Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az országos Fidesz-kampány egyik arca. Megdolgozott érte: elvégre Hajdú-Bihar megyében 1994-ben tarolt az MSZP (néhol közel 70 százalékos fölénnyel legyűrve ellenfeleit), ám 1998-ban már csak három helyen nyert (Berettyóújfalu, Balmazújváros, Püspökladány). Négy évre rá, 2002-ben aztán jött a Fidesz-henger.
Debrecen minden szempontból meghatározó Hajdú-Biharban: itt él a megye lakosságának közel fele, de akik a vonzáskörzetében laknak, azok is rendszeresen ide járnak dolgozni, bevásárolni. Innen nézve a távoli Budapest ismeretlen világ; az igazi központ Debrecen, apróbb változásaira is érzékenyen reagálnak a környező települések. Jellemző a helyiekre, hogy bár foglalkoztatja őket az országos politika, saját életükre inkább hatással érzik közvetlen környe-zetük, településük viszonyait. Jól tükrözi ezt az országgyűlési választási részvétel aránya, amely rendre az országos átlag alatt mozog (2002-ben például 68 százalék az országos 73-mal szemben).
A megyében 1994 és 2002 között átrendeződtek a politikai erőviszonyok: a totális MSZP-fölényt totális Fidesz-fölény váltotta. A szocialisták 1994-ben nem csupán a listás eredményeket tekintve szerepeltek sokkal jobban, mint az akkor a parlamenti küszöb közelébe süllyedt Fidesz, de a megyében kiosztható 9 mandátumot is mind elnyerték, továbbá biztosan győztek az önkormányzatok többségében is. Gyulai Attila, a Political Capital elemzője szerint
1998 a fordulópont:
Hajdú-Bihar megyében ekkor volt második forduló a listás szavazáson is (az első menet az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt), és a Fidesz itt megelőzte az addig vezető szocialistákat, az egyéni mandátumok közül pedig hatot szerzett meg, míg a szocialisták csak hármat. 2002-re beállt a Fidesz egyértelmű fölénye a megyében: listán közel 10 százalékot vertek az MSZP-re, s ők szerezték meg az összes egyéni képviselői helyet, kettőt már az első fordulóban. Gyulai Attila úgy látja: "Azon túl, hogy az eredmények tükrözik vagy követik a mindenkori országos pártpreferencia-változásokat, fontos helyi sajátosság, hogy a Fidesz igazi húzóemberrel állt a választók elé. Kósa Lajos, aki a Fidesz országosan is ismert politikusa, egy időszakban formálisan is a párt vezetői közé tartozott. Az ő szerepe, ismertsége befolyást gyakorolt nem csupán saját választókörzetére és polgármesteri esélyeire, de a megye egészére is. 2002-ben pedig sikerült kialakítania azt a képet, hogy Debrecen a >>polgári Magyarország őr-városaGyulai véleménye általánosnak tekinthető, vagyis ha a megyében Debrecen a zászlóshajó, akkor Kósa a kapitány. A Fidesz korábban országosan preferált politikusának sokak szerint túlzott népszerűsége miatt kellett Orbán Viktor mellől a helyi politikába távoznia. A Hajdú megyei közéletbe 1996-ban bekapcsolódott Kósa - kihasználva a korábbi városvezetés tehetetlensége és megosztottsága miatt keletkezett elégedetlenséget - 1998-ban polgármester lett. A párt az önkormányzati diadal után kapcsolatrendszert, tőkebevonást nem sajnálva saját mintavárosává alakította a megye székhelyét: látványos beruházások (Főnix csarnok, reptérfelújítás stb.) sorozatával átalakította a város arculatát. Erélyesen kézben tartva a helyi médiát, a kétségkívül régóta érett beruházások megkapták a kellő publicitást. A városgazdálkodási ügyekbe Kósa bevonta a szocialistákat is, ezzel hiteltelenné téve bármilyen, a finanszírozás esetleges visszásságait firtató kezdeményezési kísérletüket. Személyes tapasztalataink alapján egyébként Kósa Lajos Debrecen egyik legnépszerűbb embere mindmáig. Jó megíté-lését, ha lehet, tovább fokozta a sportőrült városban a helyi focisták 2005. nyári bajnoki címe és az azt követő Bajnokok Ligája selejte-zője, amit ügyes PR-munkával a városvezetés ki is használt. Aligha meglepő, hogy a saját bevallásuk szerint biztos MSZP-szimpatizánsok jó része is elégedett polgármesteri ténykedé-sével, és az önkormányzati választásokon rá is akar szavazni. (Kósa Lajos politikai portréját részletesen lásd: Hajdúkanyar, Magyar Narancs, 2005. március 10.)
Ebben a helyzetben csak vergődik a megyei MSZP, hiába próbálnak fogást találni a Fideszen. Nyáron az államfőválasztás miatt szólították fel lemondásra Kósát - állítólag nem engedte képviselőtársát, Láyer Józsefet Szilire szavazni -, de kezdeményezésük visszhangtalan maradt. A Fidesz meg továbbra is offenzívában van; az Országgyűlésnek benyújtott Debrecen-csomagban olyan, általuk állami feladatnak tartott beruházásoknak kérnek központi támogatást, mint például a színház-rekonstrukció vagy a városon átvezető főútvonalak felújítása. Akár elfogadja a javaslatot a Ház, akár nem, a hajdú-bihari szocialisták kommunikációs téren mindenképpen lépéshátrányba kerültek. A köz-hangulat változásának Hajdú-Biharban min-denesetre nem sok jelét tapasztalni, a térség valószínűleg tartósan a Fidesz végvára marad.
Rácz Róbert, a Fidesz Hajdú-Bihar megyei parlamenti képviselője pártja helyi megerősödését a következőképpen magyarázta: "Az 1994-es bukást követően mindenképpen meg kellett erősíteni a megyei Fideszt. A személyi összetételen túl szervezésben is megerősödtünk. 1995 óta
új logisztikai rendszer
szerint építettük fel a pártot. Minden választókerület élére külön vezető került, aki felelős a szervezeti ügyekért és az önkormányzati kapcsolattartásért egyaránt. Ezt a rendszert vette át a közelmúltban a Szövetség is." A párt a megye 82 településén mintegy 50 csoporttal van jelen, ami körülbelül 1500-2000 főt jelenthet. Hozzájuk jön még a Polgári Körök több száz tagja, akik nagyon hatékonyan egészítik ki az anyapártot "a maguk keresetlen, partizán harcmodorával". Rácz szerint is Kósa az egyik kulcsfigura, aki "a Fidesz megyei elnöke már vagy 15 éve. Példája ott lebeg minden fideszes politikusunk, képviselőnk szeme előtt. Debrecen lett a Fidesz fellegvára, és a választóköri elnökeink is ma már debreceni magasságokban gondolkodnak. Ezzel együtt százak munkája van a sikerben."
Oláh Lajos, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint a 2002-es kudarcnak két oka volt: a párt "rendkívüli szervezetlensége", ami miatt nem volt állandó kapcsolat a baloldali politikusok és a választók között. "Elfeledkeztünk a választóinkról, és ez a hanyagság megbosszulta magát" - magyarázta Oláh. A másik ok az volt, hogy - mint a szocialista megyei elnök állítja - a Fidesz Hajdú-Biharban nagyon erős negatív kampányt folytatott, és ehhez nagyon sok pénz állt a rendelkezésére. Az MSZP ugyancsak országgyűlési választókerületek szerint szerveződik. A kilenc koordinációs tanácsot összefogó megyei területi szövetségnek összesen több mint 2200 tagja van. "Pozitívnak tartom, hogy a taglétszám gyarapodása az elmúlt két évben folyamatos, vagyis sikerült kapcsolatot teremtenünk a választókkal" - értékel az elnök, aki elutasítja, hogy Debrecen a Fidesz mintavárosa lenne. "Debrecen a debreceniek otthona. A fideszes városvezetés kezdetben kétségtelenül nagy lendülettel fogott neki bizonyos fejlesztéseknek. Mára azonban ez a lendület elfogyott. Jól példázza ezt a mai Debrecen: a főteret fel-újították, a városháza 100 méteres körzetét rendbe rakták, de ha onnan kilépünk, csatorná-zatlan, aszfaltozatlan utakat, koszos utcákat, lerobbant épületeket, lakótelepeket találunk. Kósa Lajos szép házat épített magának, de közben a panellakások felújításának lehetőségéről már nem tájékoztatja a lakótelepen élőket; kicsinyes bosszú ez amiatt, mert e lehetőséget a mostani kormány találta ki. Debrecen csak azért működőképes mindmáig, mert a városvezetés eladta az ingatlanvagyon jelentős részét, és az elmúlt három évben több milliárd forintnyi állami támogatás érkezett a városba. Nincs jövőkép, csak üres programokat hirdet meg a polgármester." Oláh Lajos abban bízik, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány a Hajdú-Biharhoz hasonlóan elmaradott területek felzárkóztatását kiemelten kezeli.
Oláh Lajos szerint Debrecenben valóban jól látható
a Fidesz igazi arca:
"Miközben országosan nemzeti konzultációt hirdet, addig Debrecenben ott nyirbálja a demokráciát, ahol csak tudja." Szerinte Kósa "közpénzből saját médiabirodalmat épített ki, ahol az ellenzék nem szólalhat meg. Legutóbb egy független rádiótól vették el a frekvenciát, amit egy volt fideszes képviselő vállalkozása kapott meg. Civilek népszavazást kezdeményeztek a Nagyerdő megmentése érdekében, amit a Fidesz megfúrt. Engem például két órával egy élő televíziós vita előtt cenzúráztak ki a debreceni városi televízióból. Vagy itt van a legújabb ügy: autópálya. A Fidesz a sztrádaépítés lassítását vetette fel, ami nagyon súlyosan érintené Debrecent. Kértem Kósa Lajost, hogy tegye világossá: egyetért ezzel a fideszes javaslattal, vagy nem. Televíziós vitát is kezdeményeztem az ügyben, de Kósa Lajos mindentől elzárkózott. (A polgármester sajtóközleményében azzal utasította vissza a meghívást, hogy csak előkészített vitákra vevő, ahol a többi megyei pártelnök is részt vesz. - K. P.) Ez is mutatja, hogy Debrecen érdekeinek képviseletét felülírja a Fidesz pártérdeke."
Rácz Róbert ugyancsak nincs jó véleménnyel a vetélytársakról: "A szocialisták csapata egyre gyengébb. Tisztelet persze a kivételeknek, akik közül néhányukkal személyes jó viszonyt ápolok, de a rendszerváltás óta színre lépett második, sőt harmadik vonal úgy irányítja őket, hogy hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon megnehezítik a munkánkat. Mi viszont Hajdú-Biharban megyünk előre, mint a mérgezett egér! Most már nincs miért oldalra néznünk, majd a célban találkozunk a vetélytársakkal" - vázolta magabiztosan a jövőt a fideszes politikus.
