"Félnek az öregek, estefelé ki se merünk jönni, mert fel-alá autókáznak, káromkodnak az emberre. A felnőttekkel nincs baj, csak a gyerekekkel, mert nem nevelik őket. Gyerekkora óta ismerem az öszszes Sztojkát, együtt nőttek fel a lányommal, ismertem az apjukat is, az ő idejében rend volt" - Mariska néni nem árulja el a vezetéknevét. A 71 éves asszony a Petőfi utca közepén lakik: ebben az utcában él a település roma lakosságának közel felét kitevő Sztojka család, ám az utca vegyes. Mariska néni szerint 23 házba törtek már be, gyakran csak szórakozásból; bedobják kővel és bemásznak. Ezért haragszanak a cigányokra a lacházaiak, nem a Nórika halála miatt. "A gyerekek örökösen kint vannak az utcán, gyönyörű udvaruk van, de fölveti a gaz. A kicsik eldobálják a kólásdobozokat. Délután az öregek nem tudnak pihenni tőlük. A Csaba kivételével az összes férfi ült, a Miklós majdnem tíz, a Gyuszi öt és fél évet. Ez nem szegénység, hát mekkora autóik vannak? Igaza van a polgármesternek, mégis őt szidják" - Mariska néni hirtelen elhallgat, amint az egyik Sztojka fiú elhalad a háza előtt.
"Mariska néni, a cigány lehet, hogy betör vagy lop, de nem öl. Mi vittük be a fiúkat a rendőrségre, hát miért nem hittek nekünk? Hát ismernek" - Sztojka Péter Mariska nénitől néhány háznyira lakik.
"De Petikém, mi az erőszak ellen vonultunk fel, nem a cigányok ellen!"
"Mariska néni, akkor miért mondta a polgármester, hogy a magyarokat agyonverhetik, meg-gyalázhatják, leköphetik, hogy elég volt a roma erőszakból? Miért beszél félre Mariska is?"
"Petikém, hát ki bántott benneteket? Senki se bántott."
"Azért Mariska néni, mert maguk félnek tőlünk. Bosszúállónak, primitívnek tartanak minket. Az a baj, Mariska néni, hogy a magyarok itt utálják a cigányokat, a polgármester meg ezt használta ki. Mariska is elhúz tőlünk, pedig maga mindig mellettünk volt. Ha cigány csinál rosszat, csak az a hír."
"Petikém, amíg apád, a Guszti élt, micsoda rendet tartott köztetek? Olyan szomszéd volt, mint egy magyar se. Beparancsolt titeket, ha aludni akartunk, pedig neki is tíz gyereke volt. Baj van a gyerekeitekkel, tiszteletlenül beszélnek. Minden magyar el akar költözni innen."
"Fajgyűlölők lettek a magyarok, idehívják a gárdát."
"De hát nem jöttek erre, Petikém! Én nem pártolom őket. De van, aki tart tőletek."
"Mi is félünk maguktól, Mariska néni."
Mindenki tudja
H. Nóra holttestére tavaly november 23-án bukkantak rá a kiskunlacházi művelődési házhoz közeli erdős területen. A 14 éves lányt megerőszakolták és megfojtották. Nóri hajnali háromkor a helyi diszkóból sétált haza; barátai el akarták kísérni, de ő inkább egyedül ment. Rokonoknál aludt volna, szülei délelőtt kezdtek el telefonálgatni, hogy hová tűnt a lányuk. Meztelen holttestére még aznap délután rábukkantak. A településen mindenki tudni vélte, hogy az elkövetők cigányok voltak. Nóra pillanatokon belül Szögi Lajos, az Olaszliszkán romák által meggyilkolt tanár mellé került a cigánybűnözés áldozatainak sorában - emlékhelyén máig ott van Szögi Lajos koszorúja. A szélsőjobboldali portálokon és a jobboldali sajtó egy részében elszabaduló cigánygyűlöletet a helyi polgármester, Répás József is szította. Répás fáklyás felvonulást szervezett, amelynek jelszava az "Elég volt az erőszakból" volt. A sok ezer fős megemlékezésen részt vett a Magyar Gárda, a gój motorosok és egyéb szélsőjobboldali szervezetek. Habár a polgármesternek csak az "elég volt a roma erőszakból" mondatát szokás idézni, az egész szöveg azt sugallta, hogy a brutális gyilkosságot a helyi cigányok követték el.
"Családjainkat, gyermekeinket gyalázzák meg, közben a hatalom hallgat. Szomorúan hallom a parlamenti közvetítések során, hogy a magyar Országgyűlésben egy törpepárt képviselője folyamatosan rasszista és fasiszta magyarokról beszél. Szomorúan hallom, hogy a romaügyi államtitkár szinte várja, követeli, hogy a romákat ért támadás során derüljön már ki, hogy magyarok követték el a bűncselekményt. Meggyőződésem, hogy ilyen politikusoknak nincsen helyük a magyar közéletben. Egyre inkább úgy érzem, hogy magyarként másodrendű állampolgár vagyok a saját hazámban. Bennünket agyonverhetnek, meggyalázhatnak és leköphetnek. Értünk senki sem hoz létre külön felderítő csoportot, értünk senki nem kínál fel a nyomravezetőnek pénzjutalmat, a mi temetésünkre nem jön el egy miniszter sem. Joggal kérdezem, kié ez az ország?" - mondta beszédében a polgármester, aki szerint "Kiskunlacháza és Magyarország a békés, törvénytisztelő polgároké. Most már nem hagyjuk, hogy ellopják a javainkat, megverjék az időseket, és meggyalázzák a gyermekeket! Ma még mi vagyunk többen."
A gyilkosságról szóló cikkekben, anyagokban kevés különbség volt a szélsőjobb és az ún. polgári sajtó között. A Magyar Nemzet tavaly decemberben "Minket vernek agyon" címmel közölt interjút Répás Józseffel, a HírTV egyik anyagának felvezetőjében azt mondták: nincs szükség többmilliós nyomravezetői díjra, mert helyben "tudják, kik voltak a gyilkosok". A riportban megszólaló egyik alany szerint buldózerrel már rég meg lehetett volna oldani a cigánykérdést; egy másik megszólaló tudni vélte, hogy Nórit öt cigány erőszakolta meg, a hatodik pedig, aki nem nyúlt hozzá, felakasztotta magát. "Nórinak a halálesete csak egy utolsó csepp volt a pohárban" - mondta Répás József az Echo tévében.
A három tizenéves fiú, aki a közvélemény szerint megerőszakolta volna Nórit, nagybátyjaival együtt önként vonult be a rendőrségre, hogy DNS-mintát adjon, és hazugságvizsgálónak vesse alá magát.
"A gyilkosság másnapján az utcára alig mert kimenni a család. A boltokban elfordultak, az ismerős magyarok nem köszöntek. Szórólapokat dobtak be a házainkba, hogy pusztuljanak a cigányok. Iszonyú volt cigánynak lenni Lacházán" - mondja Sztojka Miklós. A nagydarab, magát építési vállalkozónak mondó férfi takaros házában fogad minket; a három fiúnak nem él már az apja, ezért Miklós vette kezébe az ügyet. A család maga is felajánlott egymillió forintos nyomravezetői díjat, de hiába: ez sem ingatta meg a magyarok meggyőződését, hogy az elkövetők a Sztojka családból kerültek ki.
"Nem mi öltük meg Szögi Lajost. Nem mi öltük meg Marian Cozmát. Nem mi öltük meg Nórikát. Mégis menekülnünk kellett a saját városunkból" - a gyilkosság után ugyanis egyre jöttek a hírek, hogy a gárda vagy a gój motorosok érkeznek az utcába. Az asszonyokat és a gyerekeket pesti vagy környékbeli rokonoknál helyezték biztonságba, a férfiak otthon virrasztottak. Sztojka Miklós sokat ült sitten, de mint mondja, félni akkor félt életében a legjobban.
Csendes, jóravaló
Az indulatokat tovább fokozta, hogy tavasszal egy szintén Nóri nevű kislányt roma fiatalok szállítottak le a biciklijéről, verbálisan és fizikailag is bántalmazták. Habár a polgármester hat-nyolc fős elkövetői csoportról beszélt, akiknek egy része elmenekült, a rendőrség illetékese szerint három fiút állítottak elő, s egyiküket meggyanúsították csoportos rablás kísérlete miatt. A településen mindenesetre hamar "kiderült", hogy a két Nóri barátnő volt, és az esetek nyilvánvalóan összefüggnek egymással. A rendőrség ezt hiába cáfolta, a legenda tovább hízott.
H. Nóra gyilkosát másfél hete fogták el: a gyilkosság helyszínén talált szőrzet alapján a rendőrség már másfél-két hónapja tudta, hogy az elkövető vöröses hajú, fehér bőrű, nem roma férfi. Az elfogott P. József a szomszédok szerint "csendes, jóravaló fiatalember". A férfi részletes beismerő vallomásában elmondta: még a gyilkosság napján eldöntötte, hogy megerőszakolja az első lányt, akivel találkozik. Egy szomszédos faluban volt barátaival, egy darabig kocsival hozták, majd gyalog indult haza. Útközben összetalálkozott Nórival, aki elindult vele a kiserdő felé. A lány séta közben még elszívott egy cigarettát, majd P. József erőszakoskodni kezdett vele. Azért fojtotta meg a lányt, hogy ne hallják a sikítását. A rendőrség szerint a férfi egyedül követte el a bűncselekményt, bűntársai nem voltak. Kiskunlacháza mégsem nyugodott meg: több helybéli továbbra is tudni véli, hogy a nem roma férfinak roma társai is voltak, de a rendőrség és a kormány elkeni az ügyet.
"Megváltozott a fiam azóta. Nem mer aludni, lenyúlja a nyugtatóimat" - mondja a 17 éves Dzsúlió, azaz Gyula édesanyja. Anita szerint a helyi gyámügy is megmondta, hogy Sztojka névvel aligha veszik fel Dzsúliót a helyi iskolába, holott folytatni akarja a hat osztályt. Az édesanya szerint fiának egy hibája van: jogosítvány nélkül száguldozik a településen. Negyedikes koráig Dzsúlió osztályelső volt, ám ekkor halt meg az őt nevelő nagyapa, Guszti bácsi. A kisfiú teljesítménye hónapok alatt leromlott. Anita nemrég tért csak vissza fiához: négy évet ült rablásért. Bűntudata van, hogy nem volt a fia mellett.
Amikor kiderült a gyilkos kiléte, Dzsúlió megkönnyebbült, de csajozni még mindig nem szeretne. "November óta nem mertek bemenni egy boltba; ha gyalog mentek az utcán, köptek utánuk a magyarok. A magyar barátai se jártak ide azóta. Most újra jönnének, de a fiam büszke."
Sztojka Miklóshoz közben vendég érkezett: a nem lacházi Kőrös Gusztáv próbálja lebeszélni Sztojkáékat, hogy részt vegyenek a Kolompár Orbánék szervezte szombati tüntetésen. "Miki, a roma vezetők nem foglalkoznak velünk. Mi pedig tényleg nem tudunk a gyerekeinknek parancsolni. Bezavarják az öregasszonyokat, hogy takarodj, vén kurva? Miki, a Kolompár politikai tőkét kovácsol, aztán hazamegy. De ti itt maradtok" - érvel Kőrös. Miklós elbizonytalanodik, hiszen az EP-választásokon Guszti még Kolompárék szekerét tolta.
Kőrös azonban azóta új párton dolgozik, és védi a lacházi polgármestert.
"Igaza van, hogy a gyerekeink szabályok nélkül nőnek föl, hogy van roma erőszak. Hát nincs?"
"Miért, magyar erőszak nincs? Nemi erőszakot, gyilkosságot csak cigány követ el?" - vág vissza Sztojka.
"A magyarbűnözés a magyarok dolga. Mi a cigányok bűneiért viseljük a felelősséget. Nem a gárda, nem a Jobbik a cigányság legnagyobb ellensége, hanem a cigány vezetők" - mondja Kőrös, aki támogatja a lacházi polgármestert. Répás József nem rasszista, szögezi le, majd bizonyítékként elmondja: épp most találkozik vele a városházán, hogy a cigányság jövőjéről beszéljenek. Mi is csatlakozunk, noha a polgármester reggel még azt mondta telefonon a Narancsnak, hogy nyaral.
Polgármester úr
A polgármesteri hivatal bejárata Egészséges Fejbőr-koncertre invitáló plakáttal kedveskedik a lakosságnak. (Bizonyára eldalolják Hiába sírsz című nótájukat is: "Mégsem nyughat a választott nép, nyomja a lelkét a régi vád. / Úgy ölték meg Solymosi Esztert, mint pihés kicsi libát.")
Megérkezik a Magyar Demokrata delegációja, de előbb hozzánk ül le a polgármester. "Polgármester úr, egy lacházi cigány se megy ki a szombati tüntetésre, mert polgármester úrnak igaza volt, és csak kimondta az igazságot - mondja Kőrös. - Maga keresi a megoldásokat, maga idejött most is, hogy találkozzon velünk. Maga munkát akar adni a cigányoknak. A lacházi cigányok külön megemlékezhetnek Nóriról, de máshonnan ide nem jönnek. Baj van velünk, polgármester úr, nehéz velünk együtt élni - hízeleg Guszti, amitől egy darabig Répás is kissé zavarban van. Elmondja, hogy ő csak az erőszak ellen volt, és semmi baja a becsületes cigány emberekkel. De a szombati megmozdulástól tart, hogy az nem békemenet lesz, hanem Kolompár azért szervezi, hogy elterelje a figyelmet a saját ügyeiről.
"Így van, ha valakinek bocsánatot kell kérnie, az nem maga, polgármester úr, hanem Kolompár Orbán. Szítja az indulatokat, sok buta cigány meg azt hiszi, az a jó neki. Ha polgármester úr csakugyan munkát ad öt-hat cigánynak, szeretnék én is köztük lenni, bár nem idevalósi vagyok. De énrám hallgatnak a cigányok. Kolompár azt mondta, hogy el kell taposni, aki a cigányok útjában áll. Micsoda kirekesztés!"
Utoljára Hitlertől hangzott el ilyen, bólogat Répás, aki szerint ez uszítás, gyűlöletkeltés.
"Polgármester úr fogná a hasát, micsoda gyűlések vannak az OCÖ-ben. Ha kell, én 500 önkormányzatot állítok magam mellé." A polgármester kijelenti, neki arra van szüksége, hogy valakivel tárgyalni tudjon a romák közül: ha azt mondja, valami úgy van, úgy is lesz.
"Akkor én vagyok a polgármester úr embere" - nyújt kezet Kőrös Gusztáv.
A közvélemény én vagyok
"A bűncselekmények nagy része a romákhoz köthető, tisztelet a kivételnek - mondta a Narancsnak telefonon adott interjújában Répás József. A polgármester szerint nincs miért bocsánatot kérnie, hiszen ő nem hibáztatta a cigányságot a gyilkosságért, hanem általában az erőszak ellen tiltakozott. "'szintén beszéltem egy problémáról, csak rám fogták, hogy rasszista, fasiszta vagyok. Maga a cigányság is megerősíti, amiket elmondtam, cigány vezetők is egyetértenek, hogy létezik roma bűnözés."
Amikor azt firtattuk, nem gondolja-e, hogy ő tolta a cigányokra a bűncselekményt, a polgármester azt felelte: ő csak arról beszélt, hogy a lakosság biztonságérzete romlott. Nem fajsúlyos, de a lakosságot irritáló és az együttélést ellehetetlenítő ügyekről van szó. Ezek nem mindig forintban kifejezhető károk; gyakran csak arról van szó, hogy az emberek félnek elhagyni a lakásukat, nehogy betörjenek a roma fiatalok. "A beszólás nincs benne a Btk.-ban, de a közvéleménynek ezt is el kell ítélnie. Az emberek menekülnének Lacházáról: ez jó bizonyíték arra, élhető-e egy város - mondja Répás, aki azóta magyar-roma kerekasztalt is kezdeményezett. - Nem lehettem uszító, hisz a roma vezetők egy része mellettem sorakozott fel. Szemléletváltásra lenne szükség a cigányság soraiban."
