Egyetlen szó miatt nyert pert a Líra a bírságoló hatóság ellen

  • narancs.hu
  • 2024. március 5.

Belpol

De a bíró azt is kijelentette, hogy a kifogásolt könyv nem öncélú.

A Líra Könyv Zrt.-nek adott igazat a Győri Törvényszék, kimondva, hogy jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre a fogyasztóvédelmi bírságot.

Ismét arról volt szó, hogy a törvény szövege mást jelent, mint annak közkeletű értelmezése - adta hírül a 444.hu.

A törvény szövegében ugyanis az szerepel, hogy tilalmat, korlátozást rendelnek el „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre”. Eszerint a „valamint” egyszerűen mondatrészeket elválasztó elemként, vagy és értelemben szerepel, nem úgy, ami alapján a hatóság bírságot szabott ki.

A könyvkereskedő cég csatolta a beadványához Kenesei István nyelvész, az MTA rendes tagjának szakvéleményét is.

A bíróság azt is megállapította, hogy

az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv transzneműségről szóló története „minden, csak nem öncélú”.

A bíró az ítéletben kijelentette, az egész könyv elolvasása után fontosnak tartja a kiadványt: „Fontos, hogy a lányok tudják, milyen akadályok állnak az útjukban. De ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok. Túljuthatnak rajtuk, sőt akár el is mozdíthatják az akadályokat az utánuk következők útjából pont úgy, ahogy ezek a nagyszerű nők tették. Könyvünk száz története mind a bizakodó szív világmegváltoztató erejét bizonyítja.”

A szóban forgó könyv miatt egyébként úgy büntetett a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, hogy az ellenőrök először megrendelték a webshopból a kötetet áruházi átvételre a templomhoz és iskolához közeli boltba. A Líra boltjában egyébként nem is lehetett kapni az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet.

Az ítélet jogerős, az ötmilliós (!) bírságot nem kell befizetni.

Korábban egy vesszőhiba miatt nyert pert a Líra, akkor sem kellett kicsengetniük a rekordösszegű bírságot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.