Gyulay Endre püspök szerint a kapitalizmus a világ igazi problémája

  • narancs.hu
  • 2022. április 29.

Belpol

„Most már olyan milliók mennek el, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ez tisztességes” – mondta a Szemléleknek adott interjúban a templomfelújításokra adott támogatásokról. Szó volt az „állványimádásról”  is.

Videointerjút készített a Szemlélek Gyulay Endre nyugalmazott katolikus püspökkel az egyházat, a hazai közéletet és a világot érintő problémákról. A beszélgetést többek között a Telex szemlézte.

Az 1930-ban felavatott szegedi dómmal egyidős püspök még a Horthy-rendszer idején választotta az egyházi pályát, a szocializmus idején végigjárva az egyházi hierarchiát 1987-ben szentelték püspökké. A rendszerváltás idején és után ismert közéleti szereplővé vált.

Az április 26-án közzétett interjúban többek között arról beszélt, hogy a GDP-alapú gazdaságtól el kellene jutni a szeretet- és igazságalapú társadalomig. Nem csak a magyar társadalom, de az egész világ legfontosabb problémájának a kapitalizmus működését tartja.

„A kapitalizmus mire épül? Arra, hogy én lenyomlak téged, és én ebből fejlődöm. Ez mi? Gyűlölet. Hogy nekem ebből hasznom lesz. Tehát ha ez nem szeretetre, nem segítésre, nem kiegészítésre megy, akkor máris baj van.”

 

Az interjúban szó van a jelenlegi kormányzat egyházpolitikájáról, a politika és az egyház kapcsolatáról. Gyulay Endre azt mondta, hogy ő 1987 óta minden választás előtt körlevélben buzdította a katolikusokat arra, hogy a hitük alapján szavazzanak, de egy párt nevét sem említette. A kérdésre, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a templomba járók többsége azért úgy érzi, a szószékről kifejezetten egy oldal támogatására biztatják őket, a nyugalmazott püspök azt mondta, tilos egy párt mellett prédikálni. 

Az interjúban elhangzik az „állványimádás” kifejezés: van olyan vélemény, miszerint az egyház célja megszerezni minél több ingatlant,  de aztán igazi funkciót nem talál az épületnek. Gyulay Endre szerint sem helyes az állam és az egyház túlzott összefonódása, de míg 1945 előtt a nemesség tartotta fenn a templomokat, a szocializmus után ezt a feladatot az államon kívül más nem vállalhatta magára. A támogatások felhasználásával szerinte is lehetnek problémák, ami pedig a templomfelújításokat illeti, úgy látja, „most már olyan milliók mennek el, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ez tisztességes”.

A püspök úgy látja, jó néhány katolikus gimnáziumra kár kiírni, hogy katolikus, hiszen a diákok közül kevesen járnak misére, és közöttük is még kevesebben tudnak ministrálni. Nem gondolja azt, hogy a keresztény szellemiség attól terjed, hogy egyre több egyházi fenntartású iskola lesz az országban. Úgy gondolja, az egyházi nevelésnek most szemlátomást mennyiségi, és nem minőségi a szemlélete.

 

 

Leadkép: Gyulay Endre ünnepi szentmisén a szegedi dómban 2017-ben. Fotó: MTI/Rosta Tibor

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.