Egy felmérés igazolja: a magyarok nem hisznek a Soros-terv létezésében

  • narancs.hu
  • 2017. október 20.

Belpol

Lehet, hogy hiába nyomják fullba’ a propagandát.

A Magyar Nemzet számára készített felmérést az Iránytű Intézet, amelyből kiderül, hogy a választók nagyobb része szerint nincs is olyasmi, amiről a kormány „Soros-tervként” beszél. A megkérdezettek

43 százaléka ugyanis azt mondta, hogy ilyen terv nincs,

kicsivel kevesebben, 39 százaléknyian azonban úgy gondolják, inkább létezhet a kormánypárt által manapság állandóan, a tévében, a rádióban, az újságban, az utcán, nemzeti konzultációban és az ország 200 lakossági fórumán szajkózott terv.

Érdekes, hogy bár a Fidesz–KDNP-szavazók kétharmada hisz a Soros-terv létezésében, míg köztük is vannak 16 százaléknyian, akik szerint mindez csak kitaláció. Az ellenzékiek között a legtöbben a Jobbik-szimpatizánsok közül hiszik el, hogy tényleg van ilyen koncepció.

A felmérés szerint a választók többsége, pontosabban 57 százaléka inkább rossz ötletnek tartja az októberben elindult nemzeti konzultációt, míg 30 százalék inkább jónak. Sőt, még a kormánypártok bázisában sem elsöprő a támogatottsága a konzultációnak, mindössze 57 százalékuk állt csak ki mellette,

29 százaléka a fideszes voksolóknak viszont nem tartja szükségesnek.

Úgy tűnik tehát, hogy a magyarok inkább Navracsics Tibor álláspontját osztják, aki nemrég kimondta: Soros-terv nincsen, ilyesmiről nem tárgyalnak az Európai Bizottságban.

Orbán ezt nem köszöni meg: Navracsics mondja ki, hogy nincsen semmiféle Soros-terv

Szerinte kampányfogás a sorosozás. Navracsics Tibort, az Orbán-kormány korábbi külügyminiszterét, a három éve az Európai Bizottságba száműzött fideszes politikust kérdezte a Hír Tv arról, hogy téma-e a bizottságban Soros György. A válasz: nem, egyáltalán nem téma. És persze az sem igaz, amit a kormány állít, vagyis hogy a bizottság hajtana végre valamiféle „Soros-tervet".

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?