Gyulay Endre püspök szerint a kapitalizmus a világ igazi problémája

  • narancs.hu
  • 2022. április 29.

Belpol

„Most már olyan milliók mennek el, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ez tisztességes” – mondta a Szemléleknek adott interjúban a templomfelújításokra adott támogatásokról. Szó volt az „állványimádásról”  is.

Videointerjút készített a Szemlélek Gyulay Endre nyugalmazott katolikus püspökkel az egyházat, a hazai közéletet és a világot érintő problémákról. A beszélgetést többek között a Telex szemlézte.

Az 1930-ban felavatott szegedi dómmal egyidős püspök még a Horthy-rendszer idején választotta az egyházi pályát, a szocializmus idején végigjárva az egyházi hierarchiát 1987-ben szentelték püspökké. A rendszerváltás idején és után ismert közéleti szereplővé vált.

Az április 26-án közzétett interjúban többek között arról beszélt, hogy a GDP-alapú gazdaságtól el kellene jutni a szeretet- és igazságalapú társadalomig. Nem csak a magyar társadalom, de az egész világ legfontosabb problémájának a kapitalizmus működését tartja.

„A kapitalizmus mire épül? Arra, hogy én lenyomlak téged, és én ebből fejlődöm. Ez mi? Gyűlölet. Hogy nekem ebből hasznom lesz. Tehát ha ez nem szeretetre, nem segítésre, nem kiegészítésre megy, akkor máris baj van.”

 

Az interjúban szó van a jelenlegi kormányzat egyházpolitikájáról, a politika és az egyház kapcsolatáról. Gyulay Endre azt mondta, hogy ő 1987 óta minden választás előtt körlevélben buzdította a katolikusokat arra, hogy a hitük alapján szavazzanak, de egy párt nevét sem említette. A kérdésre, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a templomba járók többsége azért úgy érzi, a szószékről kifejezetten egy oldal támogatására biztatják őket, a nyugalmazott püspök azt mondta, tilos egy párt mellett prédikálni. 

Az interjúban elhangzik az „állványimádás” kifejezés: van olyan vélemény, miszerint az egyház célja megszerezni minél több ingatlant,  de aztán igazi funkciót nem talál az épületnek. Gyulay Endre szerint sem helyes az állam és az egyház túlzott összefonódása, de míg 1945 előtt a nemesség tartotta fenn a templomokat, a szocializmus után ezt a feladatot az államon kívül más nem vállalhatta magára. A támogatások felhasználásával szerinte is lehetnek problémák, ami pedig a templomfelújításokat illeti, úgy látja, „most már olyan milliók mennek el, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ez tisztességes”.

A püspök úgy látja, jó néhány katolikus gimnáziumra kár kiírni, hogy katolikus, hiszen a diákok közül kevesen járnak misére, és közöttük is még kevesebben tudnak ministrálni. Nem gondolja azt, hogy a keresztény szellemiség attól terjed, hogy egyre több egyházi fenntartású iskola lesz az országban. Úgy gondolja, az egyházi nevelésnek most szemlátomást mennyiségi, és nem minőségi a szemlélete.

 

 

Leadkép: Gyulay Endre ünnepi szentmisén a szegedi dómban 2017-ben. Fotó: MTI/Rosta Tibor

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.