Nem kell sok ahhoz, hogy egy roma gyereknek javuljanak a továbbtanulási esélyei, elég hozzá már egy barát is. Legalábbis ez derül ki a Tárki Életpálya kutatásából, amely roma és nem roma diákok középiskolai pályafutását és továbbtanulási esélyeit vizsgálta.
A számok igencsak beszédesek: a 2006-os évfolyamra beiratkozott nem roma tanulóknak csupán 10%-a nem szerzett végül középfokú végzettséget, ez a szám a romáknál közel 50%. Érettségi vizsgával ezen évfolyam nem roma tanulóinak 75%-ra rendelkezik, míg a roma diákok csupán 24%-ának sikerült vizsgát tenniük. A romák közül csak 5% kezdett meg egyetemi tanulmányokat, nem romák közül 35.
A kutatásból kiderült, hogy a lemorzsolódásnak leginkább kitett roma fiatalok kortárscsoportjukon belül aránytalanul elszigeteltek a középiskolai tanulmányaikat sikeresen elvégző társaiktól. Ezzel kapcsolatban érdekes adat, hogy a kutatásban résztvevő fiataloknál már egyetlen magasabb státuszú barát hatása akkora volt, hogy a lemorzsolódási esély a harmadára csökkent. Ebből is látszik, hogy az iskolai szegregáció nem segítené elő a romák felzárkóztatását, ami pedig az államnak se jönne rosszul, ugyanis a romák teljes körül munkaerő piaci integrációja akár évi 0,5 milliárd eurós gazdasági előnyökkel is járhat egyes országokban – derül ki a Világbank egyik 2010-es jelentéséből. Ehhez azonban elengedhetetlen az integrált oktatás.
A kampányban részt vevő civil szervezetek:
TASZ (Társaság a Szabadságjogokért), NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda), ERRC (European Roma Rights Center), REF (Roma Education Fund), Romaversitas, Roma Sajtóközpont, Helsinki Bizottság, Polgár Alapítvány, Romani Platni, Autonómia Alapítvány, Bagázs Közhasznú egyesület, Ide Tartozunk!
