Egy előre, egy hátra

Pluszjogokat adna a kormány az oltalmazott státusszal rendelkezőknek, bár ezzel párhuzamosan szigorú kötelezettségeket is bevezetne. A módosításokat uniós kötelezettségek miatt kell végrehajtani.

Egy augusztus közepén készült törvénymódosító javaslat a jövőben több joggal ruházná fel az oltalmazott státusszal rendelkezőket. A jövőben az oltalmazottakat (a menekültekhez hasonlóan) belföldi jogállás illetné meg, plusz családtámogatásban is részesülnének. De szigorítana is a rendszer, ami a Helsinki Bizottság munkatársa szerint könnyen megalázó helyzetekhez vezethet. A ter­vezett módosítás felemássága ellenére is némi előrelépés a nem­egyszer életszerűtlen elemeket is tartalmazó, hatályos szabályozáshoz képest.

 

Régóta jönnek

Ha Magyarországon egy menedékkérőnek nem utasítják el a kérelmét, akkor az alábbi három státusz valamelyikéhez juthat. A legnagyobb biztonságot nyújtó menekültstátuszra az a külföldi személy jogosult, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése, vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt hazájából eljött, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja szülőhazája védelmét igénybe venni. E státusz határozatlan idejű, a menekültként elismertek belföldi jogállásúnak minősülnek, azaz vállalhatnak munkát, tanulhatnak a felsőoktatásban és szavazhatnak a helyi önkormányzati választásokon. Az oltalmazott státusz öt évig érvényes, lejárta után a hatóság felülbírálja a jogosságát. Ebben olyan külföldi személy részesülhet, akit hazájában súlyos sérelem érne – ennek számít a halálbüntetéssel fenyegetés, a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve büntetés alkalmazása; valamint a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetett­sége. A harmadik elnyerhető státusz a befogadotti: ezt az kaphatja meg, aki az állampolgársága szerinti országba átmenetileg nem küldhető vissza (például mert az előbbiekhez hasonló sérelem érné), és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadná. A fenti feltételeknek megfelelő személyek védelmét a nemzetközi jog egyik alapelve, a non-refoule­ment, azaz a visszaküldés tilalmának elve biztosítja.

A KSH adatai szerint 1988 és 1990 között csaknem ötvenezren jelentkeztek a menekültügyi hatóságoknál, szinte kivétel nélkül román állampolgárok, és 90 százalékban magyar nemzetiségűek. 1991-től csökkent a számuk (1991-ben már csak 500 fő), 1994 után pedig évente kevesebb mint tízen érkeztek Romániából. Akkor már a délszláv háborúk elől menekülők jöttek: 1991-ben a státuszt kérők 90 százaléka Jugoszláviából érkezett, igaz, többségük a konfliktus rendeződése után visszatért hazájába.

Magyarország 1998 óta fogad be menekülteket Európán kívülről, például Afganisztánból és Irakból. 2000 és 2007 között 34 913 személy érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy menekültként elismerjék. 2005-től azonban évente átlagosan kevesebb mint a felére esett vissza a menekültként érkezők száma. 1995–1999 között a 27 897 kérelmet benyújtóból 884-en kaptak menekültstátuszt; 2000 és 2004 között nagyjából hasonlóan alakultak az arányok, a 2004–2007 közötti időszakban a 7145 esetből 365 alkalommal született a menekülteknek kedvező döntés. 2000-től egyébként a hazánkba lépő menekültek több mint 80 százaléka már illegálisan lépte át a határt, míg az ezredforduló előtt egyértelműen a legális határátlépés volt jellemző.

Idén drámaian nőtt a menedékjog iránti kérelmek száma: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) 2015. január 1-jétől 2015. szeptember 7-ig 155 484 ilyen beadványt regisztrált. Ebből 64 696 esetben megszüntették az eljárást, 88 személy menekültstátuszt kapott, 218-at oltalmazottként ismertek el, négyen befogadottak lettek, 1914 kérelmet pedig elutasítottak. A 88 menekült között 12 szír és 14 afgán van, az oltalmazottak között 79 a szírek száma. „A szírekkel kapcsolatban érdekesen jár el a BÁH, ugyanis a legtöbb országban a szír menekültek egytől egyig a legmagasabb védelmet kapják meg, vagy­is menekültstátuszban részesülnek. Itthon azonban jellemzően oltalmazottként ismer el a hivatal sorköteles életkorban lévő, 16–45 év közötti fiatal fiúkat és férfiakat, arra hivatkozva, hogy ezeket az embereket azért nem illeti meg nagyobb védelem, mert nincsenek durvább veszélynek kitéve társaiknál, a háború azonos borzalmai elől menekülnek ők is. Csakhogy ez nem igaz, mert ezek az emberek a besorozás elől menekülnek, tehát nem azonos az üldözés veszélye egy gyilkolásra kényszerített fiatalnál és a bombázások elől menekülő, katonai szolgálatra nem kötelezhető szírnél – mondja Somogyvári Zoltán, a Helsinki Bizottság jogi előadója. – Sok szír férfi emiatt bírósághoz fordul, és sajnos azt látom, hogy a jogilag megegyező ügyek elbírálása nem azonos: van olyan bíró, aki megítéli az oltalmazott személynek a menekültstátuszt, és van olyan, aki nem.”

 

Fordulópont

2014. január 1. előtt a menekültek havonta legfeljebb 28 500 forint rendszeres támogatást kaphattak; de ezért kötelesek voltak magyar nyelvi órákra járni, és legalább az órák 70 százalékán részt venni. A tanórák azonban gyenge minőségűek, erről az UNHCR 2012. áprilisi, a magyar menekültügyi rendszerről szóló jelentése is megemlékezik. Az óralátogatásokhoz kötött csekély havi tá­mogatáshoz egyébként járt havi 28 500 forint lakhatási támogatás is, amelyben akkor részesülhettek a menekültek, ha rendelkeztek a bérbe adott lakások tulajdonosai által kiállított számlával. A MigSzol szerint ez meglehetősen életszerűtlen rendelkezés volt, hiszen figyelmen kívül hagyta a realitá­sokat (az albérletek árszínvonalát és a számlaadási készséget).
A lakhatási nehézségek következtében számos menekült hajléktalanná vált, erről az UNHCR és az ombudsman is tett közzé jelentéseket: utóbbi 2011-ben kérte a BÁH-ot, a Belügyminisztériumot és Budapest polgármesterét, hogy szüntessék meg ezt az állapotot. Afgán menekültek többször is tüntettek azért, hogy havonta olyan összeget kaphassanak, amelyből valós esélyük van lakást bérelni és megélni.

2014. január elsején aztán megszületett az új rendszer, benne az integrációs szerződés intézményével. Ha valaki egyedülállóként megkapta a menekült- vagy az oltalmazotti státuszt, jogosulttá vált – amennyiben Magyarországon tervezett maradni – havi 90 ezer forint támogatásra, ami a támogatás két éve alatt félévente 22 500 forinttal csökken. Lehetett összegátcsoportosítást is igényelni, amit mindenki meg is tett: így az első összeg 216 ezer forint volt, amennyiből a tábort elhagyó menekült már nagyobb eséllyel fizethetett bérleti díjat és kauciót. Persze, előfordultak visszaélések is. „Sajnos, több esetben megtörtént, hogy a 216 ezer forint felvétele után elhagyták az országot. Emiatt a BÁH a kollektív büntetés elvét alkalmazta, vagyis lefelezte az első havi összeget 108 ezer forintra, ez azonban kevés ahhoz, hogy egy menekült sikeresen kiköltözzön a táborból” – mondja a Helsinki Bizottság munkatársa. „Az integrációs szerződéssel járó feladatok a családsegítőkhöz kerültek, akik a Helsinki Bizottságnak arról számoltak be, hogy semmilyen szakmai segítséget, pluszembert vagy tolmácsot nem kaptak ehhez. Egy-egy szociális munkásnak eleve több száz magyar ügyfele volt, ezért az újonnan megkapott kliensekkel egysze­rűen nem tudnak érdemben foglalkozni” – mondja Somogyvári.

Szándék van

Az augusztusi törvénymódosító javaslat értelmében a jövőben az oltalmazottakat (a menekültekhez hasonlóan) belföldi jogállás illetné meg, plusz családtámogatásban is részesülnének. A kormány ugyanakkor kötelezné a menekülteket és oltalmazottakat, hogy fizessenek havonta társadalombiztosítást maguk után, ha megkötötték az integrációs szerződést, amely egyébként a jövőben közokiratnak minősülne, tehát a valótlan adatok megadása bűncselekménynek számítana. A védelem alá eső személyeknek továbbá jelentkezni kellene az állami foglalkoztatási szervnél, és kötelesek lennének elfogadni a felajánlott közfoglalkoztatást. Somogyvári szerint a módosítás e része több sebből vérzik. „A törvény nem tartalmaz semmilyen garanciát, ami a menedékkérők és a menekültek sajátos helyzetének megfelelő munkavégzést biztosítaná. Nincsen szó arról, hogy egy család esetén csak a családfőt köteleznék-e közfoglalkoztatásra, vagy mondjuk mindkét szülőt, vagy akár minden 16 éven felüli gyereket is. Arról sincs szó, hogy mi van akkor, ha egy menedékkérő vagy menekült nő még sohasem dolgozott korábban. A törvény nem szól arról sem, hogy a munkáltató és a menedékkérő vagy menekült közötti kommunikáció során lesz-e tolmács igénybevételére lehetőség.” A tervezet továbbá arról sem rendelkezik, hogy lesznek-e olyan képzett mediátorok, akik kezelni tudnák a menekült és a munkáltató kö­zötti kulturális különbségeket. „Azt sem látom a tervezetben, hogy a jövőben foglalkoznának-e azzal, hogy felmérjék a menekültek kompetenciáit és képességeit, ennek hiányában pedig félő, hogy mindenféle megalázó munkára kényszerítenék őket” – véli Somogyvári.

A különböző pluszjogok és -kötelezettségek mellett a kormány bevezetné a „különleges eljárási igényekkel rendelkező személyek” jogi kategóriáját: aki sze­xuális irányultsága, fogyatékossága, súlyos betegsége, mentális zavara vagy az elszenvedett erőszak következményei miatt csak korlátozott mértékben tudna élni jogaival, az például a menekültügyi eljárás során speciális, érzékenyebb meghallgatásban részesülne. „A jövőben remélhetőleg tényleg szakszerűbb beszélgetésben lehet részük például a melegeknek. Eddig elég botrányos meghallgatások is előfordultak, volt, hogy szinte már perverz részletességgel vájkáltak a meleg menedékkérők szexuális életé­ben, és orvosi esetnek tekintve pszichológushoz küldték őket” – emlékezik vissza a Helsinki Bizottság munkatársa.

Ha a parlament elfogadja a törvénymódosító javaslatot, amelyet egyébként az európai uniós kötelezettségek végrehajtása érdekében szükséges megtenni, akkor a jogok kiterjesztése nemcsak a jövőben sikeres elbírálás alá eső oltalmazottakat illetné meg, hanem a már státusszal rendelkezőket (és a menekülteket) is. Igaz, szeptember 15. óta elvétve akad pozitív menekültügyi döntés, az elutasított személyeket ugyanis nem egyszerűen nem engedik be az országba, hanem egy évre ki is tiltják őket a schengeni övezetből. Két hete pedig már a regisztráció sem működik, hiszen a magyar állam menekültek ezreit fuvarozza egyből, a belépésük után az osztrák határhoz. Azért a jövőben akadhat esély: a törvénymódosító javaslat szerint ha egy menedékkérő embercsempészeket ad a hatóságok kezére, akkor cserébe humanitárius célú tartózkodási engedélyt, ellátást és támogatást kapna.