volt az „állványimádásról”  is.

Videointerjút készített a Szemlélek Gyulay Endre nyugalmazott katolikus püspökkel az egyházat, a hazai közéletet és a világot érintő problémákról. A beszélgetést többek között a Telex szemlézte.

Az 1930-ban felavatott szegedi dómmal egyidős püspök még a Horthy-rendszer idején választotta az egyházi pályát, a szocializmus idején végigjárva az egyházi hierarchiát 1987-ben szentelték püspökké. A rendszerváltás idején és után ismert közéleti szereplővé vált.

Az április 26-án közzétett interjúban többek között arról beszélt, hogy a GDP-alapú gazdaságtól el kellene jutni a szeretet- és igazságalapú társadalomig. Nem csak a magyar társadalom, de az egész világ legfontosabb problémájának a kapitalizmus működését tartja.

„A kapitalizmus mire épül? Arra, hogy én lenyomlak téged, és én ebből fejlődöm. Ez mi? Gyűlölet. Hogy nekem ebből hasznom lesz. Tehát ha ez nem szeretetre, nem segítésre, nem kiegészítésre megy, akkor máris baj van.”

 

Az interjúban szó van a jelenlegi kormányzat egyházpolitikájáról, a politika és az egyház kapcsolatáról. Gyulay Endre azt mondta, hogy ő 1987 óta minden választás előtt körlevélben buzdította a katolikusokat arra, hogy a hitük alapján szavazzanak, de egy párt nevét sem említette. A kérdésre, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a templomba járók többsége azért úgy érzi, a szószékről kifejezetten egy oldal támogatására biztatják őket, a nyugalmazott püspök azt mondta, tilos egy párt mellett prédikálni. 

Az interjúban elhangzik az „állványimádás” kifejezés: van olyan vélemény, miszerint az egyház célja megszerezni minél több ingatlant,  de aztán igazi funkciót nem talál az épületnek. Gyulay Endre szerint sem helyes az állam és az egyház túlzott összefonódása, de míg 1945 előtt a nemesség tartotta fenn a templomokat, a szocializmus után ezt a feladatot az államon kívül más nem vállalhatta magára. A támogatások felhasználásával szerinte is lehetnek problémák, ami pedig a templomfelújításokat illeti, úgy látja, „most már olyan milliók mennek el, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ez tisztességes”.

A püspök úgy látja, jó néhány katolikus gimnáziumra kár kiírni, hogy katolikus, hiszen a diákok közül kevesen járnak misére, és közöttük is még kevesebben tudnak ministrálni. Nem gondolja azt, hogy a keresztény szellemiség attól terjed, hogy egyre több egyházi fenntartású iskola lesz az országban. Úgy gondolja, az egyházi nevelésnek most szemlátomást mennyiségi, és nem minőségi a szemlélete.

 

 

Leadkép: Gyulay Endre ünnepi szentmisén a szegedi dómban 2017-ben. Fotó: MTI/Rosta Tibor

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.