Abszurdisztán: a kormányban évekig nem találták a Rákosiék által elüldözött világhírű fizikus állampolgárságát

Belpol

A magyar kormányszervek pocsékul dolgoztak, a honi tudósok pedig hiábavalóan küzdöttek a világhírű magyar tudós, Bay Zoltán fizikus magyar állampolgárságának visszaadása érdekében. Akiről eddig úgy tudtuk, hogy több mint negyedszázada amerikai állampolgárként fekszik egy gyulai temetőben. Ez nem így van. Abszurd, Bay munkásságához méltatlan történet következik.

Bay Zoltán világhírű tudós állampolgársági kálváriájáról már tavaly beszámoltunk Egy „amerikai” Gyulán – A világhírű tudós negyedszázad után sem kaphatta vissza magyar állampolgárságát címmel.

A fizikus, aki a gyulai temetőben nyugszik, a 20. század magyar és a világ tudományos életének egyik meghatározó alakja volt, Bay a második világháborút követő kommunista hatalomátvétel után emigrált Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba.

Rákosi és Kádár áldozata

Bayt a Rákosi-rendszer 1949-ben megfosztotta állampolgárságától, az erről szóló határozatot belügyminiszterként Kádár János jegyezte. Egyben kizárták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) testületéből is.

A magyar származású amerikai tudós azonban felül tudott emelkedni régi sérelmein, mert mindezek ellenére már a rendszerváltás előtt is többször járt Magyarországon, először emigrálása után negyedszázaddal, 1973-ban. 1986-ban a Magyar Műszaki Világtalálkozó díszvendége és előadója volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az MTA 1989-ben visszafogadta tagjai sorába.

Bay Zoltán 1986-ban a Magyar Műszaki Világtalálkozó díszvendége volt

Bay Zoltán 1986-ban a Magyar Műszaki Világtalálkozó díszvendége

Fotó: mti.hu

Bay végakarata

Új hazájában hatalmas tudományos karriert futott be az 1900-ben – a ma már Gyulához tartozó, akkor önálló településként létező – Gyulaváriban született Bay Zoltán.

Ám Bay ellentmondásos viszonya a diktatúra útjára lépett hazájával nem ért véget a rendszerváltással. Tavaly meglepő dolgok derült ki arról, hogyan viszonyult a magyar állam a világhírű fizikushoz. 2018. május 24-én tudományos konferenciát rendeztek Gyulán, Bay szülővárásában annak alkalmából, hogy egy, a tudósról készült festményt avattak a polgármesteri hivatal dísztermében. Ezen az eseményen Bársony István akadémikus hívta fel a figyelmet, hogy Bay magyar állampolgársága továbbra is rendezetlen.

Holott az 1992-ben Washingtonban elhunyt tudós végakarata az volt, hogy szülőhelyén, Gyulán, a gyulavári városrész temetőjében temessék el. Erre 1993-ban került sor, a szertartáson megjelent mások mellett Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke, Marx György akadémikus, az MTA főtitkára, Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter és Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke. Bársony István 25 évvel később hangsúlyozta, a magyarországi temetőben még mindig amerikai állampolgárként nyugszik a 20. század meghatározó magyar fizikusa.

Az akadémikus segítséget kért a politikusoktól

Bársony tavaly mesélte el, hogy több mint két éve küzdenek is azért, hogy Bay posztumusz visszakaphassa magyar állampolgárságát, de erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak. Az első lépéseket 2016-ban Haraszti Pál tette meg, aki petíciót indított annak érdekében, hogy Bay ismét magyar állampolgár legyen.

Bársony István, akadémikus, aki szóvá tette

Bársony István akadémikus

Fotó: mta.hu

Sokáig azt hitték, ennek oka a magyar állampolgárságról 1993-ban elfogadott törvény, amely nem biztosít lehetőséget arra, hogy bárki posztumusz visszakaphassa állampolgárságát. Az állampolgárság visszaállításának lehetetlenségéről a magyar kormányszervek hivatalosan tájékoztatták Bay Zoltán özvegyét, Bay H. Júliát. Ezt követően az özvegy írt egy levelet Harasztinak, amelyben értetlenségének adott hangot, hogy a Rákosi-rendszer más intézkedéseit már régen eltörölték, de egy bosszúból elvett állampolgárság visszaállítása nem lehetséges. A 2018-as gyulai konferencián Bársony István minden politikust arra kért, hogy segítsen az ügyben.

A Narancs.hu tavalyi Bayról szóló cikkének írásakor megkerestük Bársonyt, aki válaszlevelében megjegyezte: „időközben az  ügyben szerencsés fordulat készül, így hamarosan sor kerülhet a megfelelő jogi megoldás kimunkálására.” Viszont jelezte, hogy nem szeretné, „ha ezt a folyamatot nyilatkozatokkal zavarnánk meg.”

Elmúlt egy év

Egy év elteltével kerestük meg ismét Bársony István akadémikust, hogy rendeződött-e Bay állampolgársági ügye. Az akadémikus örömmel számolt be az ügyben bekövetkezett fordulatról, ám válasza furcsa és meglepően rövid volt, amiből arra következtettünk, még sincs minden rendben.

„Pár hete értesítették hivatalosan a családot, hogy  Dr. Bay Zoltán magyar állampolgársági ügye rendeződött. A család ezt a miniszteri értesítést nagy örömmel nyugtázta és minden közbenjáró segítségét köszöni. A családdal és a Bay Zoltán emlékét tisztelőkkel együtt a döntés számomra is  megnyugvást jelent, azaz  minden további akció szükségtelen, az ügyet lezártnak tekintjük” – írta a Narancs.hu-nak az akadémikus.

Amikor pontosító és a történtek magyarázatát érintő kérdéseket tettük fel, akkor homályban hagyva a történtek lényegét, csupán azt írta: „Mi, akik az ügyet magát nézzük, boldogok vagyunk az eredménnyel. Nem tisztem firtatni a dolgokat és több részletet sem tudok, mint amit írtam Önnek. Részemről az ügy le van zárva.”

A válasz máshonnan érkezett

A pontosító válasz máshonnan érkezett. Néhány nappal ezelőtt a gyulavári temetőben a békési fürdőváros vezetése és civilek emlékeztek meg Bay sírjánál a tudós születésének 119. évfordulójáról. Márky-Zay Lajos, nyugalmazott iskolaigazgató, Bay-kutató a sírnál felidézte, hogy Bay Zoltánnak a kommunista diktatúra miatt kellett elhagynia a hazáját, ezért fosztották meg az állampolgárságától.

Márki-Zay Lajos, az elkötelezett Bay-kutató

Márki-Zay Lajos, az elkötelezett Bay-kutató

Fotó: youtube.com

Megjegyezte, hogy a kérdést újból megvizsgálta a Miniszterelnökség, majd kiderült: az állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló 1990-es törvény értelmében a tudós is visszakapta állampolgárságát, az özvegyét rosszul tájékoztatták.

Magyarán az 1990 óta eltelt közel 30 évben az ügyben hibát hibára halmoztak a magyar kormányszervek, amelyek a hatályban lévő idevonatkozó törvényekkel sem voltak tisztában és/vagy félreértették azokat. Így nemcsak kegyeletsértő módon tájékoztatták az özvegyet, de a bolondját járatták azokkal a jó szándékú tudósokkal, akadémikusokkal és civilekkel, akik 2016-ban elindították és az utóbbi három évben képviselték a kezdeményezést, hogy Bay visszakaphassa állampolgárságát.

Abszurdisztán: Magyarország

A történet abszurditása, hogy ez az ügy egy 1990-ben hozott törvénnyel már megoldódott, s így élete utolsó éveiben úgy volt ismét magyar állampolgár Bay Zoltán, hogy erről ő maga sem tudott. És senki más sem. Innen már valamelyest érthető Bársony István sok konkrétumot nélkülöző, nem egy esetben csak sejtető válasza.

Az ügy hátterében az áll, hogy magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény alapján – nagyon sok mindenki más mellett – Bay Zoltán állampolgárságának megvonása is hatályát vesztette.

Hosszú hetekkel ezelőtt Bay állampolgársága ügyében levelet írtunk a Miniszterelnökség sajtóosztályára. Választ onnan azóta sem kaptunk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.