Ha az ember beírja a keresőbe, hogy KDNP önálló politikai akció, az első találat vicces módon a Miért nem önálló a KDNP? címet viselő Török Gábor blogbejegyzés. Ennél már csak az évszám viccesebb: 2009-ben íródott.
És ez így van rendjén. A rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban kevés emlékezetes momentuma van a kereszténydemokraták magyarországi politizálásának, a jó politikai memóriával rendelkező szavazók számára is legfeljebb Surján „az MSZP a halál csókja” László és Mikola „szinglihorda” István alakja sejlik fel – mondjuk, a Kézdivásárhelyre belovagló Semjén Zsoltot nem számítva.
| ||
Lassan tíz éve, amióta a Fidesz–KDNP-pártszövetség kialakult, kényelmes munkamegosztás volt a két szervezet között. A Fidesz adta a teljes politikai és szervezeti infrastruktúrát, a KDNP meg a civilizált világban jól csengő kereszténydemokrata brandet. Amiért cserében kapott az előző ciklusban 34, a kisebb parlamentben pedig 18 frakciótagot. A kormányban meg egy miniszterelnök-helyettesi, egy miniszteri és három államtitkári pozíciót.
Az, hogy ténylegesen hogyan működik a pártszövetség, a külvilág számára megfejthetetlen volt és maradt. Részben azért, mert erre vonatkozóan érdemi információt nem hoztak nyilvánosságra, részben pedig azért, mert egy jóindulattal 1 százalékos támogatottságúnak mondható, világosan vazallusi szerepbe kényszerített politikai alakulat belső ügyei talán még a Klubrádió lelkes hallgatóságát is teljesen hidegen hagyják. Azaz érdektelenek.
Önnek négy üzenete érkezett
A KDNP, mint önálló akarattal bíró entitás létéről október végén, az internetadós tüntetések után értesülhetett a politikát szemlélő. Egészen pontosan azon a napon, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy mégsem lesz internetadó, a Magyar Nemzet váratlanul cikket közölt arról, hogy a KDNP elővette korábbi javaslatát és azt a következő heti kormányülés tárgyalni fogja.
Ekkor álltak ugyanis elő a boltok vasárnapi zárva tartásának javaslatával. Az, hogy nem teljesen forgatókönyvszerűen zajlanak az események, Varga Mihály sajátos epizód-szereplése mutatja. Egy adott ponton ugyanis Harrach alelnök és a pénzügyminiszter egymást cáfolta abban a – hinnénk, könnyen megválaszolható – kérdésben, hogy milyen döntést is hozott a kormány az előterjesztést illetően (az alelnök szerint a támogatót, a miniszter szerint meg nem).
Mindebben két meglepő elem van. Az egyik az, hogy a KDNP éppen ebben a pillanatban szólalt meg. A másik pedig az, hogy az elmúlt évek során először nyilvános vitába keveredett a kormánnyal, sőt a Fidesszel. Ráadásul a vitát meg is nyerte a későbbiek során.
Kis csend, majd néhány heten belül gyors egymásutánban három újabb konfliktus következett. Előbb a kötelező drogszűrés kapcsán tudtuk meg Rubovszky Györgytől, hogy 12 éves unokája sírva telefonált, mert nem akar idegenek jelenlétében pisilni.
A KDNP prominense egy olyan kérdésben fejtett ki markáns és jól megjegyezhető ellenvéleményt, melyben akár teljes harmónia is lehetne a két kormánypárt között. A vasárnapi zárva tartás kezdeményezése kapcsán gondolhattuk azt, hogy tulajdonképpen csak az történt, hogy a KDNP kihasználva a Fidesz egy hónapja még pillanatnyinak tűnő zavarodottságát, gyorsan előhúzta a fiókból régóta dédelgetett és már korábban (2101-ben) is benyújtott tervét, melyet akkor maga a miniszterelnök vert le.
Rubovszky drog-ügyi megszólalása azonban a NER világában nyílt ellenszegülésnek számít. Korábban ilyen nem volt. Szokatlan módon ráadásul nem a Magyar Nemzeten, hanem a Népszabadságon keresztül üzent a Fidesznek.
A magát a „katolikus egyház lándzsájának hegyeként” definiáló Semjén Zsolt eleddig leginkább vadász-szenvedélyével és nemzetpolitikailag is értelmezhető lovaglásaival szerepelt a nyilvánosság előtt. Ehhez képest tegnap kategorikusan megüzente a sokat vitatott egyháztörvény módosításán dolgozó kormánynak, hogy a KDNP számára a módosítás elfogadhatatlan, ezért nem is fogja megszavazni.
A szavazás persze még messze van, hiszen még a törvénymódosítás sem készült el, de a nyilvános üzengetés eddig tökéletesen idegen volt a new age elismert kutatójától.
Az már csak hab a tortán, hogy ugyanezen a napon, Lázár Jánosnak címezve, de valójában Orbán Viktort bírálva a legendás Hoffman Rózsa is beüzent a rendszernek. Ha nem a negyedik ilyen eset lett volna egy hónapon belül, akár a személyes sértettségnek is betudhatnánk.
Gyorsan és keményen
A politikai elemző számára már a többszörös önálló véleménynyilvánítás ténye is arra a meglepő tényre figyelmeztet, hogy a KDNP létezik. Ezt a tényt ugyanis eddig jótékonyan elfedte a pártszövetség, melynek eredményeképp a frakciót is lényegében Orbán Viktor jelölte ki.
Az elmúlt évek tapasztalatai és a NER logikája alapján nyilvánvaló volt, hogy a KDNP, mint önálló akarattal rendelkező politikai entitás csakis akkor jöhet létre, ha a Fidesz már nem képes kordában tartani Semjén Zsolték túlhabzó politikai identitáskeresését. Orbánnak ugyanis egyszerűen nem (volt) érdeke, hogy a fáradtságos munkával egybekovácsolt centrális erőtérben önálló aktorok jelenjenek meg.
| ||
Márpedig most ez történt, ráadásul meglepő gyorsasággal. A NER pajzsán megjelenő apró repedések a külvilág számára először a netadó bevezetése kapcsán szivárgó különféle névtelen fideszes források ellentmondásai formájában manifesztálódtak. Ehhez képest igen gyors helyzetfelismerésről tanúskodik, hogy éppen ebbe a zűrzavarba érkezett meg a vasárnapi nyitva tartás korlátozását kezdeményező javaslat. Az meg csak erősíti a hipotézisünket, hogy gyors egymásutánban két, a Fidesznek fontos kezdeményezésnek is keresztbe tettek.
A drogteszt elterelő hadműveletnek volt szánva. Hadd rágódjon rajta a sajtó és a felhevült Facebook-kommentelők serege – addig sem kell a költségvetés megszorításairól és a kitiltásokról beszélni. Rubovszky képviselő úr unokájának sírása konkrét politikai érdeket jelenített meg.
Az egyházi törvény módosítása távolról sem elterelő hadművelet, meglehetősen komoly projekt. Célja ugyanis a külföldi kritikák kiszerelése, közvetve a keleti nyitás és a kitiltások által igencsak megtépázott reputáció helyreállítása. Márpedig ezt Semjén Zsolt is tudja. Aminthogy tudja azt is, hogy ha ezen a fronton támad, akkor érdemi sebeket ejthet.
A már említett gyorsaság két dologról árulkodik. Egyrészt azt mutatja, hogy a KDNP-ben volt terv arra, hogy egyszer csak előpattannak és a NER lágyteste helyett koalíciós partnerként kezdenek el viselkedni. Másrészt pedig arról tanúskodik, hogy a KDNP vezetése már a netadós kezdeményezés előtt tudta, hogy a NER sziklaszilárdnak látszó talapzatán repedések vannak. Azaz ők előbb tudták, mit is jelent az Orbán–Simicska-konfliktus valójában.
Orbán Viktornak minden bizonnyal sürgősen be kell fejeznie az egyszerre túlmisztifikált és nehezen legyőzhető ellenségek (USA, EU) elleni harc műveleteinek finomhangolását. Jobban teszi, ha energiáit a korábban lebecsült és könnyen legyőzhetőnek gondolt partnerek (KDNP, Simicska) menedzselésére fordítja.
