Egy pécsi önkormányzati képviselő jogi esetei: Cigány gének és földi paradicsom

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/12. (03. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mi az összefüggés a romák, a genetikai kutatások és a szoftverfejlesztés között? A választ Mischinger István pécsi önkormányzati képviselő egy tavaly októberi sajtótájékoztatón adta meg, amire az SZDSZ három helyi vezetője közleményben reagált. Mischinger emiatt beperelte a szabaddemokrata politikusokat. Ám a képviselő,

Mi az összefüggés a romák, a genetikai kutatások és a szoftverfejlesztés között? A választ Mischinger István pécsi önkormányzati képviselő egy tavaly októberi sajtótájékoztatón adta meg, amire az SZDSZ három helyi vezetője közleményben reagált. Mischinger emiatt beperelte a szabaddemokrata politikusokat. Ám a képviselő,

aki ellen egyébként elmondása szerint összefogott Pécs teljes politikai elitje,

nem éri be ennyivel; a közeljövőben valamennyi, az elmúlt években felgyülemlett sérelmét hazai és nemzetközi fórumok elé tárja.Az SZDSZ pécsi vezetői ellen indított per előzményei 2001. október 4-ig, Mischingernek a pécsi városháza dísztermébe meghirdetett sajtótájékoztatójáig nyúlnak vissza. Ennek meghívóján ugyanis a következő, utóbb casus bellinek bizonyult mondat szerepelt: "Beszámolunk genetikai kutatásainkról, amely segítség lehet a hazánkban élő legnagyobb számú kisebbség a cigányság boldogulásához." (Szöveghű idézet.) Mischinger, aki a Pécsen élő kisebbségeket képviseli az önkormányzat közgyűlésében, nemcsak hivatalos, de magánlevelezésében is előszeretettel tünteti föl közéleti pozícióját. Nem történt ez másként a 2001. október 4-i sajtótájékoztató meghívóinál sem: bár a rendezvény célja Mischinger induló vállalkozása, a Pécsi Hírlap Online bemutatása volt, a helyszín kiválasztása és a laptulajdonos képviselőségének a feltüntetése körül már két nappal az esemény előtt bonyodalmak támadtak. Toller László polgármester levélben tudatta Mischingerrel, hogy mivel "a sajtótájékoztató témája távol áll az önkormányzati munkától", annak városházi megtartásához nem járul hozzá.

Szoftverek és emberek

Mischinger István végül a városháza kapujában tartotta meg sajtótájékoztatóját, ahol ismertette a Pécsi Hírlap Online munkatársainak "genetikai kutatási eredményeit", melyek szerint a hazai cigányság élethelyzetének gyökeres megváltozása a cigányoknak a szoftverfejlesztésbe történő minél intenzívebb bekapcsolódásán múlik. Még aznap Horváth Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetsége önkormányzati frakciójának vezetője, Weller János önkormányzati képviselő, valamint Papp Béla alpolgármester sajtóközleményben tudatta, hogy "a képviselő egy komoly társadalmi problémát genetikai aspektusból óhajt kezelni". Mischinger ebbéli szándékát az aláírók "rasszizmusnak, alig leplezhető nácizmusnak" minősítették, amiért is "valamennyi pécsi és magyar, a demokráciát szerető polgár nevében" felszólították a képviselőt, hogy "vonja le a megfelelő konzekvenciát, ami adott esetben képviselői mandátumáról való lemondás is lehet".

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen genetikai kutatások alapján jutott Mischinger a hazai cigányság felemelkedése és a szoftverfejlesztés közötti korreláció felismerésére. A képviselő lapunknak elmondta: genetikai vizsgálatai indiai turistaútjának élményeire korlátozódnak, ahol is szembesült az ázsiai ország szoftverfejlesztő nagyhatalom mivoltával. Tapasztalatai egybecsengtek értesülésével, miszerint "Nyugat-Európa tele van indiai származású számítástechnikai szakemberekkel", márpedig ha "az indiai népesség nagyobb csoportja ezzel foglalkozik", akkor az ugyancsak Indiából származó cigányok is képesek megtanulni a szoftverfejlesztés csínját-bínját.

A témához Mischinger István az általa a sajtóközleményt aláíró SZDSZ-es politikusok ellen indított per 2002. január 16-i tárgyalási napján a bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint a következőt fűzte hozzá: "Megfigyeltük azt is, hogy a cigányság jó zenei készséggel rendelkezik, általában kotta nélkül zenélnek, amely a mi álláspontunk szerint ugyancsak arra utal, hogy a szoftverfejlesztés terén jó eredményeket érhetnek el". (Kiemelés tőlem, G. G.) A két dolog közötti összefüggésre rákérdezve a képviselőtől azt a magyarázatot kaptuk, hogy "a kotta is egy szoftver", következésképp a számítástechnikai ismeretek elsajátításának képessége "valahol ott rejlik a cigányság génjeiben".

Horváth Zoltán, az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje és önkormányzati frakciójának a vezetője úgy kommentálta az immár jogi útra került konfliktust, hogy a szabaddemokraták "nem mehettek el szó nélkül" képviselőtársuk "genetikai vizsgálódásai" mellett. Kijelentette ugyanakkor, hogy eszük ágában sem volt Mischingert lenácizni, pusztán azon kijelentését minősítették a rasszizmus megnyilvánulásának, mely szerint egy népcsoport állítólagos "genetikusan hordozott tulajdonsága" alapján orvosolható lenne valamely társadalmi probléma. Horváth szerint egyébként Mischinger "fatális hibát" követett el, amikor legfeljebb amatőr szociológiai megfigyelésnek nevezhető indiai útja élményanyagát genetikai vizsgálat eredményeként tüntette föl sajtótájékoztatója meghívóján.

Mischinger István másképp látja mindezt: szerinte indiai utazása kimeríti a genetikai kutatás fogalmát, az alperesek viszont heveny fogalmi zűrzavarban szenvednek, ami abban nyilvánul meg, hogy "összekeverik a genetikát a fajelmélettel". Horváth Zoltán ehhez annyit fűzött hozzá: a genetikai különbségtétel - akár pozitív, akár negatív felhangú - önmagában faji megkülönböztetés, és Mischinger logikáját követve pusztán etnikai hovatartozása miatt bárkire rásüthető lenne bármilyen tulajdonság.

Kutyára dér

Néhány héttel Mischinger és a pécsi SZDSZ első pengeváltása után a Pécsi Hírlap Online működése, melynek népszerűsítésére a konfliktust kirobbantó sajtótájékoztatót összehívták, zátonyra futott. Mischinger István vállalkozása szponzorainak visszalépését a szabaddemokrata közlemény következményeként értékelve 2001. október 28-án benyújtotta Papp Béla, Horváth Zoltán és Weller János elleni kereseti kérelmét a Pécsi Városi Bírósághoz. Lépését a 2002. január 16-i tárgyaláson a következőkkel indokolta: "A szponzorok, támogatók közül, akik az újságot támogatták volna, gyakorlatilag mindenki visszalépett. Egész biztos vagyok abban, hogy azért, mert a kérdéses sajtóközlemény megjelent." A tanúként a 2002. március 6-i tárgyalásra beidézett egykori reménybeli támogatók vallomása nem támasztotta alá Mischinger feltételezését.

Horváth Zoltán kétségeit fejezte ki a két esemény közötti összefüggést illetően, és rámutatott: Mischinger István képviselőként, a városházára hirdetett meg sajtótájékoztatót, márpedig (mint a bírósághoz 2001. november 22-én benyújtott ellenkérelmükben az alperesek fogalmaztak) "az egyik közszereplőnek a másik közszereplő tevékenységét érintő véleménynyilvánítása, értékítélete akkor sem alapozza meg a személyiségvédelmet, ha az túlzó vagy felfokozott". Horváth ehhez még hozzátette, hogy Mischinger hajlamos közéleti és üzleti tevékenységét összekeverni; az előbbi minőségében őt ért támadást utóbbi érdekeltségi köre elleni akcióként felfogni.

Földi paradicsomot Bogádra!

A bírósági eljárás iratai között különös levélváltás anyagára akad az érdeklődő, mely érdekes megvilágításba helyezi Mischinger közszereplői és üzletemberi énjének elegyedését. A 2001. április 10-én kelt, Bogád község önkormányzatához intézett, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának fejléces papírján elküldött, képviselőként aláírt leveléből kitűnik: a felperes nem először folyamodik köz- és privát szerepei váltogatásának eszközéhez. A levél tartalma azonban önmagában is kuriózum: a Bogád Község Önkormányzatának, körjegyzőjének, polgármesterének, továbbá önkormányzati képviselőinek elküldött levélben Mischinger István, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője magához kérette Bogád önkormányzatának 1998 óta született nyilvános dokumentumait, különös tekintettel az 1998-as helyhatósági választások számszerűsített eredményére, a képviselő-testületi ülések teljes anyagára, összes határozatára, előterjesztésére és döntésére, valamint "a közgyűlés döntéshozatali mechanizmusának előkészítéséhez szükséges dokumentumokra".

Levelében Mischinger nemcsak kért, hanem ajánlatot is tett: amennyiben Bogád Község Önkormányzata "nem rendelkezik fénymásoló berendezéssel, díjmentesen rendelkezésére" bocsát egyet a dokumentáció sokszorosításához. A testület a kecsegtető ajánlat láttán sem állt kötélnek, sőt Czár János polgármester azonmód levelet írt pécsi kollégájának, melyben reményét fejezte ki, hogy a pécsi önkormányzat fejléces papírján kért anyag megszerzésével "nem az Ön képviselő-testülete bízta meg a képviselő urat", egyúttal "abban bízva, hogy ez csak egy képviselői túlkapás", kérte Toller Lászlót, világosítaná már föl Mischingert arról, hogy "privát ügyben nem szokás céges papíron, kérkedő aláírással levelezni".

Bogád község és Mischinger István konfliktusának előzménye, hogy 2001 februárjában a képviselő azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a birtokában lévő, a község határában elhelyezkedő földet nyilvánítsák belterületté, mivel ott lakóparkot kíván létesíteni. A képviselő-testület elutasította kérését, mert - Czár polgármester állítása szerint - Mischinger többszöri felszólításukra sem szüntette meg a tulajdonában lévő terület építési törmelékkel történő feltöltését. A polgármester által elmondottakra reagálva Mischinger kijelentette: az önkormányzat eljárása "súlyosan diszkriminatív voltán túl szakmailag is megalapozatlan volt". Az elutasító határozat hatására született meg április 10-i levele a bogádi önkormányzati irattár Pécsre szállítása ügyében.

Bogád község apraja-nagyja mégsem indult hivatalos iratokkal színültig rakott talicskákkal Mischingerhez, akinél (Czár Jánosnak Toller Lászlóhoz intézett levelét követően) április 27-én Pécs jegyzője is érdeklődött levelezése hivatalos természetét illetően. Ugyanekkor az illetékes romonyai körjegyző első fokon köztisztasági szabálysértésnek minősítette a törmelék engedély nélküli elhelyezését, figyelmeztetésben részesítve a képviselő-vállalkozót, aki a Pécsi Városi Bírósághoz fordult jogorvoslatért, amely aztán 2001. június 15-én tárgyalás nélkül helybenhagyta a jegyzői határozatot.

Összeáll a kép

Mischinger István rezignáltan vette tudomásul a szerinte "a szakmaiság legkisebb jegyét sem magukon viselő" döntéseket, és a bírói határozatot "a békesség kedvéért" nem fellebbezte meg. Meggyőződése ugyanakkor, hogy "vele Bogád jobban járna, mint jelenlegi polgármesterével", úgy véli, hogy a "pécsi politikai elit" és a bogádi elöljáróság összefogott ellene, hogy megakadályozzák egy "földi paradicsom" megteremtését a Pécs határától alig másfél kilométerre fekvő községben. Ennek az összeesküvésnek a része szerinte az SZDSZ helyi vezetőinek "ellene intézett kirohanása", a bogádi polgármester vele szemben megnyilvánuló "rosszindulata", de Toller László pécsi polgármester azon igyekezete is, hogy "ahol csak tudja, akadályozza" képviselői munkájának végzésében. Utóbbi egyébként nem tudja mire vélni ezt az állítást, mivel "nem látja Mischinger képviselői munkásságának jeleit", így ha akarná, sem tudná őt ebben akadályozni.

Mischinger István mindenesetre megjegyezte: amint lezárul az SZDSZ-es politikusok ellen indított pere, rögvest rátér a bogádi vitás ügyek és a Toller által ellene indított "boszorkányüldözés" bíróság elé vitelére; utóbbi esetben nem zárja ki nemzetközi fórumok bevonását sem.

Gavra Gábor

szerző
Gavra Gábor
publikálva
2002/12. (03. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra