Egyetlen szó miatt nyert pert a Líra a bírságoló hatóság ellen

  • narancs.hu
  • 2024. március 5.

Belpol

De a bíró azt is kijelentette, hogy a kifogásolt könyv nem öncélú.

A Líra Könyv Zrt.-nek adott igazat a Győri Törvényszék, kimondva, hogy jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre a fogyasztóvédelmi bírságot.

Ismét arról volt szó, hogy a törvény szövege mást jelent, mint annak közkeletű értelmezése - adta hírül a 444.hu.

A törvény szövegében ugyanis az szerepel, hogy tilalmat, korlátozást rendelnek el „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre”. Eszerint a „valamint” egyszerűen mondatrészeket elválasztó elemként, vagy és értelemben szerepel, nem úgy, ami alapján a hatóság bírságot szabott ki.

A könyvkereskedő cég csatolta a beadványához Kenesei István nyelvész, az MTA rendes tagjának szakvéleményét is.

A bíróság azt is megállapította, hogy

az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv transzneműségről szóló története „minden, csak nem öncélú”.

A bíró az ítéletben kijelentette, az egész könyv elolvasása után fontosnak tartja a kiadványt: „Fontos, hogy a lányok tudják, milyen akadályok állnak az útjukban. De ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok. Túljuthatnak rajtuk, sőt akár el is mozdíthatják az akadályokat az utánuk következők útjából pont úgy, ahogy ezek a nagyszerű nők tették. Könyvünk száz története mind a bizakodó szív világmegváltoztató erejét bizonyítja.”

A szóban forgó könyv miatt egyébként úgy büntetett a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, hogy az ellenőrök először megrendelték a webshopból a kötetet áruházi átvételre a templomhoz és iskolához közeli boltba. A Líra boltjában egyébként nem is lehetett kapni az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet.

Az ítélet jogerős, az ötmilliós (!) bírságot nem kell befizetni.

Korábban egy vesszőhiba miatt nyert pert a Líra, akkor sem kellett kicsengetniük a rekordösszegű bírságot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.