Egy újonnan felállított bizottság vizsgálja, hogy érdemes-e budapesti olimpia megrendezésére pályázni

  • MTI
  • 2021. január 27.

Belpol

Ha a pályázás kilátásai pozitív eredménnyel kecsegtetnek, akkor „kiterjedt társadalmi vitára lesz szükség”.

Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége szerdai ülésén döntött a Budapest 2032 bizottság létrehozásáról, amelynek vezetőjévé Szalay-Berzeviczy Attilát választották. A szervezet honlapjának beszámolója szerint a bizottság létrehozásáról, valamint elnöke és tagjainak megválasztásáról a grémium egyhangúlag döntött.

„Idén olyan évhez érkeztünk, amikor kijelenthető, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság nem végezné jól a feladatát, ha nem foglalkozna komolyan a 2032-es olimpia megpályázását és megrendezését megelőző kérdésekkel, ne állítana fel erre vonatkozóan egy csapatot, és ne tenne lépéseket arra vonatkozóan, hogy az ügyet és annak feltételrendszerét szervezeti keretein belül alaposan megvizsgálja” – nyilatkozta Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke. Hozzátette, az eddigi tapasztalatok alapján az várható, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hét évvel korábban, azaz 2025-ben dönt majd a 2032-es helyszínről, tehát a pályázó városoknak jelen rend szerint, legkésőbb 2023-ban jelezniük kell pályázati szándékukat.

A kérdés átgondolására és körültekintő mérlegelésére a MOB nyolctagú bizottságot hozott létre, amelynek elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke lett. A további tagok is a gazdasági élet szereplői közül kerültek ki. „A bizottság feladata kizárólag annak a kérdéskörnek az átfogó vizsgálatára terjed ki, hogy lehetséges-e, illetve érdemes-e Budapestnek megfontolni azt, hogy beadja-e a 2032-es nyári olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatát. Egy minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmány elkészítése és bemutatása a fő feladat, ami másfél éves komplex folyamat lesz, amiben a korábbi pályázatok minden elemét újra kell gondolni. Fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy mit tudunk, és az mire elég” – fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila.

Vékássy Bálint MOB-főtitkár hozzátette, a bizottság létrehozása teljes mértékben önálló és független kezdeményezés, és ha a pályázás kilátásai pozitív eredménnyel kecsegtetnek, kiterjedt társadalmi vitára lesz szükség, hiszen egy olimpia és paralimpia megrendezése a teljes országot hét éven át megmozgató nemzetgazdasági vállalkozás. „Ehhez természetesen állami garanciára is szükség van” – nyilatkozott a főtitkár. Az elnökségi ülésen más témák is napirendre kerültek, így például az, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések a tokiói és pekingi olimpiával kapcsolatban: legutóbb múlt pénteken volt egyeztetés a NOB és a nemzeti olimpiai bizottságok között. „Legyen mindenki előtt világos, hogy Tokióban idén nyáron olimpia lesz” – jelentette ki Kulcsár Krisztián. A sportvezető a koronavírus elleni oltással kapcsolatban az mondta, hogy azt az olimpiára készülő sportolóknak a NOB és a MOB sem teszi kötelezővé, de ajánlja.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.