Történelmi esemény előtt áll az egész magyar politikai élet, hiszen most először lesz országos szintű előválasztás. Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, már nyár elején lebonyolíthatják a pártok az ellenzéki előválasztást, ha nem, akkor szeptemberben – és ez tűnik valószínűbbnek. Arról, hogy milyen eszközökkel képes a hat párt kivédeni a Fidesz várható, előválasztást megnehezítő ellenkampányát, és hogyan tudják egymást között higgadtan koordinálni az ellenzéki együttműködést, az érintett pártok képviselői beszélgettek a Republikon keddi online eseményén.
Félrement válságkezelés
Mivel a mindennapokat a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság határozza meg, ezért az elkövetkezendő egy év fókuszában Dorosz Dávid (Párbeszéd) szerint is ezek a témák lesznek, pontosabban mérlegre kerül az az elrontott válságkezelés, amely káoszba vezetheti az országot. „Ezzel szemben kell majd egy olyan program, amely azt mutatja meg, hogyan lehet zöldebb, igazságosabb és demokratikus országot építeni”. Hajnal Miklós (Momentum) hozzátette, nem látja a Fidesz forgatókönyvét arra vonatkozóan, hogyan lehetne kivezetni az országot a válságból. Hajnal hangsúlyozta, hogy a Momentum nem pusztán azt szeretné, hogy ne Orbán Viktor legyen 2022-től is a miniszterelnök, hanem azt, hogy teljes rendszerváltás történjen.
„Azt a hatalmi szisztémát, uram-bátyám rendszert kell lebontani, amit Orbán felépített”
– fogalmazott Hajnal. Molnár Zsolt (MSZP) ugyanakkor úgy látja, az elkövetkezendő időszakban azokkal a kisemberekkel kell foglalkozni, akik létbizonytalanságban élnek és nehezen érintette őket a karantén helyzet, azokkal, akik a járványhelyzet egyértelmű vesztesei. Viszont Molnár szerint már önmagában az előválasztás is „slágertéma” lesz, hiszen korábban csak 2019-ben a főpolgármesteri jelöltekkel kapcsolatban láthattak ilyet a választók. Továbbá Molnár kiemelt témává szeretné emelni az önkormányzatiság leépítését és a korábban is aktuális jogállamisági kérdéseket, mint a sajtószabadság vagy az alkotmánybíróság függetlensége. Ungár Péter (LMP) pedig azt mondta, a klímaváltozást érintő problémák is vissza fognak térni a fókuszba, hiszen szerinte nem történtek olyan lépések a kormány részéről, amelyek segítették volna a globális felmelegedés elleni küzdelmet.
Arról, hogy az ellenzéki előválasztás, pontosabban a pártok közötti egyeztetések hol tartanak, túl sok konkrétumot nem tudtunk meg, bár Sebián-Petrovszki László (DK) sietett leszögezni, hogy például a közös ellenzéki program kidolgozása „iszonyú jól halad” és arra törekednek, hogy a közös miniszterelnök-jelölt mögött „világos és egyértelmű” program legyen, amely valódi alternatívát nyújt az elmúlt több mint tíz év Fidesz-kormányaival szemben. Brenner Koloman (Jobbik) ezzel kapcsolatban megemlítette, az a kérdés még nem dőlt el, hogy a végleges miniszterelnök-jelölt pártja programjával vagy a közös ellenzéki programmal fog nekiindulni az igazi, Orbán elleni megmérettetésen.
Ami az előválasztás technikai részét illeti, az már biztos, hogy a miniszterelnöki előválasztás kettő, az egyéni képviselőjelölti pedig egyfordulós lesz. A szavazás módja pedig várhatóan hasonló lesz a korábbi főpolgármesteri előválasztáshoz,
azaz közterületen, sátrakban lehetne szavazni, de azt, hogy online pontosan hogyan adnak lehetőséget a szavazásra, még nem tudni.
Hajnal Miklós szerint nagyon körülményes volt a korábbi online voksolás, annál egyszerűbb rendszert szeretnének.
Sebek nélkül megúszni
„Az előválasztás jó dolog, de nem megoldás mindenre” – állítja Ungár Péter, aki szerint nagyon nagy munkába fog kerülni az, hogy a hat ellenzéki párt az előválasztás után is megőrizze egységét. Ungár egyelőre lát erre akaratot, de szerinte akarat mellett bölcsesség is kell ehhez. Dorosz Dávid is hasonló véleményen van, szerinte az előválasztás után egységes, fegyelmezett és fókuszált kampányt kell folytatnia a hat pártnak, amire az elmúlt évtized választásai során az ellenzék részéről nem volt példa.
Mindezt pedig régóta tapasztalt ellenszélben kell megtenniük. Ungár Péter szerint az ellenzéki pártok számára a megyei lapok által közölt propaganda az egyik legnagyobb hátrányt okozó tényező, emellett természetesen az, hogy az ellenzéki pártok jóval szűkösebb anyagi lehetőségekkel indulnak neki a kampánynak, illetve a Fidesz rendelkezik olyan egységes választói bázissal, amely biztosan elmegy majd szavazni a 2022-es választáson. „A Fidesz mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne veszítse el a jövő évi választásokat és ennek érdekében mindent fel fog vonultatni ellenünk. Nem lesz hiány negatív kampányból és álhírgyártásból sem” – véli Dorosz, hozzátéve, hogy minderre fel is fogják készíteni a végleges jelölteket. Ugyanakkor az előválasztás intézménye Dorosz szerint nagy lökést adhat a 2022-es választáshoz. Mint mondja, az egyéni választókerületben a helyiekkel közösen fogják kiválasztani az induló jelölteket, véleménye szerint ezt a választást az ellenzék „terepen” tudja megnyerni, vagyis muszáj bevonni a választókat is a folyamatba. „Egy bizonyos pontig lehet csak az embereket hülyének nézni, ezzel a válsággal ez a pont el is érkezett” – mondja a Párbeszéd politikusa, aki szerint
a választóknak nehéz azt bemesélni, hogy jól működik a válságkezelés, amikor családok mennek tönkre, közben a kormány különböző oligarchákhoz talicskázza ki a közpénzt.
Azt, hogy helyben mennyire fontos ott lenni, Sebián-Petrovszki László sem vitatja, sőt, úgy fogalmazott, van olyan település, ahova a postás azért nem viszi ki a DK-s szórólapokat, mert a fideszes polgármester megtiltotta azt.
Ugyan még nagyon az elején vannak a pártok a közös munkának, már most kirajzolódni látszik, mennyire nehéz lesz a pártérdekeket a közös érdek alá helyezni. Ezt jól mutatja Zugló esete, ahol elég hamar konfliktus alakult ki a Momentum és az MSZP között, miután a Momentum bejelentette, hogy Hadházy Ákost indítja az előválasztáson, annak ellenére, hogy Zuglóban 2018-ban magabiztosan nyert a szocialista Tóth Csaba. Hajnal Miklós úgy vélte, ezeket a feszültségeket „rengeteg türelemmel és egyeztetéssel” kell kezelni, véleménye szerint Hadházy Ákos elegánsan kezeli a kialakult konfliktust, míg Tóth Csaba Hadházy támadásával kapcsolatban „öngólt rúgott”. Mindenesetre Hajnal úgy látja, higgadt fejjel kellene mindehhez közeltíteni és arra figyelni, hogy ne mérgeződjön meg az ellenzéki együttműködés. Ezzel szemben Molnár Zsolt úgy reagált: majd a választók eldöntik, hogy ki lőtt öngólt. Általánosságban viszont egyetértett Hajnallal abban, hogy kezelni kell az ellenzék egymás közti versengését. Mint mondja, ha már bokszmeccsre kerül sor, figyelni kell arra, hogy az ne egy kocsmai verekedés szintjén legyen. Ennek ellenére örül, hogy Zuglóban versenyhelyzet alakult ki. Ungár Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a pártok közötti versenynek programalapúnak kell lennie, nem szabad, hogy egy esetleges konfliktus személyeskedésbe, vádaskodásba csapjon át. A jobbikos Brenner Koloman szerint pedig „bölcs visszafogottságra” van szükség ilyenkor. „Értem, hogy az előválasztás jó alkalom arra, hogy egy politikai bástyát elhódítson egymástól az ellenzék, de rendkívül károsak ezek a konfliktusok, elég, ha arra gondolunk, hogy ezeket a Fidesz felnagyíthatja” – teszi hozzá.
Sebián-Petrovszki László ezzel kapcsolatban reméli, hogy elszigeteltek és ritkák lesznek ezek a belharcok, Dorosz Dávid pedig egyenesen azt mondja, nem jó, ami jelenleg Zuglóban megy. „Vigyáznunk kell egymásra, a jelöltjeinkre és a pártjainkra is. A legfontosabb, hogy fenntartsuk az együttműködés egységét és konstruktivitását. A lehető legkevesebb sérülést kell egymásnak okozni” – mondja Dorosz, aki elismeri, hogy ezen még van mit dolgozniuk az ellenzéki pártoknak.
